Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Török Piroska: Vízvezetékek biológiai vizsgálata

Török P.: Vízvezetékek biológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 427 valamiképpen a vízműbe kerülnek, bár eredeti életfeltételeiket nem találják meg, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva tovább élnek, sőt szaporodnak is. Ezeknek tehát nem annyira a jelenléte, mint a mennyisége fontos a víz tisztasága szempontjából. A saprobionták azonban élesen rámutatnak a víz szennyezettségére. A vizsgált vízvezetékekben leggyakoribb szennyezést jelző szervezetek Chilodonella uncinata, Glaucoma pyriformis, Lionotus fasciola, Bodo saltans, melyek a III., V., IX. vízmű aknái és medencéi nem megfelelő fedése következtében létre jött szennyezésre mutattak rá. A nagyobb szervezetek közé tartozó Rotifer vulgáris nagyszámú előfordulása az V. számú vízműben a tisztítás elégtelensége következtében létrejött szennyezést és annak növekedését jelezte. A szervezetek minőségén kívül mennyiségük is fontos, mert bármilyen közömbös szervezet legyen is a vízben, ha nagyszámban jelenik meg, azt jelzi, hogy a vízben olyan anyagnak kell lenni, mely táplálékul szolgálhat a nagyszámú szervezetnek, és ez már szennyezés. Az I. számú táblázat alsó része a vizsgált vízművek egyes részei és a hálózat vizének quantitatív biológiai eredményeit tartalmazza. A seston mennyiségéről a fentebbiekben már volt szó. A szervezetek száma legkevesebb a VII., IX. számú vízművekben, ahol 100-on alul van és legtöbb az V. és VI. számú vízműben, ahol a szervezetek száma maximálisan 480, illetve 4500. A biológiai vizsgálatokkal egyidőben végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményeit összehasonlítva kitűnik, hogy a két vizsgálat eredménye általában jól egyezik. A szervezetek számának növekedésévfel, a szennyezettséget jelző alkatrészek megjelenésével együtt általában párhuzamosan nő az 1 ml vízben előforduló baktériumok száma és a 100 ml vízre vonatkoztatott coliszám is. Ha az egyes vízművek hálózati vizének szervezetszámát összehasonlítjuk a bakteriológiai értékekkel, azt látjuk, hogy I., II., III. és V. számú vízmű vizében a baktériumszám és coli tartalom párhuzamosan nő a szervezetek számával. A IX. számú vízmű vizében csak a coliszám növekszik a kevéssé emelkedő szervezetszámmal. A VII. és X. számú vízművek jó biológiai eredményének megfelelően jó bakteriológiai eredményt is kaptunk. A VIII. számú vízműben előforduló szervezetek száma elég nagy, de minden szervezet a klórozás következtében elpusztult állapotban volt, mindkét alkalommal a bakteriológiai eredmény is jó. A biológiai és a kémiai vizsgálat eredménye között összefüggés nem mutatkozott, annak oka valószínűleg az, hogy a szennyezés nem olyan fokú, amit a kémiai vizsgálat kimutathat. A bakteriológiai vizsgálat és a biológiai is érzékenyebb. Talajvíz ellátású vízvezetékek A vizsgált 10 vízmű közül 4 aknás kútvízzel, 1 a knás és fúrott kút vízével, 1 aknás és mélyfúrású kút vizével és 3 partmenti ásott kút vizével ellátott. A 10 vízmű vizsgálatához 42 helyről történt mintavétel. A vizsgálatok alkalmával 20 féle élettelen anyag, 18 féle növényi és 68 féle állati szervezet került elő. Tehát jóval kevesebb, mint a forrásvizű vízvezetékek esetén. Az 1. táblázatban dőlt betűvel szedettek azok a faj-nevek, melyek a talajvíz ellátású vízvezetékekben is előfordultak. Ezenkívül 3 féle élettelen anyag, mint levélrész, gyapjú fonal, olajcsepp, 5 féle növényi szervezet : Beggiatoa alba, Thiothrix tenuis, Chrenothrix fusca, Eniconema sp,. Diatoma sp. és 8 féle olyan állati szervezet, mint Anisonema acinus, Bodo angustatus, Bodo ovatus, Actínophrys vesiculata, Actinophrys sp., Euplotes affinis, Henoceros falcatus, Culex lárva, fordult elő, amelyeket a forrásvízű vízvezetékekben nem találtam. A talajvíz ellátású vízvezetékekben js előfordultak valódi talajvízi szervezetek és a felszíni vízből származók. Az utóbbiak közül 2 növényi és 11 állati szervezet sorolható be a Liebmann-féle rendszerbe. Ezek közül 2 oligo-, 6 a-meso- és 5 /?-mesosaprob szervezet van. Ezek a forrásvízű vízvezetékekben találtakkal egyező egysejtűek és kerekesférgek ; a többi szervezet pantosaprob jellegű. A talaj vízellátású vízezetékekben is élettelen anyagok és élő szervezetek rámutattak a víz kémiai összetételére, a karbantartás minőségére és a szennyezettség fokára. Kémiai indikátorok vasmanganhydroxyd, vas-, mangán- és kénbaktériumok. A talajvízből táplálkozó vízvezetékekben eggyel több vasbaktérium fordult elő, mint a forrásvízű vízvezetékekben, a Crenothrix fusca, ez a vastartalom mellett a víz mangan-tartalmát is jelzi. Kén indikátort (Thiothrix tenuist) abban a vízvezetékben találtam, melynek mélyfúrású kútja is van, a kénbaktérium ebből a kútból került a vezetéki vízbe. Nem megfelelő karbantartásra több alkatrész mutatott rá. így egy kisebb vízmű hálózati vizében talált nagymennyiségű farost, mely a medence korhadó fedeléről származott, továbbá olajcseppek nagy száma, mely utóbbi a szivattyú hibáját jelezte. Ugyanebben a vízmű vizében számos Chilodonella és Rotifer vulgáris fordult elő, jelezte a hibás karbantartás miatt létre jött szennyezést. A talajvíz-ellátású vízvezetékekben a saprobiumok szórványosan fordultak elő, mindössze egy kisebb, előbb említett vízvezetékben előforduló Chilodonella uncinata nagyszáma mutatta a szennyezést. A talajvíz-ellátású vízvezetékek quantitativ vizsgálati eredményéből kiderül, hogy a seston mennyisége a hálózati vízben általában a ml tört része, kivételt képezett a fenntebb említett vízmű, melynek hálózati vizében az üledék 4 ml volt. Az üledék legnagyobb részét vashydroxyd tette ki. A nagymennyiségű üledék már utalt a nem kellőképpen végzett tisztításra. A szervezetszám a hálózati vízben általában nagyobb, mint a forrásvízű vízvezetékekben: 100-on alul 2 vízműben, 100 és 1000 között 8 vízműben volt. A biológiai vizsgálatokkal párhuzamosan végzett bakteriológiai vizsgálati értékek általában itt