Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Török Piroska: Vízvezetékek biológiai vizsgálata

Török P.: Vízvezetékek biológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 423 Amerikában Potts [30] 1884-ben Philadelphia vízvezetékének élő világát rövid feljegyzésekben ismerteti. A Fairmont medence falán, fenekén és a fővezetékekben megtapadt organizmusokat ismerteti. Szivacsokat, Bryozoákat (Pectinella, Urnatella, Paludicella fajokat), ezenkívül infusoriumokat, Rotatoriákat és más férgeket talált. Manchester vízvezetékét 1914-ben Batty [2], Boston vízvezetékét Fair és Whipple tanulmányozta. Indiában Kalkutta vízvezetékét és vasbaktériumait 1930-ban Biswas [5] tanulmányozta, Hattori [13] 1917-ben és Kotoku [21] 1925-ben a japán, Wang [42] a kínai vízművek biológiáját ismerteti. Pearson [27] 1937-ben Shanghaj vízvezetékében szúnyoglárvák okozta zavarokról számol be, hasonlóképen Rial [31]. Magyarországon Istvánffy [17] 1895-ben a budapesti víz gombáit ismerteti. Hajek [11] az aradi vízvezetéki csövekben Crenothrix által képzett benövést figyelt meg. Az újpesti vízvezetéket 1934-ben Stiller [34] vizsgálta. A budapesti vízvezetéki víz állati szervezeteit 1935-ben [36] ismertettem, azóta a budapesti víz állandó ellenőrzés alatt áll. A vidéki vízvezetékek biológiai tanulmányozását 1952-től végeztem.* A továbbiakban az általam vizsgált különböző típusú vízvezetékek biológiai vizsgálatát ismertetem. A vizsgált vízvezetékek három csoportba oszthatók. Forrásvizet felhasználó, talajvízzel ellátott és felszíni vízzel táplált vízvezetékek. Vizsgálataim az egyes vízműveket ellátó források, kutak, medencék és hálózat nagymennyiségű vizének szüredékére, azonkívül a medencék, aknák falbevonatára és fenék- lerakódására terjedtek ki. Felszíni vizet felhasználó vízművek esetében a vizsgálatokat az egyes tisztítási fázisokban végeztem. A vizsgálat makro- és mikroszkóposán történt. Az egyidőben vett mintákból bakteriológiai és kémiai vizsgálat, felszíni vízműveknél bakteriophag vizsgálat is történt. A vizsgálatokat helyszíni szemle és a geológiai viszonyok tekintetbe vétele egészítette ki. A biológiai vizsgálathoz szűrt anyagból a helyszínen uti-mikroszkóp segítségéve] tájékozódó vizsgálatot végeztem, továbbá részben élő, részben formalinnal rögzített anyagot vittem be a laboratóriumba részletes mikroszkópos vizsgálat céljára. Itt megemlítem, hogy a helyszínen végzett mikroszkópos vizsgálatnak a jelenlevő vízmű-szakemberekre, kezelőkre nagy nevelő hatását figyeltem meg. Mikroszkóp alatt saját szemükkel látva kifogástalannak hitt vizük szüredékében a hiányosságokra és szennyezésre utaló élénken mozgó szervezeteket, meggyőződtek a hygienés kívánalmak teljesítésének szükségességéről és igyekeztek azokat minél előbb teljesíteni, hiszen a vizet maguk is itták. A vizsgálatra szűrt víz sestonjának mennyiségét minden esetben meghatároztam. Az üledék mennyisége nagyon fontos a víz tisztaságának szempontjából. 1000 liter ivóvíz üledéke legfeljebb 1 ml lehet. Az üledék * Aradi és Rostás [1] 1955-ben egy vidéki laktanya vízvezetékének szúnyogok általi szennyeződéséről írnak. qualitativ és quantitativ mikroszkópos vizsgálata alapján az élettelen anyagok és élő szervezetek minőségét és mennyiségét határoztam meg. 10 forrásvizű, 10 talajvíz ellátású és 4 felszíni vízzel táplált vízmű vizsgálati eredményét ismertetem. A forrás és talajvíz ellátású vízművek 2 alkalommal, a felszíni vízellátású vízművek 4 alkalommal, évszakonként kerültek vizsgálatra. Forrásvízzel ellátott vízvezetékek A vizsgált forrásvízzel ellátott vízvezetékek között karszt-forrású vízművek és olyan vízvezetékek vannak, melyeket glaukonitos homok és andesitbreccia kőzetből fakadó források táplálnak. A források vize kezelés nélkül került a vízhálózatba, kivéve a VIII. számú vízművet, melynek vizét klórozzák. A 10 vízvezetékhez 56 mintavételi helyről történt vizsgálat. Az előbbiekben vázolt vizsgálati módszerrel kapott biológiai eredményeket vízművenként 1. táblázatban tüntettem fel, kiegészítve a bakteriológiai vizsgálati eredményekkel. A táblázatból kiderül, hogy a forrásvízzel ellátott vízvezetékek vizsgálata alkalmával 22 féle élettelen anyag, 38 féle növényi és 101 féle állati szervezet került elő. Az üledék mennyiségét nézve a hálózati víz seston mennyisége minden vízműnél kevés, a ml-t nem éri el m

3-ként. Egyes vízműrészeknél előfordult, hogy az üledék több volt 1 ml-nél, mint a I., V., VI. vízműveknél. Ilyen esetben a mikroszkópos vizsgálat alapján kiderült, hogy vashydroxyd, mangánhydroxyd és a I. vízmű esetében korhadó farészecskék előfordulása okozta az üledék mennyiségének növekedését. A seston nagyobb mennyisége már tájékoztatott ezekben az esetekben arról, hogy a tisztítás nem kellő fokú. Az üledék mikroszkópos vizsgálatakor az élettelen alkatrészek között olyan ásványi anyagok is előfordultak, melyek a víz eredeti kőzetét is elárulták, pl. a III. számú vízműben előfordult vörös kőzetszemcsék, a IX. számú vízben talált glaukonit-szemcsék a forrás eredeti kőzetére a permi vörös homokkő-, illetve glaukonitos zöld homokra mutattak rá. Ha a vizsgált vízvezetékek élettársaságát szemügyre vesszük, rögtön kitűnik, hogy a növényi szervezetek száma jóval kevesebb, mint az állati szervezeteké. Ez a környezet és élővilág kölcsönös egymásra hatásából adódik. A zárt sötét forrásaknákban, medencékben és a hálózatban a fényt igénylő autotroph növényi lények nem élhetnek meg, legfeljebb csak ideiglenesen. Ezért azt találjuk, hogy a fény nélkül is megélő vasbaktériumokon, gombákon kívül, a legtöbb vízvezetékből a növényi szervezetek hiányoznak, ha előfordulnak, akkor a vízmű egyik vagy másik részének fogyatékosságát jelzik. Az állati szervezetek száma több, mert ezek heterotroph módon táplálkoznak. Egyesek baktériumevők, mások detritusból élnek és ragadozók is vannak közöttük. Az élettelen alkatrészek és élő szervezetek között vannak vas- és manganindikátorok, valamint mészjelzők. A víz vas és mangan tartal-