Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Blurn A.—Benedek P.: A pécsi városi szennyvíztisztítótelep Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 493 nem emelhető, illetve egy óra alá nem igen csökkenthető. Az ugyanazon lebontási hatásfokhoz tartozó elfolyási BOI

5 érték a levegőztetőbe érkező víz koncentráltsága szerint nő. Ezt az említett diagramon feltüntetett értékek nem szemléltetik, és bár a nagyobb BOI

5 terhelés mellett is százalékosan igen szép lebontási hatásfokot találunk. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elfolyó víz minősége kielégítő. Gyakorlati szempontból kizárólag az elfolyó víz abszolút BOI

s és lebegőanyag tartalma a lényeges. Ezt viszont a befogadó — illetve, mint Pécsett, a tisztított víz újrafelhasználása —9 által támasztott követelmények szabják meg. A kísérletek értékelése A kísérletek további elemzését — kiegészítve azokat az 1961. januárjától folytatottakkal — lapunk későbbi számában közöljük. Az eddigiek alapján is lemérhető azonban, hogy milyen a g'azdasági és üzemeltetési jelentősége annak, ha egyegy nagyberendezés kisüzemi kísérletek alapján létesül, nem is beszélve a kísérletek során gyűjtött tudományos értékű adatokról. A kísérletek alapján a pécsi nagyberendezéshez biztonságból olyan levegőztetőmedencét terveztünk, amelyben a szennyvíz tartózkodási ideje — a napi vízhozamot véve alapul — átlagosan 1,5 óra. Előre látható tehát, hogy a 2. táblázat első sorában szereplő tisztítási eredménynél a berendezés jobb hatásfokkal működik majd. J10KJ1AZ1 OE HCCJ1EX10BAHHH C AKTHBHbIM HJIOM riPM PACILIHPEHHM rOPO^CKOB OHHCTHOfi CTAHLfHH fljl-fl CTOMHblX BOfl F. flEMA . A. E/iyM—n. BeaedeK PacujHpeHHe ropoflCKon OHUCTHOH CTSHUHH nJIH CTOiHbix BOA r. neqa bbhay őojibiunx Tpe6oBaHHH K KaiecTBy OTTeKaromeH crnnmeHHOH CTOMHOÍÍ BOAH — HcejiajiH peuiHTb npHMeHeHHeM aKTHBHoro njia. ,1(0 npoeKTHpOBaHHH HOBOH OIHCTHOH CTaHUHH HSMH HCCJieflOBajmcb aapoTeHKH „PoKnuaKTHB" c BpamaromencH meTKOÜ, nocTpoeHHbie no npHHiuiny nacBep c qejioio onTHMaiibHoro TexHHHecKO-bKOHOMHtjecKoro pememifl CTponmerocH coopy>KeHH5i. B nepBoü Macm nccjieflOBaHnií, PE3YJIBTATBI KOTOPHX eooSmaioTCH B HacTonmeM FLOKNAFLE, iicnbiTbiBajiocb TOJibKO STO, IOKHM 0öpa30M cjie^yeT BHÖpaTb oTflejibHbie ({taKTopbi BjinHiomne Ha SHOJionmecityio OMHCTKy C aKTHBHbIM HJIOM «JIH TOrO, ITOÖbl coAepwaHHe B orreKaiomeíí OMHIUCHHOH BOFLE no EI1K

5 HE npeBbiinajio 20 Mr/ji H co^epjKaHHe B3BemeHHbix BemecTB 30 Mr/ji. H3 nojiyqeHHbix pe3yjibTaT0B MO>KHO ycTaHOBHTb, HTO BbiuieYKA3AHHBIE TpeöoBaHHH MOJKHO coxpamiTb c nojwoií 3KCnji0aTaiiH0HH0H Ha«e>KHOCTbio npn oöecneqeHim ray6HHM NORPYWEHHH METKH B 6 CM (Toraa ÜK — 300 r/M

3/M., HeTTO nOTpeÖHOCTb B SHeprHH 0,324 KB3TT), THflpaBjTHMecKon Harpy3Kii B 24 M

