Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Balaton-környéki szénsavas források

387 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. BALNEOLÓGIA A Balaton-környéki szénsavas források* DK. CZIRÁKY JÓZSEF* és SCHIEFNER KÁLMÁN** A Balaton-környékének egyik nevezetes balneológia! érdekessége a szénsavas források. A balatonfüredi szénsavas gyógyvizeket régóta használják a szívbetegek egészségének helyreállítására. A Balaton-menti savanyúvizek a pliocén-kori vulkánok működésének utolsó nyomai. A hasadékok mentén feltörő szénsavgázt részben a talajvíz elnyeli és az így keletkezett savanyúvíz néha forrásként jut a felszínre, de gyakrabban aknásvagy csőkúttal tárják fel. A Balaton-környéki savanyúvizek szabad szénsavtartalmát már többen vizsgálták, de a rendszeres fizikai, kémiai és bakteriológiai vizsgálatok alapján történő összehasonlítás még hiányzott. Néhány savanyúvizet (Nemesgulács, Lovas, Badacsonyőrs) még nem is elemeztek részletesen. Az Országos Közegészségügyi Intézet és az Országos Balneológiai Kutató Intézet munkatársai együttes kiszállások alkalmával 1959—60. években a következő helyeken végeztek helyszíni vizsgálatokat : Badacsony őrs, Balatonfüred, Balatonrendes—Pálköve, Buzsák—Csisztapuszta, Csopak, Fonyód, Kékkút, Lovas, Moha, Nemesgulács, Székesfehérvár és Zánka szénsavas forrásainál, kútjainál. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsuk a szénsavas források jelenlegi fizikai, kémiai és bakteriológiai állapotát és javaslatot tegyünk az ásvány- és gyógyvizek hasznosítására, védelmére, valamint újabb feltárások létesítésére. Kémiai szempontból általában akkor beszélhetünk ásványvízről, ha egy liter víz legalább 1000 mg oldott szilárd alkatrészt tartalmaz. A szénsavas ásványvíz megjelölésének külön feltétele van. A balneológiai szakirodalomban H. Vogt[ 1] szerint „amíg az ásványvízforrás megnevezéséhez általában elegendő 0,25 g oldott szabad szénsav, addig szénsavas forrássá (Sáuerlinge) minősítéshez legalább 1 g szabad C0

2-t kell a víznek tartalmaznia." Itt a „forrás" szó a természetes és mesterséges vízfeltárások összeségét jelenti. Hazánkban az ásvány- és gyógyvizek kémiai osztályozásánál a Papp Szilárd-féle [2] beosztást használjuk. A tíz csoport egyike az egyszerű szénsavas (savanyú) víz. Meghatározása szerint az egyszerű savanyúvizekre kémiai szempontból jellemző, hogy oldott szilárd alkotórészekben szegények, de szabad szénsavat literenként több mint 1000 mg-ot tartalmaznak. Minthogy ezeknél a vízben oldott szilárd alkatrészek mennyisége nem éri el literenként az 1000 mg-ot, ezért hatást * A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályának 1961. febr. 3-án tartott ülésén elhangzott előadás. * Orsz. Balneológiai Kutató Intézet, Budapest. ** Közegészségügyi Intézet, Budapest. csak szénsavtartalmuktól várhatunk. Hazánkban egyszerű szénsavas savanyúvíz-forrás kevés van, mert a széndioxiddal telített talajvíznek a talajra és a kőzetre gyakorolt oldó hatása erősen fokozódik, ezáltal a vízben oldott sók töménysége lényegesen megnövekszik és könnyen eléri az 1000 mg-ot, amikor is a víznek kémiai jellege már kialakul, és ennek megfelelően vagy a kalciummagnéziumhidrogénkarbonátos, vagy az alkálihidrogénkarbonátos vizek szénsavas alcsoportjába sorolhatók. A vizsgált források, kutak ismertetése Tekintsük meg a vizsgált források, kutak (1. ábra) hidrogeológiai, kémiai és bakteriológiai viszonyait. Székesfehérvár. A város területének alapja a Velencei-hegység gránitos kőzetei és a hegyképző erők által átalakított kristályos pala. A szénsavas víz a pannon korú rétegekben tárolódik [3]. A Csitári kút 1936-ban szerkezetkutató fúrásként készült, mely a strandfürdő melletti Béke-ligetben található. A fúrás talpmélysége 1226,80 m. A felső, kb. 160 m vastag pannon-korú rétegből savanyú vizet kaptak. A pozitív artézi kút peremének magassága 107,50 mA. f. A fúrólyukat acélcsővel bélelték : 0,00— 60,65 m 0 360 mm 48,00—236,20 m 0 320 mm 224,00—420,63 m 0 243 mm 409,00—539,00 m 0 207 mm 528,00—818,90 m 0 171 mm 816,50—967,35 m 0 138 mm A vízadó rétegek 132—165 m-ben és 550— 813 m-ben fordulnak elő. A kút üzemeltetését a 18 603/1940. számú polgármesteri ügyirat engeJELljAGYARÁZAT: , Moha* „ . , , , Székes fehérvar • » Szénsavas asvony-gyogyviz ® Ásványvíz o Nem ásványvíz 1. ábra. A Balaton-fcörnyéki szénsavas források Abb. 1. Kohlensáureháltige Quellen in der Umgebung des Balaton Fig. 1. Carbonaceous springs around Laké Balaton