Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

504 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Haszpra O.: A törtlapú átmenet HccjiejiOBaHHíi npoflOJDKaioTCH c uejibio no;ipo6Horo BblHCHeHHfl BJ1HHHHH H3MeHeHHI*í B ILIHpiíHC nO FLHY, HŐO MO>KHO 0>KHflaTb, HTO KOHOHflHblíí TOpeXOfl JIBJIHeTCÍ! öojiee ÖJiaronpHjiTHbiM, MeM nepexofl c jiOMaHHOH noBepxHOCTbK), eCJlH B IUHpiIHe nO JHY HeT Cy>KeHHH, HJ1H HMCCTCfl TOJIbKO OieHb He3HaHHTeJlbH0e. OflHaKO H B TaKOM cjiyqae OKaMceTcji 6ojiee 6jiaronpnaTHbiM nepexoa c jiOMaHHOH n0BepxH0CTbK), 6jiaroflapa npeHMymecTBaM, HMeromiíMCH npn ero CTpoHTejibCTBe. Ha ocHOBaHHii npoBe^eHHbix NO CHX nop HCCJieflOBaHníí MO>KHO ci<a3aTb, 1T0 C rHflpaBJTHMeCKOH TOHKI1 3peHHH JIOMaHHafl noBepxHOCTb 5iBJiHeTCH 6ojiee 6jiaronpii5iTHon, neM KOHOHAHan noBepxHOCTb y pacwHpeHHH, y B0fl0Mep0B BeHTypii H y cywcem-IH, HMEIOMHX 40%-noe yivieHbiiieHHe B umpHHe HO .AHy. SacieT npeiiMymecTB no cTpoiiTejibCTBy MO>KHO OM<HflaTb, MTO BO BCeX OTHOIlieHIlíIX HaflO CHHTaTb npeHMyMECTBEHHBIM STOT nepexofl H raicHM 0Öpa30M KOHOH^Han noBepxHocTb B öyflymeM Hnr^e He npiíMCHsieTCH B i<aMCCTBe niApaBJiimecKofi n0BepxH0CTH. O flononHHTejibHbix HCCJieaoBaHnax cocTaBjmeTcji flpyraa CTaTba. Brokcn Pláne Transition. Successful Expcriments with a Cheaper and Hydraulically More Favourably Sliaped Transition Surface, Superior to Warped surfaces By O. Haszpra Owing to the geographical conditions of Hungary, .savinga amounting to several millión forints can be attained by decreasing headlosses eaused by hydraulic structures built in the canals, by even somé centimetres. The aim in question can be achieved by installing an adequate transition surface upstream and downstream of the structure. The cost of the transition surface, however, may not surpass that of the warped surfaces applied hitherto. The new broken pláne transition is advantageous in every respect. It causes, in generál, smaller headloss as compared to that eaused by the warped surface, furthermore its construction is cheaper and can be performed with greater accuracy. The broken pláne transition considered in its most favourable form consists of two triangles, which, viewed from the centreline of the canal, are broken in convex shape along their common sides (Fig. 2.). With this arrangement namely, due to the lesser change in directiön, a smaller contraction develops at the throat, as would be the case when applying a warped surface (Fig. 3.). The headloss attained by the broken pláne transition amounted to 0—11 per cent as compared to that occurring with warped surface in the case of No. 1., 2., 3. and 4. contraction main types. (Figs. 6—9.). Thisfact can be best established by studying the headloss coefficient c. The loss encountered within the individual main types can be written as 7,

