Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Hidvéghy László: Szivattyútelepek automatikája
460 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. \ Hidvéghy L.: Szivattyútelepek automatikája 2. Üzemzavar, rendellenesség bekövetkezésekor a legkülönfélébb feladatú és célú automata berendezésekkel találkozunk. Az ebben a csoportban leggyakrabban alkalmazott automatikus szerkezetek, a már előbb említett villamos szerkezeteken, motorvédő kapcsolón kívül az egyszerű torlócsappantyú, vagy újabban megfelelően vezérelt különféle más, korszerű önműködő csőzáró szerkezetek, melyeknek feladata a nyomócsőben, magasabb szinten (víztoronyban) tárolt víz viszszafolyásának megakadályozása a szivattyúmotor hirtelen, nem üzemszerű leállása — pl. áramkimaradás — esetén. Itt kell megemlítenem a vezeték nélküli távjelzés, távirányítás és kapcsolás lehetőségét, melynek elvi megoldása, kísérleti kidolgozása (hazai viszonylatban is) már elkészült, csupán az üzemi jellegű megvalósítása késik részben a kivitel, gyártás nehézsége, részben a beruházók részéről szükséges kockázatvállalás hiánya miatt. Pedig ennek fontossága és gazdaságossága nem lehet kétséges, amikor nagyobb vízművek, regionális vízművek központi irányítása automatizálása esetén, medencék, víztornyok, vízkivételi és nyomásfokozó szivattyútelepek egész soránál a megfelelő összehangolt működés biztosítására szükséges sok ezer méter kábel milliós rendű költsége megtakarítható. Vannak automatikus szerkezetek, melyeknek feladata bizonyos üzemi műveletek végzése 1. rendes üzemnél, 2. rendkívüli esetekben, üzemzavar, rendellenes üzemi állapotok bekövetkezésekor. 1. Az első csoportba sorolhatók a dugattyús szivattyúk szívó-, nyomószelepei, a centrifugáiszivattyúk szívó és nyomóvezetékébe szerelt különféle önműködő csőelzáró szerkezetek : lábszelep, visszacsapószelep, csappantyú stb. Külföldön igen sok szivattyútelepen alkalmazzák a szivattyúcsapágyak meg nem engedett melegedése esetén a szivattyúmotort önműködően leállító hőérzékélő elemet. Csőtörés esetén különböző megoldású önműködő szerkezetekkel biztosítható a távvezér Viztorony H-35m >< Tolózár Visszacsapó szelep # Tortóngvlzállással vezérelt szelep ® Nyomáscsökkentő szelep 0 Mágneses szelep L |3j l Nyomásfokozó szivattyú 2. ábra. Automatikus szelepekkel szabályozott vízellátás Abb. 2. Wasserversorgungsregulierung durch Automatenventile Fig. 2. Water supply controlled by automatic valves lésű szakaszoló csőzáró szerkezetek, tolózárak működtető berendezéseinek bekapcsolása, a hibás csőszakaszok kikapcsolása, vagy a hibás hálózatra dolgozó szivattyúk leállítása. Ebből a célból a csővezeték megfelelő pontjain beépített valamilyen sebességet érzékelő elem, műszer — pL mérőperem, Venturi-mérő, Pitot-cső — által mért, ill. érzékelt sebességnek, nyomáskülönbségnek bizonyos határon túl történő túllépése ad impulzust a szivattyú vagy tolózármotorok ki-, ill. bekapcsolására. Nálunk nem használatos, de külföldön sokszor találkozunk az ún. tehermentesítő nyomáshatároló szelepekkel (relief valve), melyek megakadályozzák káros nyomások bekövetkezését a szivattyiíknál és a hálózatban. A következőkben példaképpen néhány különböző jellegű vízszállítással, szivattyútelepek üzemével kapcsolatos automatikát ismertetek. Automatikus nyomásszabályozás a vízellátás területén A 2. ábra (5) érdekes megoldást mutat arra, hogy automatikus zárószerkezetekkel miként biztosítható a gazdaságos, egyenletes, megbízható, megszabott nyomáshatárok közé szorított vízellátás. Az Egyesült Államokbeli egyik — a víztermelő teleptől nagyobb távolságban fekvő — vízellátási körzetben 35 m magas víztároló (1) biztosítja a csúcsfogyasztási időszakban a hálózatban szükséges 30—35 m v. o. nyomást. Az ábrán feltüntetett berendezés szerint, a magas tároló és a fogyasztók közötti csővezetékbe (11) a tároló mellett négy párhuzamos kapcsolású csőszakasz van beiktatva. A felső ágba, mely a tartály leürülését biztosítja rendes üzemben, két tolózár és egy visszacsapó szelep, a második ágba két tolózár, egy nyomásfokozó szivattyú (4) és egy visszacsapó szelep (5), a harmadikba egy, a tároló felső vízállása által működtetett szelep (7), továbbá egy nyomástartó (biztosító) szelep (6) és egy mágneses működtetésű szelep (8), a negyedik ágba pedig a (9) jelű nyomástartó (biztosító) szelep és a (10) jelű mágneses működésű szelep van beépítve. A bemutatott „szelepkombinát" a következőképpen működik. A rendszer mindaddig a felső ágon át kap vizet a tárolóból, míg a tároló vízszintje legalább 30 m vízoszlop nyomást tud a hálózat felé biztosítani. Ha a fogyasztás annyira megnövekszik, vagy a tároló vízszintje annyira csökken, hogy a kívánt minimális 3,0 att hálózati nyomást nem tudja tartani, úgy önműködően bekapcsolódik a (4) jelű nyomásfokozó szivattyú és biztosítja a legalább 3,0 att hálózati nyomást. Az alsó két ágba beépített berendezés a tároló töltésére szolgál, főleg az éjjeli kisfogyasztású órákban. A töltési folyamat a (8), (7), (6) jelű, sorba kapcsolt automatikus működésű szelepeken át történik : a (8) jelű mágneses működésű szelep árama megszakított mindaddig, míg a nyomásfokozó szivattyú motorja nincs bekapcsolva, így a szelep árammentes állapotban nyitva van
