Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1961. évi közgyűlése

358 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Beszámoló az 1961. évi közgyűlésről zat okkal együtt megjelentette és az illetékeseknek megküldte. Kiadványaink közül a legnagyobb érdek­lődést a Hidraulikai Konferencia anyaga iránt mutat­kozik. mind hazai, mind pedig külföldi vonatkozásban. A főtitkár adatai szerint 1960-ban a Társaságnak 1382 egyéni (736 budapesti és 646 vidéki) tagja volt. A jogi tagok száma 33. A MTESZ-el állandó ós szoros kapcsolatunk van. Az V. küldött közgyűlésen Társaságunk küldöttjei felszólalásukkal segítették kialakítani a MTESZ jövő feladatait. A közgyűlés alkalmával dr. Vitális Sándor egyetemi tanárt Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki. A tudományos színvonal ellenőrzését az Akadémia Hidrológiai és Vízgazdálkodási Főbizottságának kellene •ellátnia. Az elnökség ezért javasolja, hogy évente egyszer a Társaság számoljon be munkájáról a Főbizott­ságnak. Az utóbbi években igen jól kapcsolatot sikerült kiépítenünk az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, az Országos Földtani Főigazgatósággal és számos tanácsi szervvel. 1960-ban tovább fejlődtek nemzetközi kapcsolataink. Tanulmányutakat terveztünk az NDK-ba és Csehszlová­kiába. Számos külföldi vendég kereste fel Társaságunkat, különösen a Hidraulikai Konferencián. A Hidrológiai Közlönnyel igen értékes szakmai cserét bonyolítunk le. A Főtitkár beszámolt arról is, hogy az elmúlt két évben a vezetés nagy részét az Intézőbizottság látta el. Elnökségi ülésekre ritkán került sor. A Szakosz­tályok vezetését elsősorban az elnök és titkár látta el. A jövőben fokozottabban meg kell valósítani a kollektív vezetést. Meg kell erősíteni a vidéki csoportok munkájá­nak koordinálását és segítését. Az elkövetkezendő időszak munkájához az elnök­ség az alábbi főbb feladatokat jelölte meg : a) közreműködés az Országos Vízgazdálkodási. Ke­retterv kidolgozás módszerének vitájában, b) közreműködés a vízgazdálkodás és a népgazda­sági tervezés kapcsolatának és helyes arányainak kialakításában, c) az ipar decentralizálásával kapcsolatos vízgaz­dálkodási feladatok megvitatása, d) a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kap­csolatos vízgazdálkodási feladatok ellátása, e) a lakásépítési programmal kapcsolatos vízgaz­dálkodási feladatokban való részvétel, /) a szakemberképzés helyzetének megvitatása, g) a mélységi vizek feltárásának meggyorsítása, h) a természetes vizek védelme. A felvetett témák feldolgozása csak akkor történ­het meg, ha szervezeti egységeink legalább egy éves időtartammal, részletes tematikai tervet dolgoznak ki. Egyes átfogó és komplex kérdések feldolgozása azonban csak több éves időtartani alatt valósítható meg, ezért foglalkozni kell több évre terjedő munkaprogram kidol­gozásával is. A Főtitkári beszámoló után Vágás István, a Szám­vizsgáló Bizottság elnöke terjesztette be jelentését. 1960-ban a Társaság pénzforgalma (bevétele és kiadása) 268 848,— Ft volt. A Társaság adminisztrációján ezen­kívül a külföldi utakkal kapcsolatosan 319 931,30 Ft összeg futott át. Ezek után az elnök megnyitotta a hozzászólásokat. Hozzászólások Pichler János : A főtitkári jelentós kifejezi az elnökség kívánságát, hogy a Társaság Balatoni Bizott­sága szoros kapcsolatban dolgozzék a BIB-gel. A BIB mellett működő vízépítési szakcsoport nevében öröm­mel igérem meg ezt a segítséget. A Bódva szabályozásá­val foglalkozó bizottság olyan eredményesen végezte munkáját, hogy Mosonyi Emil javaslatára kibővítették Borsodmegyei Vízgazdálkodási Társadalmi Bizottsággá. A Fertő-tó Kutató Bizottság budapesti ós soproni rész­lege eredményesen működik. Nehézség, hogy a kutatók nem kaptak módot az osztrák rósz megismerésére. Úgy érzem, kedves kötelességem, hogy megköszön­jem az odaadó, fáradtságot nem ismerő lelkes támoga­tást, arait Papp Ferenc elnök nekünk nyújtott. Ziegler Károly : A főtitkári jelentés jóformán minden oldalán említés történik a vízgazdálkodás kér­déséről. Amikor a vízgazdálkodás egyes ágaival önálló