A —HÍ = CQVH

A%, where /(A tailwater depth HÍ headwater depth c headloss coefficient Q discharge p and n characteristic constants to the main types Thus the headloss encountered at the individual subtypes is proportional to the headloss coefficient c. (Fig. 19.). Within'the diffuser-shaped (expanding) main typo denoted 4A, the transitions pertaining to different subtypes resulted in a raised water level in case of not excedingly high tailwater velocities. The rises, practically, were not dependent on the type of the transition. Headlosses in Venturi flumes having a broken pláne transition decreased by 15—35 per cent as compared to those occurring with warped surfaces, if losses are considered at the limit of submergence. Investigations into the effects induced by ehanging the bottom width are carried on. It is to be expected notably, that if there is very little, if any, contraction in bottom width, the warped surface yields somewhat more favourable

Tresults than the broken pláne transition. Advantages in construction, however, will possibly be in favour of the latter. On the strength of investigations performed hitherto it can be stated, that a broken pláne transition is hydraulically superior to the warped surface in case of expansions, Venturi flumes and of contractions where at least 40 per cent decrease in bottom width occurs. On account of contructional advantages it is to be expected, that the broken pláne transition will take precedence over warped surface in every instance, consequently warped surface as hydraulically inferior will nowhere find application. A second study is intended to deal with the supplementary investigations. Nyilt vagy zárt rendszer-e a Föld légköre ? Ez a kérdés a légkörre vonatkozó tudásunk elvi alapjait érinti. Megítélése az utóbbi időkben lényeges -átalakuláson ment át. A múltban az volt A felfogás, hogy a légkör elég közel áll a zárt anyagi rendszerek fogalmához. Tudták ugyan, hogy van néhány nagyarányú természeti körfolyamat, amelynek folyamán új anyagok kerülnek a légkörbe és a régebbi anyagkészlet egy része eltávozik a légkörből. Legfontosabb és legnagyszabásúbb ezek közül az úgynevezett hidrológiai ciklus (a felszíni vizek -elgőzölgés útján a légkörbe jutnak, a légkör vízkészlete pedig eső és hó alakjában visszatér a Földre) ; továbbá az élővilág és a légkör közötti oxigén-körforgalom (a növények nappali lélegzése oxigént juttat a levegőbe, éjjeli lélegzésük oxigént fogyaszt a levegőből, az állati szervezetek pedig éjjel nappal egyformán fogyasztói a légköri oxigénnek). Mindezek a körfolyamatok már a múlt században ismeretesek voltak, de ismeretes volt az is, hogy a leírt körfolyamatok egyensúlyt tartanak vagyis hosszabb időszakok alatt ugyanannyi anyagot visznek bele a légkörbe, mint amennyit belőle eltávolítanak. Ezért a légkör, ha nem is mondható zárt anyagi rendszernek, de —- úgy látszott — legalább állandó tömegű rendszer gyanánt tekinthető. Újabban azonban több mozzanat merült fel, amely ebben a tekintetben is kételyeket támaszt. Mindenekelőtt kiderült, hogy a légkör anyagai nem is csak a Föld többi anyagkészleteivel cserélődnek, hanem hasonló anyagkicserélődés folyik a bolygóközi tér felé is. Felfedezték a légkör felső tartományát, az exoszférát, amelynek jellemző tulajdonsága, hogy a könynyebb gázok (hidrogén, hélium, neon) onnan szivárgásszerüen eltávoznak a világtérbe. Ezzel szemben a világtér felől meteori por zuhan be állandóan a légkörbe, a Napról pedig hidrogén és kalcium érkezik. Legújabb elméleti számítás szerint a Napról másodpercenként kereken másfél tonna tömegben érkeznek protonok (hidrogén-atommagok) a légkörbe. Ez a jelenség a földtani idők kezdete óta tart és így igen jelentékeny külső anyagmennyiséget szállított már a Földre. Ezért a légkört ma már sem zárt rendszernek, sem egészen állandó tömegű rendszernek nem lehet tekinteni, hanem olyan nyílt rendszerről kell itt beszélnünk, amelyben az összes anyagkészlet mennyisége csak lassan változik és a változások csupán a földtani idők alatt lesznek jelentőssé. R, . . , T , ,. J Dr. Aujeszky Laszlo