Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Török Piroska: Vízvezetékek biológiai vizsgálata

Török P.: Vízvezetékek biológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 429 vezet, összesen 123 fajba tartozó élőlény fordult elő. A növényi szervezetek között az 5-féle vasbak­térium a legfontosabb. Az állati szervezetek között vannak valódi talajvízi szervezetek, ilye­nek a harmadkori relictumnak tekinthető Paras­tenocarisok. Talaj vízi szervezet a Chappuisius inopinus, Nitocrella hirta és Bathynella Chappuisi. A többi szervezet a felszíni vízből származó és a, vízműben meghonosodott ubiquista, oligosapro­bionta és néhány kevésbé szennyezett vízben élő saprobium. A budapesti vezetéki víznek endemicus szer­vezetei is vannak. Ilyenek három kerekesféreg, Monostyla Vargai, Monostyla Ströszneri és Golu­rella aquaeducti. Hasonlóképen endemicus a Paras­tenocaris Entzii, Parastenocaris budapestiensis, Parastenocaris pannonicus és a Parastenocaris similis. Pónyi [29] 1957-ben egy újabb Parasteno­carist írt le a budapesti vízvezetékekből, így a fajok száma 124-re emelkedett. /. ábra. Lepkepikkelyek rosszul fedett forrásakna faláról lekapart bevonatból 2. ábra Leptothrix trichogenes (vasbakterium), forrás­és talajvízzel ellátott vízvezetékekben gyakori 3. ábra. Elaeagnus-szőr partmenti ásott kút vizével táplált vízvezetékből 4. ábra. Crenothrix fusca (manganbaktenum) a buda­pesti vízvezetéki vízből. A fiatal elágazású fonalak mellett jól látszik a mangansókkal incrustált sötét fonal A seston mennyisége átlagosan mind a ter­melőtelepek, mind a hálózat vizében m 3-ként a ml alatt van. A vizsgálati évek alatt azonban előfordult, hogy a seston mennyisége 5 ml-t is meghaladta. Ilyenkor a vizsgálat kiderítette,

Next

/
Thumbnails
Contents