szakosztályok foglalkoznak, a vízzel, mint népgaz­dasági kinccsel való gazdálkodás komplex problémái előkészítésének nincs szervezetszerű gazdája. A keret­terv elkészítésében Társaságunknak számottevő sze­repet kell vállalnia. Javaslom, határozza el a Közgyűlés vízgazdálkodási állandó bizottság felállítását. Egyetértek a Tudományos Bizottság megszüntetésének javaslatával, de szükséges az oktatási bitottság további fenntartása. Fel szeretném hívni az illetékes szakosztályok figyelmét egy-két fontos kérdésre : a belvízrendezés hidrológiájára, hidraulikájára, talajtani és vízminőségi kérdéseire, a tározók komplex kihasználásának kérdéseire. Erődy Béla : Az elmúlt esztendőben az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet meliorációs osz­tályának néhány tervező mérnöke kötelességének tar­totta, hogy belépjen a Társaságba. A múltban hiány­zott a kapcsolat a mezőgazdasági és a vízügyi tervezők között. E kapcsolat kiépítése hozott tehát minket ide. Szándékunkban áll a Társaság szíves hozzájárulásával talajvédelmi munkacsoportot létrehozni. Dégen Imre, országos vízügyi főigazgató : A MTESZ ügyvezető elnöksége és az OVF nevében üdvözlöm a Közgyűlést és sok sikert kívánok munkájához. Meggyő­ződésem, hogy az itt hozott határozatok, a megválasz­tásra kerülő vezetőség munkája továbbviszi a Társaság tevékenységét az egészséges fejlődós útján. A Társa­ságnak a MTESZ vezetőségével és az állami szervekkel, köztük az OVF-el mind szorosabbá váló kapcsolata, a" Párt és a Kormány megbecsülése a vízgazdálkodás széles területén dolgozó műszaki és tudományos értel­miség iránt, e rétegek növekvő társadalmi felelősség­tudata, magasszínvonalú képzettsége biztosíték arra, hogy a Társaság a határozatok végrehajtásával betölti fontos szerepót szocialista építő munkánkban. (Dégen Imre főigazgató hozzászólásának teljes szövege a Hidroló­giai Közlöny jelenlegi számának 281. oldalán található.) Szászhelyi Pál : Az elmúlt évben volt néhány olyan kérdés, amit kívánatos lett volna a nyilvánosság elé hozni. így sok vitás kérdésnek lehetett volna az ólét elvenni ós sok téves véleményt lehetett volna időben megszüntetni. Ilyen témák : öntözés felszínalatti vizek­ből, a síkvidéki, tarozás, az öntözővíz utánpótlásának meg­oldása. A második ötéves terv tág teret nyújt, hogy hasonló kérdésekben több egyesület segítségével, tár­sadalmi úton tudjunk kellő súlyt és tudományos alapot adni a megoldáshoz. Megfontolandó, hogy — legalább átmeneti időre — külön szervezeti egység foglalkozzék a mezőgazdasági vízgazdálkodási kérdésekkel. Hetényi Endre : 1960-ban az egész népgazdaság területén az újítóknak és feltalálóknak kb. annyit köszönhetünk, amennyit a Bethlen István-i idők híres külföldi kölcsöne ért. Az egységesített állami vízügyi szolgálat területén 1949 és 1958 között 25 millió Ft volt az utókalkulált megtakarítás. Ebből az utolsó két évre 5 millió Ft esik. Az OVF 8 főnyi budapesti újítási előadói kara nevében felajánlom, hogy valamelyikünk mindig ott lesz a Társaság ülésein, hogy az újítások_ ügyét a helyszínen is kézben tartsuk. Németh Endre műegyetemi tanár : Az Akadémia Vízgazdálkodási és Hidrológiai Főosztálya nevében sok szerencsét kívánok ahhoz, hogy az elmúlt idők munkája ilyen pozitív eredményekhez vezetett. A Főbizottság és a Hidrológiai Társaság között mindig szoros kapcsolat állt fenn. A Főbizottság készséggel fog a Társaság rendelkezésére állni ós a kívánságokat az illetékesek felé továbbítja. A főtitkári beszámoló kijelentette, hogy minden javaslat annyit ér, amennyi abból megvalósul. Meg kell említenem, hogy vannak javaslatok, amelyek esetleg pillanatnyilag még nem valósulhatnak meg, de értékük igen nagy, csak harcolni kell értük. Harcolni kell például a vizek szennyezettsége ellen. Ki kell alakítani a vizi etikát az ipartelepekkel kapcsolatban. Ma mái­hosszú harc után — ós ez a Főigazgatóság érdeme — megvan a remény arra, hogy ez a kérdés jó irányban fog haladni. A hozzászólásokra Bözsöny Dénes főtitkár válaszolt. Egyetértett a Vízgazdálkodási Állandó Bizottság felállí.

Next

/
Thumbnails
Contents