Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Bélteky Lajos: A hazai termálvízfeltárás időszerű kérdései

474 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Bélteky L.: A hazai termális vízfeltárás 1. kép. Sólerakódás a karcagi melegvizes kút tolózárjában az üzembe helyezés után kb. két hónap múlva <t>omo 1. OcaytcdeHue coAeü e 3adeuoicKe mepMüAbHoeo KOAOdifa e e. Kapifaz 3a 2 Mecnifa nocAe enycKa e 3KcriAoamayuio Bild 1. Salzablagerung im Schieber des Thermalbrunnens zu Karcag ungefáhr zwei Monate nach der Inbetriebsetzung ból alkalmas-e a terv szerinti fúrási és kútkiképzési munka elvégzésére. A gazdaságos termelés feltételeinek megállapítása A termálkutak számának növekedése folytán szükségessé vált, hogy a kutakra hidrogeológiai, ill. vízgazdálkodási szempontból védőterületet — Mazalán Pál szerint — védőidomot jelöljenek ki. E célból rendszeresíteni kell — megfelelően alkalmazva — az olajtermelésnél használatos műszeres vizsgálatokat, vagyis meg kell állapítani a rétegnyomást, meg kell határozni zárt állapotban a nyomásemelkedési görbét, továbbá a kútkörzet és a termelő porózus réteg effektív áteresztőképességét. Ha ugyanis a kettő azonos, vagy a kútkörzeté nagyobb, akkor nincs skin-hatás, tehát jó a kútkiképzés. A réteg áteresztőképessége felhasználható a kút hatótávolságának számítására, amelynek alapján a kút körüli védőidom kijelölhető. Gázos víz esetén a gáz mennyiségét és összetételét is meg kell határozni, azonkívül az ún. gáz-víz viszonyt is. Ez utóbbi igen fontos azoknál a kutaknál, amelyeknél a réteg nyomása a kút lezárt állapotában kisebb, mint a hidrosztatikus nyomás, mert itt a túlfolyó termelést a víz gáztartalma, továbbá a réteg és a külszínen mért víz hőmérsékletének különbsége teszi lehetővé. Ezzel kapcsolatos igen fontos teendő megállapítani az optimális víztermelést, hogy be ne következzék esetleg a víztartó réteg elgáztalanodása, ami a kút túlfolyásának, illetve szabadon szökésének megszűnését jelenti. Mindezeket a műszeres vizsgálatokat az átdolgozás eredményeként kiadásra kerülő új kútszabványban kell előírni. Az így szerzett adatok ugyanis éppen olyan jellemzői, paraméterei a gázos-melegvizes kutaknak, mint a hidegvizes kutaknál pl. a nyugalmi- és üzemiszint, a vízhozam s a víz hőmérséklete. Ezek nemcsak az újabb fúrások szakvéleményezéséhez és tervezéséhez szolgálnak alapul, hanem a kút tulajdonosának is szükségesek a kút gazdaságos üzemeltetési feltételeinek megállapításához és kidolgozásához. Ezenkívül az esetleges későbbi vízhozamcsökkenés okainak kiderítésénél, a felelősség kérdésének tisztázásánál is igen fontosak lehetnek. Tanulságos példa az adatok szükségességére a karcagi termálkút, melynek vize nagymértékben sós és gázos. Ennek hátrányai már néhány hetes termelés után is jelentkeztek, nevezetesen a sókiválás és lerakódás következtében a kifolyási keresztmetszet annyira leszűkült, hogy a nagynyomású kút lecsökkent vize porlasztva jött ki a szabadon maradt csőnyíláson (1. kép), majd rövid idő múlva teljesen megszűnt a kút termelése. Gyakran mutatkozik ez a jelenség a bükkszéki és a mezőkövesdi kutaknál is. Megfelelően kialakított kútfej a nyomásvesztés, ill. a gázkiválás helyét kihozza a kútból s így meg lehet akadályozni a kút felső szakaszában a lerakódást, vagy annyira lassítani a folyamatot, hogy a termelőcsőnek fúrással való tisztítása csak ritkán, nagy időközönként váljék szükségessé. Az utóbbi években készült termáikútjaink túlnyomó része túlfolyó, más szóval pozitív artézi kút (mégpedig 500, sőt 1000 perclitert meghaladó vízhozamú). A vízpazarlás megakadályozása A kút hidrogeológiai jellemzői, a statikus vízszint, vízhozam, csak a fúrás befejeztével válnak ismeretessé. Ennek folytán a kútfej a kúttal együtt nem tervezhető meg. Több esetben előfordult, hogy fél évig, vagy még tovább hagyták folyni egyes kútnál a teljes keresztmetszeten a vizet, amíg a kútfejet megtervezték és elkészítették. Ez mérhetetlen vízpazarlást jelent. Elő kell írni a vízjogi engedélyben, hogy addig is, míg a feltárt vizet hasznosító létesítmény, vagy a végleges kútfej elkészül, ideiglenesen is gondoskodni kell a vízhozam csökkentéséről, hogy a vízkészlet pazarlása a lehetőség határáig elkerülhető legyen. A kútszabványban kell előírni olyan végleges kútfejkiképzést, mely biztosítja, hogy a vízhozam és a vízhőmérséklet könnyen mérhető legyen bármikor teljes szelvényen keresztül. Ugyancsak kötelezővé kell tenni a nagymélységű víztermelő kutak esetében a furat talpa, vagy a víz fakadási szintje hőmérsékletének mérését, továbbá a mélységi vízmintavételt és az anionokra és kationokra kiterjedő részletes vegyvizsgálatot. A vegyvizsgálat állapítja meg, hogy agresszív víz esetén a korrózió ellen milyen módon védekezhetünk. A gazdaságos üzemelés előfeltétele legjobban a túlfolyó termálkutaknál biztosított. Éppen ezért igyekeztünk a gázos kutakat optimális átmérőjű termelőcső beépítésével túlfolyóvá tenni s ezt Kaposváron és Kecelen sikerült is megvalósítani. A meddő szénhidrogénkutató fúrások aktivizálásának problémája Az utóbbi években a közvéleményt mindinkább foglalkoztatja a szénhidrogénkutatás szempontjából eredménytelen fúrások hasznosításá-