Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Borbély Sándor–Juhász András: Edelényi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye
384 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Borbély S.—Juhász A.: Edelényi ásvány vizelő for dúlás >V /v /v ~ /fii IS ív 0O 0B o a 1 fo'.V.o-S Feltalaj Kavics részénél kisebb a vízfelvevő felület hossza : :•'.•'.;.:• Homok ______ Agyag %1, 2,3 VUSLtp. 0,9 5,7 e'° 0,2 l/a tp. 10,0 Agyagmarga Barnakőszén m 3,0 Úll.tp. 1,3 III. tp. k = 0,366 Q , 1,6-Z ' l o8 —rl •s 2. ábra. Edelényi I. akna átlagos földtani szelvénye 0m. 2. Oőufuü eeoAozmecKuü pa3pe3 maxmu Na I y Sde/ieHb Abb. 2 Durchschnittliehes geologisches Profil des Schachtes I bei Edelény lést is végeztünk. Az elvégzett vizsgálat eredményét röviden a következőkben közöljük. A homok szemeloszlási görbéi (3a—b. ábra) a következőket mutatják : A mértékadó szemnagyságot az integrálgörbe inflexiós pontjánál, vagyis a differenciál görbe maximumánál olvashatjuk le. Ennek alapján Dmk = 0,12 mm. Az egyenlőtlenségi együttható U = Z) 6 0/Z> 1 0 képlet alapján ; ?7közép = 1,7 mm. A minta azt bizonyítja, hogy a víznyomás hatására rendkívül érzékeny, folyósodásra közel hajlamos homokról van szó. Vízbetörés alkalmával tehát egyes helyeken a vízzel együtt valószínűleg a homok is betör a bányába. A vízadó (víztároló) homok áteresztőképességét, a környéken később lemélyített fúrásban próbaszivattyúzással határoztuk meg. A számításokat Girinszkij képlete alapján végeztük el, melyet akkor használunk, ha a víz vezető réteg teljes vastagságának egyharmad ahol Q a víztermelés, l a szűrő hossza, s a víz süllyedése szivattyúzáskor, r a béléscső sugara. Víztermelést (szivattyúzást) három szinten végeztünk. Ennek alapján középértékben a ,,k" = = 0,82 m/nap. « III. A víz kémiai vizsgálata A mintavételt 1959. április 7-én Borbély Sándor végezte. Az Országos Közegészségügyi Intézetbe érkezett 1959. április 19-én. (A vizsgálat eredményét az 1. táblázatban közöljük.) A szénsav és kénhidrogén helyszíni vizsgálatát Szűcs Tibor vegyészmérnök végezte 1959. nov. 18-án : Szabad C0 2 tartalom 791,5 mg. Kénhidrogén nem volt kimutatható. Hazánkban jelenleg a kémiailag részletesen vizsgált ásványvizek között alkálihidrogénkarbonátos ásvány-, ületve gyógyvíz sok van (pl. a híres bükkszéki ,,Salvus"), de alkálihidrogénkarbonátos és szulfátos ásványvíz csak az 1957-ben feltárt csopaki strandfürdő csőkútjában van. IV. A víz eredete A vízbetörés, mint már említettük, különbözik az eddigiektől. A különbség a következő : 1. A víz nyomás alatt volt, tehát a vízbetörés nem olyan módon jött létre, hogy valamilyen tektonikai elmozdulás, vagy a réteg és a bányaSajószentpéter, 63. sz. fúrás ( 7^,3 - 78,0 m-ig ) tao so Sj; so 70 § so iO §,30 í Differenciál görbe • Integrál görbe \—h 50 30 10 10 5 Z 1,0 Of 0,3 0,! 0,1 0,0S OJK Szemcseótmérö íog 0 [mm] Sajoszentpeter, 63. sz. fúrás ( 78,0-80,0m-ig) 0,01 0,005 0,001 3 a, ábra 50 30 20 10 5 2 10 0,6 0,3 0,2 0,1 0,0S QOi 0,02 0,01 0,005 0,002 Szemcseátmérő logO [mm] 3 b, ábra 3. ábra. Szemeloszlási görbék 0ue. 3. Kpuebie epaHVAOMempmecKoeo cocmaea Abb. 3 Mischungskurven
