Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Toókos Ildikó: Változó terhelés hatása a toronycsepegtetőtest működésére
398 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Változó terhelés hatása a toronycsepegtetőtest működésére TOŐKOS ILDIKÓ* A magyar szenny víztechnológusok 1953-ban kezdtek először toronyalakú csepegtetőtesttel foglalkozni és az első berendezéseket 1956-ban helyezték üzembe. Az ezt követő időben Magyarországon több helyen épült toronycsepegtetőtest. Ezek közül 7 üzemel, számos pedig épül, illetőleg építését tervbe vették. A toronyalakú csepegtetőtestet a biológiai szennyvíztisztító berendezések teljesítményének növelésére irányuló törekvés hozta létre. Az első torony csepegtetőtestet alig 10 évvel ezelőtt a Német Demokratikus Köztársaságban Georg Schultz mérnök a Weisse-Elster folyó melletti Aer-ben működő Vízgazdálkodási Társaság vegyészeti osztályának vezetője tervezte. Laboratóriumi keretek között folyadékok és gázok kölcsönhatását vizsgálva a legkedvezőbb eredményt hosszúkás hengeralakú edényben érte el. Ez a megfigyelés vezette a csepegtetőtestek hasonló alakú kiképzésére. Az első beszámolók után [1, 2] a toronycsepegtetőtest alkalmazása Németországban gyorsan elterjedt. A toronycsepegtetőtestet összehasonlítva az általánosan használt nagyterhelésű csepegtetőtesttel, kiadódik az előbbinek kedvezőbb teljesítménye. A nagyterhelésű csepegtetőtest átlagos magassága 1,8—3,5 m, fajlagos terhelése Imhoff szerint 875 g BOI 5/m 3/nap. Egy köbméterére 3,75 m 3 szennyvízterhelés adható, vagyis 25 lakos szennyvizével terhelhető. A felületi terhelés recirkulációval együtt 15—20 m/nap körüli. Ezzel szemben a toronycsepegtetőtest magassága általában 6—12 m. Az átmérőjét megszabja a feltaláló által adott — 1:6 (átmérő aránylik a magassághoz) — arány. Fajlagos terhelés általában 2800—3000 g B0I 5/m 3/nap, ami 85 lakosegyenértéknek felel meg. Egy köbméterére 12—13 m 3/nap szennyvíz terhelést lehet adni. Méreteiből következik, hogy az eddiginél aránytalanul kisebb felület miatt a felületi terhelés nagyon megnő. A nagy felületi terhelés következtében létrejött intenzív átmosás hátrányos a biológiai hártya kialakulására, s így ez a körülmény szab határt a felületi terhelés növelésének, melyet az eddigi tapasztalatok alapján 8 m/óra érték alatt kell megválasztani. A szokásos tervezési kulcsszámoknak a fentiek szerint történő megváltozása lehetővé teszi, hogy a toronycsepegtetőtest az általánosan használt nagyterhelésű csepegtetőtesthez viszonyítva 3—4-szeres mértékben legyen terhelhető. Kérdés, hogyan alakul a csepegtetőtestek lebontási hatásfoka a kémiai és biológiai vizsgálatok alapján ? A csepegtetőtest lebontási hatásfoka, a csepegtetőtest által naponta lebontott biokémiai oxigénigény a napi terhelés százalékában, az első * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. hazai közlemény alapján [3]** az alábbiak szerint alakul : Nagyterhelésű csepegtetőtest lebontási hatásfoka 59,1% Toronycsepegtetőtest lebontási hatásfoka 57 % A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztályának részletesebb vizsgálatai (dr. Lesenyei József és Bártfai SzabóLászló : Szennyvíztisztító berendezések vizsgálati eredményei 1956—1958. években, című VITUKI kiadvány, és Toókos Ildikó 1960-ban végzett még ki nem adott vizsgálati eredményei) alapján: Nagyterhelésű csepegtetőtest lebontási hatásfoka 55% Toronycsepegtetőtest lebontási hatásfoka 70% Ez utóbbi adat szerint a toronyalakú csepegtetőtest az eddig általánosan használt nagy terhelésű csepegtetőtest lebontási hatásfokát 27%-kai meghaladja. A toronyalakú csepegtetőtest további előnye,, hogy a kis felület miatt az egyenletes vízelosztás egyszerűbb szerkezettel és biztonságosabban valósítható meg. A magas építés miatt csökken a szagveszély, míg a nagy felületi terhelés által létrehozott intenzív öblítés a légyveszélyt csökkenti. A szakaszos üzemelés hátrányai (pl. kiszáradás) a megnövekedett átfolyási idő miatt kevésbé jelentkeznek. Az előbb említett előnyöket jelentősen alátámasztják a Mélyépítési Tervező Vállalat által közölt gazdaságossági számítások, amelyek szerint a toronycsepegtetőtest építési költsége 1 leé-re vonatkoztatva 22—30 forintnak adódik — ugyanez nagyterhelésű csepegtetőtestnél 50—55 forint. Mindezen előnyök alapján érthető a toronycsepegtetőtest aránylag gyors térhódítása. Elsősorban házi szennyvizek tisztításánál, de külföldön több ipari szennyvíz, így fenolos vizek, valamint a tejipar, a konzervipar és a vágóhídi szennyvizek tisztítására is alkalmazzák. A házi szennyvizek tisztításánál gyakran igen nagy gondot okoz a változó szennyvízterhelés. Különösen élesen mutatkozik ez meg szállodák üdülők esetében, amikor a szennyvíztisztító berendezésnek a nyári maximum és a téli minimális terhelés mellett a hétvégi lökésszerű és csak két napig tartó csúcsterhelés alatt is megfelelő hatás** Hivatkozott követelmény a napi BOI terhelés, illetve lebontás kg-értékeit a csepegtetőtest m 3-einek számával osztja, vagyis fajlagosan fejezi ki. A hatásfokszázalék kiszámításánál azonban a tört számlálójában és nevezőjében azonosan szereplő m 3-szám kiesik. Tehát felesleges és értelmetlen is a hatásfokot a fajlagos terhelésből számítani. (A test teherbíró vagy lebontó képességét természetesen már fajlagos számokkal kell kifejezni : kg BOI/m 3 test.)
