Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - V. Kozma Erzsébet: A buzsáki tógazdaság halastavainak és táplálócsatornáinak kémiai vizsgálata

Kozma E.: A buzsáki tógazdaság halastavai Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 527 | 3. táblázat Az ionok nagyságrendi sorrendje Tabelle 3. Reihenfolge der Ione varh ihrer Orösaenordnung Table 3. Order of magnituÁe o1 ions 1. tó i VI. 12. Mg"> HCO'^> CO'|> ;Ca"> SO"^ > Na- > Cl' VI. 27. HCO'> Na* > Ca" > W*>SO"> Cl' 1 4 VII. 30. HCO' > Na' > Ca' • >/ Mg- > Cl' > SO" • 4 2. f'té IV. 30. HCO'^> Na- > Ca"-> Mg" > SO'

(' > Cl' VI. 12. HCO'

t> Mg"> 'Ca"> Na' > CO^'> S0'

('> Cl' VI. 30. HCO' > Mg"> Ca"> Na"" > CO" > Cl' > SO" VIII. 27. HCO' > Ca"

t> Mg"> Na" > Cl' > SO" 3. tó IV. 30. HCO'

s> Ha' Ca"> Mg--> SOj' > Cl' VI. 27. HCO'^ > Ca"> JSa" > Mg"> Cl' > SOj' VII. 30. HCO'> Mg*' > Ca"> Na- > Cl' > SO'' VIII. 27. HCŐ' > Ca"> Na" > Mg" > SO" > Cl' 3 4 4. tó VI. 12. Mg" > HCO' > CO" > Na-> Ca"> SO" > Cl' 8 3 4 4 VI. 27. HCO' > Ca" > Mg**> Na" > CO" > Cl' > SO" VII. SO. HCO' > Mg* * > Ca"> Na- > Cl' > SO" 3 4 VIII. 27. HCO' > Mg"> Na- > Ca" > Cl' > SO" 3 4 4/a tó I7V. 30. HCO' > Ca--> Mg"> Na- > SO" > Cl' 3 4 VI. 12. HC0'

3> Mg"> CO'| > Ca"> Na" > SO'j > Cl' VI. 27. HCO' > Mg--> Ca" > Na" > CO" > SO" > Cl' 3 3 4 VII. 30. HCO' > Mg" > Ca" > Na- > Cl' > SO" 3 4 VIII. 27. HCO' > Ca"> Na" > Mg"> SO" > Cl' 3 4 5. tó , IV. 30. Mg" > CO" > HCO' > Ca"> Na" > SO" > Cl' 8 * 4 VI. 12. Mg" > CO" > HCO' > Ca" > Na" > SO" > Cl' 8 3 4 VI. 27. HCO' > Ca" > Na" > Mg"> CO" > SO" > Cl' 3 3 4 VII. 30. HCO' > Na- > Mg" > CO" > Ca" > SO" > Cl' 3 3 4 VIII. 27. HCO' > Ca" > Mg"> Na" > SO" > Cl' 3 4 C. tó VI. 12. HCO' > Mg" > CO" > Na- > Ca" > SO" > Cl' 3 3 4 VI. 27. HCO' > Mg" > Na- > CO" > Ca" > Cl' > SO" 3 3 4 VIII. 27. HCO' > Mg" > Ca" > Na- > SO" > Cl' 3 4 Keleti Bozót-csatorna IV. 30. HCO' > Ca" > Mg" > Na" > Cl' > SO" 3 4 VI. 12. HCO' > Ca" > Mg" > Na" > SO" > Cl' 3 VI. 27. HCO' > Ca" > Mg"> Na" > SO" > Cl' 4 VII. 30. HCO' > Ca"> Na" > Mg"> SO" > Cl' 3 4 VIII. 27. HCO' > Ca"> Mg"> Na'> Cl' > SO" Az analízisek eredményei nem adnak választ arra vonatkozóan, hogy az egyes tavak kémiai összetételében és ezek változásaiban mind térben, mind időben mutatkozó különbségeket mi okozza, így hát kénytelen vagyok a következő feltevésekre szorítkozni : 1. Egyes tavak a táplálócsatornából közvetlenül nyerik a vizet, mások viszont már csak közbeiktatott tavakon keresztül jutnak hozzá. A kémiai vizsgálatokból kiderül, hogy más ösz2. ábraNéhány Maucha-féle csillagdiagram Abb. 2. Einige Maucha-sche Sterndiagramme Fig. 2. Somé star diagrams of Maucha szetételű víz táplálja a vizet közvetlenül, ill. közvetve nyerő tavakat. 2. A táplálócsatorna vizének összetétele is változik, bár a tavakéhoz mérten csak igen kismértékben. 3. A halastavakba — a halhúshozam növelése érdekében — táplálékot és trágyát juttatnak. Ezek mennyisége és összetétele igen változatos lehet. így pl. pontyivadékot növényi péppel, korpával, halliszttel táplálnak. Egynyarasnál idősebb pontyok esetében már a következő növényi, ill. állati eredetű takarmányokat használják : magvak, gumók, gyökerek, extrahált olajos magvak, cséplési és rostálási hulladékok, friss zöldnövények pépje, mezőgazdasági és ipari melléktermékek, hús-, vér- és hallisztek, szárított cserebogár, selyemhernyóbáb. Ezen igen változatos összetételű anyagoknak a sekély tavakba való juttatása — bár tekintélyes részüket a halak elfogyasztják, — jelentős különbségek okozója lehet. Ugyancsak a hozam növelését célozza a trágyázás is. Istálló, sertés-, fekál- és baromfitrágyát, valamint szuperfoszfátot szoktak e célra felhasználni. Természetes, hogy a kémiai összetételre nézve ezek összetétele és mennyisége sem közömbös. 4. A tó talajának kedvezőtlen változásait (kolloidagyagtartalom megnő, rothadó szervesanyag felszaporodik) fizikai és kémiai módszerekkel igyekeznek kiküszöbölni. Fizikai talajjavító módszer a tavak téli, ill. nyári szárazontartása, a talaj tárcsázása, kultivátorozása, ezeket nyáron zöldtrágyázással kapcsolhatják össze. Kémiai javítást meszezéssel igyekeznek elérni. A mész koagulálja az agyagszemcséket, a széndioxid oldatbantartását segíti elő, az iszap savanyú kémhatását lúgossá teszi. dj Nincsenek részletes adataim arra vonatkozóan, hogy a vizsgált periódusban milyen módszerekkel