Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Aujeszky László: A légköri veszteglő frontok szerepe az 1960. őszi és előtéli kiadós csapadékok keletkezésében

Aujeszky L.: A veszteglő frontok szerepe a csapadékok keletkezésében Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 331 1. táblázat Frontátvonulások száma It ml a |>rst<'n (1960 szeptember—december) Tabelle 1. Anzahl der Frontdurchgánge in Budapest (Sept.—Dez. 1960) Tabelle 1. Number of frontal passage in Budapest (Sept. to Bee. 1960) Hónap Felsiklási frontok Betörési frontok Veszteglő frontok A frontok összes száma Hónap csapadékkal csapadék nélkül csapadékkal csapadék nélkül [mindenkor csapadékkal) A frontok összes száma Szeptember 7 11 13 19 2 52 Október 9 18 20 17 2 66 November 6 12 8 14 5 45 December 5 4 9 11 5 34 4 hónap együtt . 27 45 50 61 14 197 Mint ismeretes, Magyarországon a betörési frontok száma évi átlagban 3-5-szöröse szokott lenni a felsiklási frontokénak. A számarány tavasszal és nyáron nagyobb, ősszel és télen kisebb szokott lenni, azonban a jelenleg vizsgált időszakban a normálisnál lényegesen alacsonyabb értékre szállt le (111 betörési frontra 72 fel siklási front esik). Mindenesetre sem a felsiklási, sem a betörési frontok száma nem volt olyan jelentékeny, hogy az időszak erősen csapadékos jellegének előidézőjéül szolgálhatott volna. Ez már magában véve is arra utal, hogy a csapadékbőség magyarázatát ezúttal a harmadik frontfajtának, a veszteglő frontnak gyakori fellépésében kell keresnünk, minthogy ennek a frontfajtának már egy-két példánya is igen nagy mennyiségekkel gyarapíthatja egy egész időszaknak a csapadékösszegét. Valóban, a veszteglő frontoknak a száma szempontjából feltűnő abnormitást mutat a vizsgált időszak : ugyanis ez a más években ritka légköri jelenség a vizsgált időszak utolsó két hónapjában nem kevesebb, mint 10 alkalommal lépett fel. Az időszak veszteglő frontjainak csapadékhozama A vizsgált időszakban fellépett veszteglő frontok adatait — Budapestre vonatkozóan — a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat Veszteglő frontok liiiilapcstcn (1960 szeptember—december) Tabelle 2. Ruhefronten in Budapest (Sept.—Dez. 1960) Table 2. Stagnant fronts in Budapest (Sept. to Dec. 1960) Dátumszerü adatok : a veszteglő front jelenlétének A front Hónap Idősorszáma Hónap tartam sorszáma (óra) kezdete vége nap óra nap óra 1. Szept. 5 20 6 5 9 2. 21 19 22 10 15 3. Okt. 11 8 11 18 10 4. 13 2 13 13 11 5. IÍOV. 9 4 9 9 5 6. 14 10 15 13 27 7. 19 18 20 10 16 8. 24 12 24 19 7 9. 28 18 29 12 18 10. Dec. 7 16 8 16 24 11. 8 20 9 9 13 12. 11 14 12 7 17 13. 13 17 14 22 29 14. 27 12 29 2 38 Együttes időtartam és csapadékhozam — — — — 239 c = .2 « £ tx£> go-4 •öoo cs aj p, Sí 5 cí ij: so 10,8 nyom 18,6 1,4 1,0 26,4 21,1 0,3 21,0 1.8 4,1 4,7 20,3 0,1 A táblázat szembeszökő tanulságai a következők. Az aránytalanul nagy számban fellépett veszteglő frontok közt egy sem volt olyan, amely csapadékot ne adott volna, ellenben a 14 veszteglő front között 6 volt olyan, amely Budapesten jelentékeny (10 mm-t meghaladó) és 5 olyan, amely 20 mm körüli vagy 20 mm feletti csapadékmenyiséget szolgáltatott. A veszteglő frontok csapadékának az időszak többi csapadékaihoz való aránya Budapesten a 3. táblázat szerint alakult. 3. táblázat A csapadékmennyiség megoszlása frontfajtánként, Budapest, 1960. szeptember—december Tabelle 3. Verteilung der Niederschlagsmenge nach Frontarten Table 3. Distribution of precipitation according to types of front Hónap Veszteglő frontok csapadéka (mm) Egyéb frontok csapadéka (mm) Együtt Szeptember . . . 10,8 20,6 31,4 Október 20,0 59,0 79,0 November .... 69,8 27,8 97,6 December 31,0 9,0 40,0 4 hónap együtt 131,6 116,4 248,0 131,6 Egybevetve az 1. táblázat utolsó sorát a 3. táblázat utolsó sorával, a következő megállapításhoz jutunk. A négy hónap alatt Budapesten megfigyelt 197 front összes csapadékának (248,0 mm) több mint a felél a 14 veszteglő front szolgáltatta (131,6 mm-t), viszont a 183 egyéb front együttvéve is csak 116,4 mm csapadékot adott a fővárosban. Ezek az adatok élesen kidomborítják a veszteglő frontok nagy szerepét az elmúlt ősz és előtél jelentékeny csapadékhozamának kialakulásában. Országos áttekintés céljából a fentieket még a következő megjegyzésekkel kell kiegészítenünk. A 2. táblázatban felsorolt veszteglő frontok közt volt néhány olyan, amelyek az ország nagy részében kiadósabb esőzést szolgáltattak, mint Budapesten. Közelebbről a szeptember 21-i veszteglő front, bárha Budapesten nem adott mérhető mennyiségű csapadékot, az ország déli felében általában 10—20 mm közötti esőmennyiséget hozott, sőt a Mecsekben (ahol domborzati hatások erősítették meg a frontális csapadékképződést) az Árpádtetőn 62 mm is előfordult. Az október 11-i veszteglő front a Barcs- Kalocsa—Túrkeve—Sátoraljaújhely vonaltól keletre eső területeken adott kiemelkedően nagy csapadékokat (Kisújszállás 77 mm, a Szabolcs-Szatmár megyében fekvő Tyúkod nevű helységben 68 mm). A november 19120-i esetben az ország déli fele kereken 50%-kal nagyobb esőmennyiségeket kapott, mint a főváros és az északi megyék; a Dráva-melléken egy kis területen 60 mm is előfordult. A november 28/29-i veszteglő fronthelyzet alkalmával ismét a Dráva-mellék kapott Budapesthez képest jelentékeny esőtöbbletet (Szentpéterfölde 51 mm). Végül december 11-én a fővárosban hullott igen szerény csapadékmennyiséggel szemben (4,7 mm) az Alföld nagyrésze 20 mm-es, a Mátra-Bükk vidék 30—40 mm körüli csapadékban részesült, és a maximális csapadék Mezőtúron 51 mm volt. Érdekességük miatt közöljük az október 12-i és a