Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Bélteky Lajos: A hazai termálvízfeltárás időszerű kérdései

Bélteky L.: A hazai termális vízfeltárás Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 479 hetetlen várakozással együtt fm-ként 2000—2500 Ft. Az ilyen természetű munkákat pedig, ahol annyi bizonytalansággal néz szembe a kivitelező, csak gépes, ill. gépnélküli regie órákkal lehet elszámolni. Mindezeket számításba véve, egy kútmegnyitás költsége a jelenleg rendelkezésre álló BA típusú berendezéssel — ha nem kell a furatba béléscsövet is beépíteni — 5—600 000 forintra tehető. Nagyjából ennyibe kerültek a kiskőrösi és a hajdúböszörményi eredményes kútmegnyitások is. Remélhetőleg 1961-ben a kútfúró iparág hozzá fog jutni a már megrendelt lyukbefejező berendezéshez s akkor kevesebb költséget fog igényelni egy-egy meddő fúrásnak víztermelő kúttá való kiképzése. Mindenesetre az eddigi tapasztalatok arra intenek, hogy a szénhidrogénkutatás szempontjából meddő furatok víztermelés céljára történő kiképzése vízhozam szempontjából még a karottázsszelvények ismeretében is nagyobb kockázatot rejt magában, mint ugyanott egy új kút fúrása. A kockázat növekedik, ha a megnyitandó szakaszban annak idején nem végeztek palástcementezést, bár a palástcemeniezés hiánya nem zárja ki a rétegnyitás sikerességét. A szentesi, Sóstó I. sz. és a kiskunhalasi kutakon végzett eredményes perforálásokra alapítom ezt az állításomat, továbbá a debreceni 'régi 1. sz. kincstári fúrásnál a most készített természetes gammaszelvény alapján jó porozitásúnak jelzett 826—840 m közötti szakaszon végzett belövésekre, amelynek eredményeként a kút lecsökkent vízhozamát sikerült visszaállítani percenkénti 830-ról 1200 literre. A költségek szempontjából sem mindig a régi furat kúttá való kiképzése az előnyösebb, különösen, ha minél nagyobb vízhozam szükséges. Ezt bizonyítja, hogy az 1954 utáni években fúrt 57 db termálvizes kút átlagos vízhozama percenként 840 liter volt, míg az eddig üzembe helyezett 37 db meddő szénhidrogénkutató fúrásból kiképzett melegvizes kút vízhozama átlagosan 423 liter/percet tesz ki. összefoglalás A meddő olajfúrások víztermelésre való hasznosításával kapcsolatos tapasztalatok ismertetésének célja részint az volt, hogy a kérdéssel közelebbről foglalkozó vízügyi és műszaki szakemberekkel megismertessem a munkaterületen felmerült problémákat, részint pedig, hogy megmutassam a rideg valóságot szemben azokkal az elképzelésekkel, amelyek a kérdést csak felületesen ismerőktől származnak s amelyek a napi sajtóban is igen gyakran tükröződnek. Nem akarom korántsem elriasztani az érdeklődőket a furatok átvételétől, hiszen a meddő ola jkutató f úrásokban olyan nagy mennyiségű igen értékes csőanyag van beépítve, hogy azok hasznosításával, helyesebben mondva, aktivizálásával feltétlenül érdemes és kell is foglalkozni. Ugy érzem azonban, hogy fel kell világosítani a közvéleményt a felmerülő nehézségekről és a kockázatokról is. nehogy azt higyjék, hogy bármelyik lezárt furat kisebb, vagy nagyobb költséggel, kockázat nélkül, melegvizet termelő kúttá képezhető ki. Az OFF-hoz forduló kutat igénylő közületek és a beruházók ugyanis legtöbbször ebben a hiedelemben élnek. Miként lehetne a meddő furatok hasznosításának ügyét előbbre vinni és megakadályozni, hogy 1—2 kedvezőtlen eredménnyel végződő kútkiképzési munka zsákutcába vigye ezt a népgazdaság szempontjából nagy értékeket aktivizáló vállalkozást ? Legfontosabb teendő a kútkiképzéshez megfelelő kivitelezői kapacitásról gondoskodni. Az OVIKUV 1961. évi beruházásai között — mint már említettem — szerepel egy lyukbefejező berendezés beszerzése. Ez alkalmas lesz arra, hogy a furatokban kb. 1500 m-ig a kútkiképzéssel kapcsolatos munkákat el lehessen végezni. Ezzel a termálkútkiképzésnél felmerülő munkák túlnyomó része megoldhatóvá válik. Másik teendő a melegvíztermelő kúttá való kiképzésre szóbajöhető furatok kijelölése. Az OFF a Kőolajipari Tröszttől átvett kutak földtani és műszaki dokumentációiból megállapítja, hogy minden egyes meddő furattól meleg, vagy hidegvíz-termelés szempontjából mi várható és ennek érdekében milyen munkálatokat kell elvégezni s kb. mennyibe kerül a kútkiképzés. Ezt a kiértékelést az OFF megyénkint végzi s az eredményt közli a megyei tanácsi szervekkel a hasznosítási lehetőségek felderítése és a hasznosítási tervek kidolgozása céljából. Hajdú és Bihar, valamint Pest megye területén levő meddő furatok anyagának ily módon való feldolgozása már elkészült. Az igények egyeztetése során lehetne a munkák sorrendjét kijelölni. A költségek előteremtésére nézve az 1959. év i mélységi víz-ankéton elhangzott az az életrevaló javaslat, hogy a kormányzat évente bocsásson bizonyos beruházási összeget erre a célra az OFF, vagy OVF rendelkezésére. A hitel összegét annak figyelembe vételével, hogy egy lyukbefejező berendezéssel évente öt meddő furat melegvíztermelő kúttá való kiképzését lehet elvégezni, 2,5—3 millió forintban kellene előirányozni. Tekintettel arra, hogy legtöbbször a 800—1200 m-es szakaszban kell a porózus rétegeket megnyitni, egy-egy aktivizált furat értéke 1,5—2 millió forintra tehető. A befektetett költség tehát már akkor is visszatérül, ha az öt közül két kútkiképzés eredménnyel zárul. A kockázat azonban nem ilyen nagy, főleg, ha a munkák kiválasztását gondos vizsgálat előzi meg. A munkák ily módon való finanszírozásának az volna a nagy előnye, hogy a munka természetéből folyó kockázat nem egy-egy község lakossága által összeadott forintokat, hanem az erre a célra előirányzott évi hitelösszeget egyetemlegesen terhelné. A hitel célnak megfelelő felhasználásáról az OFF vagy OVF számolna el, továbbá ellenőrizné a munkákat s így az ellenőrzés vonalán is megszűnnék az a visszás helyzet, hogy e munkák kivitelezésénél a különleges szakmai hozzáértést