Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Kovács György: A felszíni vizek mentén húzódó megcsapoló csatorna méretezése

Ollős G.—Vágás /.: Rizstelepek alakja és mérete Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 39 15. ábra. Az y = 0 egyenesen levő sávszerű forrás elhagyása az áramkép x tengelyre vonatkozó szimmetriáját nem bontja meg. Az x tengelyen y> = 0 árammal húzódik. Az erre szuperponált sávszerű forrás (szaggatott vonal) végtelen közeli környezetében érvényes áram- és potenciáleloszlást a szuperpozíció nem változtatja meg 0ue. 15. OrtiKa30M om 3onaAbHoeo ncmomma HŰ npHMOü. y = 0 He pa3pymaemcn cuMMemputHocmb deuwcenun nomoKa omHOCumenbHO ocu X. Ha ocu X udem AUHUH nomona y> — 0. Cynepn03uifueü ne u3MewiemcH pacnpedejienue nomona u nanopa, deücmeumeAbHoe e BecKOHewoü ÖAü30cmu 30HQABHOEO ucmoHHuna (wmpuxoean AUHUH) Fig. 15. The omission of the band-like source located on the y = 0 straight line does not disturb the symmetry of the flow patlern about the x axis. The line of flow !/• = 0 extends along the x axis. The band-like source superimposed thereon. The flow- and potential distribution prevailing infinitely close (dashed line) is left unchanged by the superposition tözőcsatornák esetén az áramképet, úgy állíthatjuk elő, hogy a (2) egyenlettel jellemzett és a 11. ábrán bemutatott áramképhez ugyanannak az áramképnek, végtelen sok, egymáshoz képest függőleges értelemben ± 2 k M távolsággal eltolt változatát szuperponáljuk (k = 1, 2, . . . co). Könynyen belátható, hogy ez a szuperpozíció az y = 0 egyenesre nézve szimmetrikus áramképet hoz létre, amelyben az y = M, 3Jf, 5M . . . vízszintes egyenesek ip = 0 áramvonalat alkotnak (14. ábra). Vizsgálatunk számára természetesen csak az x — 0 és az y — M közötti tartomány a lényeges. Ha a 14. ábrán bemutatott végtelen soktagú szuperpozícióból kiemeljük az eredeti, 11. ábrán feltüntetett áramképet, ez a beavatkozás ugyan megváltoztatja az egész áramképrendszert, de annak az y = 0 egyenesre vonatkozó szimmetriáját nem bontja meg. Az y = 0 egyenes ugyanis ennek a „végtelen mínusz egy" tagú szuperpozíciónak rp = 0 áramvonala (15. ábra). Ha most ismét visszaállítjuk a 14. ábrán bemutatott végtelen tagú szuperpozíciót, akkor a 15. ábrán látható áramkép zérus áramértékeihez adjuk hozzá a 11. ábrán látható áramkép áramlási alapvonalak melletti áramértékeket. Zérushoz egy tetszőleges összeadandót adva, ennek az összeadandónak az értéke az összeg értékében változatlanul megmarad. így azt igazoltuk, hogy a végtelen tagú szuperpozíció az áramlási alapvonal végtelen közeli környezetében az áramértékek eloszlási törvényszerűségét, vagyis a (6) és (7) egyenletek érvényességét nem változtathatja meg. Ebből következik, hogy ameddig a sebesség potenciál elmélet által elméletileg biztosított belső és külső áramlási határfeltételek érvényben vannak, a rizstelepekről beszivárgó víz mennyiségének hely szerinti eloszlására vonatkozóan közömbös az, hogy a vízzáró altalaj felső síkja a talaj szintje alatt milyen véges mélységben helyezkedik el. Ugyanúgy közömbös a táblát környező csatornák hatása is, ha elhelyezkedésük a táblához képest szimmetrikus. Széles rizstáblák beszivárgásmentesnek tekinthető részei A laboratóriumi kísérletek eredményei az elméleti összefüggésekkel és a természetbeni kísérletek eredményeivel való összhangjuk mellett olyan jelenségekre is felhívták a figyelmet, amelyek pusztán a vizsgált hidraulikai, sebességpotenciálelméleti rendszerek külső áramlási határfeltételeinek ismeretében nem magyarázhatók [2, 4], Az előzőkben már utaltunk arra (8. ábra), hogy a rizstábla szélességének növelésével olyan határhoz jutunk el, amelyen túl a rizstábla közepén vagy szivárgásmentes, vagy gyakorlatilag annak tekinthető tartomány alakul ki. Ezt a jelenséget vizsgáljuk részletesebben ! Felszíni vizekben, ülepítőmedencékben, zárt csővezetékekben is előforduló jelenség, hogy az áramló folyadék nem tölti ki teljesen a számára biztosított teret. Holtterek, lassú átfolyású terek alakulhatnak ki, és a mozgó víz áramlási terének határvonalait a lehatároló felületektől függetlenül is kialakíthatja. Ha ezt a tapasztalatot átvisszük a szivárgó vizek mozgására, érthetővé válik, hogy miért beszivárgásmentesek a rizstábla közepén levő területrészek, vagy miért elhanyagolhatóan kismértékű az itteni beszivárgás mennyisége. A beszivárgásmentes tartomány vizsgálatához tekintsünk a vízáteresztő talajréteg vastag16. ábra. A beszivárgásmentes tartomány kialakulásának magyarázata : a szivárgó víz a rövidebb f(l) és (3) jelű] áramvonalat választja 0ue. 16. OőbítcneHUH eo3HUKHoeeHUH 6e3UH$UAbmpat}U0HHOÜ oÖAacmu: 0UAbmpaiiuoHHoCi eodoű ahiőupaemcH öoAee KopomKüH AUHUH nomona [CO 3HÜKOM (1) u (3)]. Fig. 16. The reason underlying the development of the infiltration-free zone is that water prefers the shorter lines of flow [dsnotsd as (1) a%i (3)f