Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
1. szám - Fekete András–Lipták Ferenc: Palástos vízadagoló laboratóriumi vizsgálata
Laczkó A.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 5 meghatározott vízhozamgörbe esetén az alsóvíz nem hatott vissza a felsővízre. 12 változatra meghatároztuk a Lamoen-görbéket, 8 változatná] pedig áramlástani megfigyeléseket is végeztünk. Ezen mérések alapján megállapítottuk a nyílások egymásrahatását. Az egyes változatok elnevezése a megnyitott nyílások számának megjelölésével történt. A nyílások sorszáma a szélesebbektől a keskenyebbek felé növekszik (pl. a 2—3—5. változatnál a 2., 3. és 5. nyílás volt nyitva). Az egyes nyílások a megfelelő tiltok felhúzásakor kapcsolódnak be a vízszállításba. Vizsgálataink túlnyomó részénél a tiltókat csupán 8—10 mm-rel húztuk a palást éle fölé, ekkor ugyanis már a palást éle okozott kontrakciót. Néhány változatnál a tiltót teljesen eltávolítottuk, néhány változatnál pedig csak a palást élének magasságáig húztuk fel, amikor még nem a palást, hanem a tiltó alsó éle okozott kontrakciót. A választott méretarány mellett a vízhozamok átszámítása a kismintáról a főkivitelre 19,78-as szorzószámmal történik. A főkivitel egy db 30 cm széles nyílásának vizsgálata 1 : 2,5 méretarányban 1. A kisminta A 30 cm szélességnek a kismintában 12 cm felel meg. A 35 cm széles üvegcsatorna egyik üvegfala mellett 410 cm hosszú, 12 cm széles függőleges csatornát alakítottunk ki, ennek a közepére helyeztük a vízadagoló berendezést (3. kép). Ilyen vízrávezetéssel és elvezetéssel a fenékküszöb különböző felsővíz és alsóvíz-oldali rézsűhajlásának a hatását pontosabban lehet észlelni, mivel nincs oldalirányú vízmozgás. A kisminta szerkezeti kialakítását a 2. ábra tünteti fel. val, de a palástot önmagával párhuzamosan vízszintes irányban a felsővíz felé toltuk el úgy, hogy a palást éle a fenékküszöb legmagasabb pontjával egy függőlegesbe került. Az átfolyási szelvény magassága változatlan maradt. A TI/6 változatnál a fenékküszöb alakja azonos a II. változatéval, de a kisminta átfolyási szel vény magasságát 2 cm-rel növelve a palástot a II. változat palástállásához képest 4,8 cm-rel az alsóvíz felé toltuk el. Ennek a változatnak az utólagos beiktatására azért került sor, mivel a kismintákat 25 cm-es főkiviteli átfolyási szelvénymagasság feltételezésével alakítottuk ki, ezzel szemben a főkivitel 30 cm-es átfolyási szelvénymagassággal épült meg, továbbá a palástot az eredeti tervtől eltérően 12 cm-rel az alsóvíz felé eltolva építették be. Mind a kilenc változat esetében meghatároztuk a vízhozamgörbét (mindegyik esetben oly módon, hogy az alsóvíz nem hatott vissza a felsővízre). Hat változatnál megvizsgáltuk az alsóvíz visszahatását is, és megrajzoltuk a visszahatási (Lamoen) görbéket. Ebben a méretarányban a vízhozamok átszámítása a kismintáról a főkivitelre 9,88-as szorzószámmal (A 5' 2-nel) történik. A kísérletek második részében a főkivitel öt egymás mellett levő nyílását (10, 15, 20, 30, 30 cm) építettük be 1 : 3,3 méretarányban az I. változatnak megfelelően, vagyis a fenékküszöb felsővíz-oldali hajlása 60°, az alsóvíz-oldali hajlása 1 : 1,5, az átfolyási szelvénymagasság a főkivitel 25 cm-ének megfelelően 7,58 cm (2. kép). Ennek a kismintának a vizsgálata során a 28 változatra 3. kép. Az 1 : 2,5 méretarányú kisminta az üvegcsatornába beévítve <Pomo 3. Mode/ib c MacuimaöoM 1: 2,5, ecmpoeHnan e CmeKAHHHblÜ KQHQA III. 3. 1 : 2,5 scale model. installed in the glass flume 2. kép. A főkivitel 1 : 3,3 méretarányú kismintája beépítés előtt 0omo 2. ModeAb « Macuimaőe 1 : 3,3 eoAoenoeo coopyyicemiH neped yKAadnoü na Mecmo III. 2. 1 : 3,3 scale model of the prototype prior to instállation 2. Vízhozamgörbék A vízhozamgörbék felvételénél a h = 0 szintet a fenékküszöb bukóélének magasságában vettük fel. Az I., II. és a III. változat vízhozamgörbéit a 3. ábra, a IV., V. és VI. változatét a
