Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Kozák István: A hazai szén- és ércbányák házi szennyvizének tisztítása
Kozák I.: Szén- és ércbányák házi szennyvize Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 411 a lakosegyenérték pedig sorban 18,8: 80 = - 74,26, 11,4 : 80 = Vt.io, illetve 8,6 : 80 = 7 3, 3q lesz. Az iszaptér méretezésénél tehát a mecseki bányáknál Y^-es, másutt 1/ 7-eá, ül. 1/ 9-es lakosegyenértékkel számolhatunk (3. ábra) az irodalom szerinti Y.'r 0 8 érték helyett. Tehát jelenleg a túlméretezés a Mecsekben 4:3 = 1,3-szeres, barnaszénbányákban 7:3 = 2,3-szeres, a lignitbányászatban 9:3 = 3-szoros. Megjegyezzük még, hogy a szennyezésekre vonatkozó számításaink még finomíthatok. Ezt azonban — a biztonság javára — nem végezzük el. Csupán két tényre utalunk. A szerves szennyezések számításánál — hallgatólagosan 1 g szappan biokémiai oxigénigényét azonosnak vettük 1 g bélsár igényével. A szervetlen szennyeződések számításánál pedig eltekintettünk attól, hogy az összes üzemi és a földalatti létszámnak egyaránt csak kb. 20—30%-a foglalkozik szénlapátolással vagy rakodással, tehát csak ezek és nem a dolgozók 85%-a lehet annyira szénporos, mint amennyit számítottunk. A földalatti dolgozóknak csupán 50—70%-a rakodik fejtésen elővájáson és meddő vájáson, a 30—50%-a szállítási, fenntartási, iparos és felügyeleti dolgozó. A külszíni dolgozóknak csupán néhány százaléka lehet szénporos. Fedetlen felső testtel csak időszakosan a meleg fejtési, elővájási és meddő munkahelyeken a fentemlített 20—30%-nak is __ csak maximálisan az 50%-a. Egyébként az Á. B. B. E. Sz. [7] 17. §-a szerint nadrág és lábbeli nélkül dolgozni tilos, sújtóléges üzemekben pedig inget viselni is kötelező. A most vázolt elhanyagolás a szerves szennyezéseknél százalékosan nehezen becsülhető, a szervetlen szenynyezéseknél kb. 50% biztonságot nyújt. 4. A befogadó viszonyai A tisztított szennyvíz befogadó vízfolyása (recipiens) — szinte országos viszonylatban — igen csekély hozamú, sőt igen sok esetben csak száraz árok. Jelentősebb recipiens a putnoki üzem melletti Sajó, valamint a dorogi és a tokodi altárókból elfolyó bányavíz. A többi bánya recipiensének középvízi hozama nem éri el az 1 m 3/sec-ot, sőt nagyon kevés üzemnél haladja meg a 0,5 m 3/sec-ot. A Zagyva-, Sajó-, Szuhavölgyi bányák a vízfolyástól 1—2 km-re fekszenek, ezért a tisztított vizet a lakótelepeken kívül • már nyílt árokban vezetik el. Ezek miatt csak a fürdő nélküli csekély létszámú nem beszálló aknáknál lehet biológiai tisztítás nélkül kibocsátani a szennyvizet, de ott is — mint mindenütt — fertőtlenítésre lehetőséget kell teremteni. Ritkán •—- kedvező talaj és talajvíz viszonyok, távoli recipiens, kis vízmennyiség esetén — a tisztított szennyvizet elszikkasztjuk. II. Szennyvíztisztítási módszerek 1. Tisztító telep előtti tisztítás Valamennyi üzemnél a savas, zsíros, benzines és iszapos vizeket a kibocsátó épület melletti — szokásos kivitelű — berendezésben tisz5>t>. s ^ w 3 .22 a 1 0 x 11 "2 3 Z Z 3 a ^ > o •o —s ^ a * .2 * I| a 5 o c £ 3 * 3S 5 2-2 =3 a H "3 ° £ £ o 5 > ÍO Öt 73 aj a ' -2 a" .oX "S öi '© £ s-sS-g^-S W Stt - [ji 0 s Jaá ^ H^í O £ o . Ötí'Ü £> u -tí S Is o o «0 >> X, S g o© I 11-I Ifi Sy 5 5>»i i: < r g Uü >> ti ti ti — j*., ® >» :o M> 5® •g-SoSöálSSS-g HHícHMÖP^^ÖPHtziPMtn « !* tJ sa XXX Sxxx 8 B í. e . -3 8 -e £ . L. — « i ,5 >> >> S-g-S-S-S fcti»-3§5s Ö-j-Is 8 a JS KS ? ff - = 5 e-3 = B , a.a -s- a Siraa H&hS* c - c *§ li-S-g — B o a Ö, I w a I - C ** •a « , S, ' o llilsl^ a, -o s ü « 02$.* s EH « M W H > P3 H H •íj > •O > PS W H PH « >> « S V V eit .— X H~. >. N % J3 c « as . p, •A tü © ÖC 3 2 ^V bel. « pH SS o fl* I"" o IM « « 2 PÍ SH . H :— hh bt 3> '-w MH -S 3 ^ö £ U 3 ^ B ^ o, 3 O O CS(S 02 cn o o
