Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
4. szám - Ivicsics Lajos: A lengyel vízépítési laboratóriumi kutatómunka tanulmányozásának néhány eredménye
Ivicsics L.: Lengyel vízépítési laboratóriumi kutatások Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 355 völgyzárógátakon, zsilipeken át, illetőleg ezek alatt történő víz-, jég- és hordaléklebocsátás különböző feladatainak megoldására, a nagyobb vízépítési szerkezetek környezetében lejátszódó vízmozgással kapcsolatos különféle kérdések tisztázására, a hullámmozgással, a hajózsilipek töltésével, ürítésével, a medermélyüléssel, a helyi kimosásokkal, a műtárgyak alatti szivárgással, a hidraulikus anyagszállítással, a tengerbe torkolló vízfolyások torkolati szakaszának kialakításával kapcsolatosan felvetődő hidraulikai problémák megoldására. A laboratórium nagy csarnoka (egy részletét az 1. ábrán láthatjuk), amelyet az 1949—1952. években építettek, 75 m hosszú, 20 m széles és 12 m magas. A hidraulikai laboratóriumok általános felszerelésének megfelelően szivattyúkkal, mélytartállyal, magastartállyal, visszavezető csatornával van ellátva. < Ottjártunk idején végzett munkái közül az egyik legérdekesebb a hullámmozgással kapcsolatos alapvető hidraulikai kérdések kísérleti tanulmányozása volt. A laboratóriumi mérések, megfigyelések eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a hullámzó felületű vizek (tengerek, tavak) áramlási sebességének mérésénél nagyon nagy gondossággal, körültekintéssel kell eljárni. Ugyanis a hullámmozgás természetéből következőleg a hullámzó vízbe merített forgóműves műszer helyi sebességet mutathat akkor is, ha a telje s (fenékig terjedő, meghatározott szélességű) kereszt" szelvényt tekintve az átfolyó vízhozam zérus. A műszerrel mérhető helyi (pontbeli) sebességnek nemcsak a nagysága, hanem az iránya is változhat attól függően, hogy a hullámmozgást végző víztömegnek melyik pontjában mérünk. Gyakran alkalmazzák a tengerek, tavak esetén sebességmérésre a különböző úszókat is. Ezek mozgásának iránya, sebessége nagymértékben függ az alakjuktól, bemerülési mélységüktől. Mindezek a tapasztalatok magyar viszonylatban a Balaton és más tavak vízmozgásával kapcsolatos méréseknél intenek óvatosságra és körültekintésre. A Gdansk-i laboratóriumban kísérleti méréseket végeztek a radioaktív izotópok hidraulikai laboratóriumi alkalmazhatóságára vonatkozóan is, kedvező eredménnyel. A laboratórium — hasonlóan egyéb vízépítési laboratóriumokhoz — oktatási célokat is szolgál. Ezzel kapcsolatosan említésre méltók azok a plexi-üvegből készült berendezések, amelyek nagyon alkalmasak a különböző hidraulikai alapjelenségek bemutatására, tanulmányozására. Többek között ilyen berendezések készültek a különböző átmérőjű, egymáshoz csatlakozó csövekben, a kiegyenlítő medencékben lejátszódó vízmozgás bemutatására Reynolds kísérletének 1. kép. A Gdansk-i Jnstytut Budownictwa Wodnego vízépítési laboratóriumának részlete megismétlésére stb. Az ilyen és ehhez hasonló berendezések alkalmazása nagymértékben megkönnyíti az alapvetően fontos vízmozgási folyamatok megismerését ^s ezzel az oktató munkáját. Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy az előadók azokat a vízmozgási jelenségeket, amelyeket az említett egyszerű berendezésekkel szemléltetni valami ok miatt nem lehet, az előadóteremben a katedra és a padsorok között elhelyezett üvegcsatornában valósítják meg és teszik a hallgatóság számára szemléletessé. A Gdaiísk-i laboratóriumban — éppúgy mint a Paristwowy Instytut Hydrologiczno-Meteorologiczni varsói vízépítési laboratóriumában — nemcsak a plexi-üveget, hanem az egyéb műanyagokat (elsősorban a vinidurt) is kiterjedten alkalmazzák különböző kismintaépítési célokra, meggyorsítva, egyszerűbbé és olcsóbbá téve ezzel a kismintavizsgálatokat. A Paristwowy Instytut Hydrologiczno-Meteorologiczni Gdynia-i Oceanográfiai Osztálya egyéb munkái mellett a tengeri görgetett hordalék mozgásának tanulmányozásával is foglalkozik. A tanulmányozás során alkalmazzák a hordalék megjelölésének módszerét. Olyan anyaggal vonják be a hordalékszemek felületét, amely az ibolya és az ibolyántúli sugárzás hatására fényt bocsát ki. A vizsgálatoknál a jelzett hordalékot a tenger, vagy a folyótorkolat meghatározott szelvényében a fenékre juttatják, majd előre kijelölt helyekről bizonyos időközönként mintákat vesznek. Ezeket ibolyántúli sugárzás hatásának kitéve meghatározzák, hogy tartalmaz-e a minta sugárzó hordalékszemeket, vagy sem. Az ibolyántúli sugárzást kvarclámpával állítják elő. IRODALOM [1] Romuald Cebertowiez : Budowle hydrotechniczne w swietle doéwiadczeri na modelach. Parist wowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, 1958.
