Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Ubell Károly: A felszín alatti vizek térképezésének nemzetközi helyzete

Ubell K.: A felszín alatti vizek térképezése Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 69 1. táblázat TÜ6A. 1. npuHiiunua/ibHbie onpedeneHun U EpynnupoeamiH, npuMewieMbie ÖAÍI o6o3HaneHUH e03MO3icHOcmeü doöbmu eodbt Table 1. Definitions and classification ccmmonly used for denoting potential ivater sources •Szerző Schmidt E. R. [29] H. Breddin és H. Dieler [5, 9] R. Grahmann [11, 12] H. Karrenberg [15] W. Richter [14] H. Dieler R. Ambroggi I. Margat [2] Fogalmi meghatározás A kőzet tározóképességének mértéke Általános vízellá a felszínalatti v: (Allgemeine Ver ten aus dem G tási lehetőségek zekből sorgungsmöglich rundwasser) Kitermelhető víz 7T <t

>. A vízellátás megoldására elegendő Elegendő talajvíztáplálás esetén, gazdaságosan kivitelezhető foglalással, a folyamatosan kitermelhető átlagos vízmennyiség A vízvezetőréteg „remélhetősége" (Höffigkeit der Grundwasserleiter). A szokásos építési mód szerint készült vertikális fúrtkutakbói, tűrhető vízszintsüllyesztés esetén nyerhető vízhozam alapján Vízbőség (die Ergiebigkeit), a szokásos építési mód szerint készült kutakból, tűrhető vízszintsüllyesztés mellett a tapasztalat szerint kivehető vízmennyiség A vízvezetőréteg vízbősége (vízhozama) korszerű kavicsszűrős kútban a teljes vízréteg vastagság egyharmadáig történő leszívás mellett A jelenlegi maximálisan kitermelhető vízhozam [m

3/nap] | [m

3/nap] j [m

3/nap] I [l/«] [m'/ófra] [l/s] Igen jó víztározó I. >10 000 Nagyváros > 10 000 I. >10 000 >10 1—10 >200 100—200 50—100 >100 50—100 10—50 Igen jó víztározó II. Igen bővizű vízvezetőréteg 1000—10 000 Közepes város > 1 000 II. 1000—10 000 >10 1—10 >200 100—200 50—100 >100 50—100 10—50 Jó víztározó III. Bővizű vízvezetőréteg 500—1000 : Nagyobb kisváros > 500 III 500—1000 >10 1—10 20— 50 10— 20 5— 10 1—10 <1 Közepes víztározó IV. Mérsékelt vízadóképességü vízvezetőréteg 100—500 Kisebb kisváros Község > 100 IV. 100—500 Erősen vált. 100—10 000 >10 1—10 20— 50 10— 20 5— 10 1—10 <1 Rossz víztározó V. Kicsiny vízadóképességü vízvezetőréteg <100 Kisebb kisváros Község < 100 <

1 0— 5 1—10 <1 Rossz víztározó VI. Igen kicsiny vízadóképességű vízvezetőréteg Kevés Egyes házak Változó 0—1000 1 Ismeretlen 0— 5 1—10 <1 Vízzáró képződmény Semmi 1. Természetes osztályozási rendszer, a genetikai jelleg szerint. 2. Feltártsági fok szerinti osztályozás, amit rendelettel szabályoztak [3]. A természetes osztályozásnál több készletosztályozást javasoltak. Ezek nagymértékben hasonlóak s általában két fogalomkört vesznek figyelembe. a) A felszínalatti vizek térfogata által meghatározott vízkészlet (sztatikus készlet). b) A felszínalatti vizek vízforgalma által meghatározott készlet (dinamikus készlet). Részletesebb felosztást ad Plotnikov, Bogomolov és Kamenszkij készlet osztályozási rendszere [6, 21], ami négy csoportot különböztet meg. a) Természetes készletek — a földalatti áramlások által szállított vízmennyiség. b) Szabályozható készletek — a vízszíningadozás övezetének vízforgalma. c) Évszázados készletek — a szabad tükrű víz ingadozási övezete alatt elhelyezkedő víz, valamint az összes nyomásalatt álló mélységi vízkészlet. d) Termelési készletek — a földalatt áramló vízmennyiség fogyasztása (víznyerő berendezések által). Hazánkban hasonló meggondolások szerint jártunk el, amikor a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1954-ben a felszínalatti vízkészletek számbavételét végeztük [18]. Az évszázados vagy más kifejezéssel ,,paszszív" készletekkel nem foglalkozhattunk, mivel a víztároló rétegek térbeli helyzete még nem volt ismeretes. A talajvíznél a talajvíz periodikus ingadozása alapján az előbbi osztályozás szerinti szabályozható és természetes készlet összegét állapítottuk meg, mint a talajvíz átlagos évi vízforgalmát [18]. Az évszázados készletet alapkészletnek tekintve (a vízszín ingadozás övezete alatt helyet foglaló víz), efelett az évenként periodikusan jelentkező többletvíz mennyiségének kiegyenlített átlagát l/s. km

2-ben fejeztük ki. Hazánk átlagos talajvízforgalmát az 1. ábra szemlélteti. A karsztvizeknél ugyancsak a dinamikus készlet, a mélységbeli vizeknél a kutak vízhozama alapján a jelenlegi termelési készlet meghatározása történt meg. A vízkészletre vonatkozóan ezek csak kezdeti adatok, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb országban még ezek sem ismeretesek. Véleményem szerint, sem a vízkészlet fogalmi, sem pedig a mennyiségi meghatározásában az általános adatokon felüli pontosabb eredmények nem várhatók addig, ann'g kimerítő részletességgel