3/cyTKn n B aapoTeHKe npn oöecneiieHHH KOHueHTpauHH njia B 5—7000 Mr/ji, KpoMe Toro MO>KHO ycTaHOBHTb, MTO KaiecTBo OTTEKAIOMEÍI OIHmeHHOü BOflbi nepBOHaiajibHO onpefleJineT 3aBHCHM0CTb KOHNEHTPAUNN OHiimaeMOÜ CTOHHOÍÍ BO/JM OT riiflpaBJiHlecKOH Harpy3KH. A Iteport on the Experiments witli Activated Sludge Carried out in Conneelion with the Future Extension of the Sewage Treatment Plánt of Pécs By A. Blum (Miss.) and P. Benedek] The future extension of the sewage treatment plánt of PÉCS will be solved — in view of the high requirements for the quality of the effluent — by the applieation of activated sludge process. Prior to designing the new sewage treatment plánt — pilot plánt experiments have been carried out with an aeration tank of the „Rocylaktiv"-System provided with rotary brushes prepared on the base of Pasveer's principle -— in order to find the most favourable sewage-technical and economical solutions for the new plánt to be instálled. In the first part of the experiments the results of which are published in the present paper, the problem has been examined how the factors affecting the activated sludgo process should be chosen as to secure a 5-days-BOD of 20 mg per litre and a maximum suspended matter content of 30 mg per litre in the effluent. The results thus obtained have shown that the above requirements can be fulfilled and a perfect operation can be secured at a brush submersion depth of 6 cms (in which case OC equals to 300 gr per cu. m. hourly, and a net energy demand is equal to 0,324 kW per run. meter), at a hydraulic loading of 24 cu. m. per day and at a sludge concentration of 5 to 7000 mg per litre in the aeration tank — further it has been found that the quality of the effluent is intimately concerned with the relationship existing between the concentration of the raw sewage and the hydraulic loading. Farostlemezgyári szennyvizek tisztítása Csehszlovákiában (A „Technické Noviny" 1961 ápr. 26-i számában megjelent cikk alapján.) A csehszlovákiai „Solo" farostlemezgyárban naponta több mint 10 000 m

3 szennyvíz keletkezik. A víz szennyezettségét a fa kilúgozásából származó szerves anyagok alkotják. A csehszlovák Vízgazdálkodási Kutató Intézet kísérletei azt mutatták, hogy ez a szennyvíz csak biológiai úton tisztítható. Először a víz úszó szennyeződését fogják ki finomabb gerebbel. Innen a víz továbbfolyik az ülepítő medencébe. Ezzel zárul az első, az úgynevezett mechanikai tisztítási folyamat. A biológiai tisztítás az eleveniszapos szellőző-medencében történik. A szennyvíz oldott szervesanyagtartalma jó táptalaj a mikroorganizmusok számára. A mikroorganizmusok életéhez szükséges oxigént nagymennyiségű levegő beadagolásával biztosítják. Az eleveniszapos medence után egy másik ülepítő medence következik, amelynek fenekére leülepszik az iszap, a tiszta víz pedig az oldalbukón folyik el. A leülepedett iázapot mechanikus úton összegyűjtik ós szivattyúk segítségével egy részét az eleveniszapos medence elé adagolják, hogy a tisztítási folyamat állandósága biztosítva legyen. A leülepedett iszap másik — a tisztítási folyamat szempontjából felesleges — részét a további felhasználáshoz vízteleníteni kell. Tekintettel a csekély szárazanyag-tartalomra, a víztelenítés megfelelő megoldása nehéz feladat volt. (A szárítandó iszap szárazanyag-tartalma • mintegy 0,3%.) A tisztítás harmadik fokozata az iszap víztelenítése és kiszárítása. Az iszapot sűrítő medencében sűrítik be. Vegyszeres kezelésnek vetik alá, meszet és széndioxidot adagolnak hozzá, hogy szűrhetővó tegyék. Csehszlovák gyártmányú nagy szűrődobon szűrik meg, majd forró levegővel és elektromos szárítóberendezéssel szárítják. Végül az így nyert anyagot megőrlik, zsákokba rakják, hogy könnyen szállítható legyen. A vizsgálatok kimutatták, hogy faroslemezgyári szennyvíz sok értékes anyagot tartalmaz, többek között B

x

i vitamint is. Ezért a szárított iszapot egyéb takarmánnyal keverve állati takarmányként használják fel. A fentemlített berendezés 1965-ben előreláthatólag már teljes kapacitással fog működni. Évenként 8500 tonna takarmány-adalékanyagot termelnek majd, amely mintegy 16 kg B

1

2 vitamint tartalmaz. Hasonló berendezést szándékoznak Szlovákiában is építeni. Ivicsics Ferenc