Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esetének hidraulikai számítása

l.éczfalvy S.: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esete Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 321 •és ha r

0

1 cy b

3 ; r

0

2 6

2 + b

3 ; r

o

3 r

3 ; h — H

s, akkor: Qi kJI

3 = , ln 3 2 jrmfc 3 2 nmk '

3 2 jrmfc In r

3 + c In (b

2 + b

3) — H

2 = H

3 = H, f

l Ql = a; (30) 2/ -2/ ahol i E , R , , R , R 6 I JL , i? n 26 » V = ~b T^fiT ~6~ 26 ln — r y' = in R ln — r 2. példa. Legyen az első példa adatai alapján. í>

2 — b

3 = b — 20 m; m = 6 m; k = 8 m/nap, M — H

y = 10 m. -r, = r

2 = r

3 = 0,2 m, i? = 2000 m ; és ^ = 0,5. 2000 2000 x = ln 0,5 ln ^^ = 6,91 0,2 20 2000 2000 x = ln — 0,5 ln — = 2,62 V = ln

; 20 2000 40 ln2000 40 2000 ln —— = 2,8 20 2000 20 ln 0,2 /' = ln 2000 . 2000\

2 (ln ) V 40 / 0,2 ln2000 0,2 • = 7,57 Végül a (30) egyenlet alapján : 10-2-3,14.6.8 Qi = = 505 m

3/nap. 2,62 ' 1 6,91- 2,8 7,57 A betáplálandó vízmennyiséget a (27) egyenletből számoljuk, és mivel r>' ="'4/ = v, — 0,5 2 3 505 = 328 + 0,5 Q

2 + 0,5 Q

3 és mivel Q

2 = Q

3 = Q Q = 177 m

3/nap, azaz Q

2 = 177 m

3/nap és Q

3 = 177 m

3/nap, tehát a tápláló kutak mindegyike 177 m

3/nap vízmennyiéget kell, hogy elnyeljen (összesen 354 m

3/nap-ot) azért, hogy kitermelhessük a napi 505 m

3 vízmennyiséget. Ezt a 354 m

3/napi értéket azután később meg kell növelnünk, mivel a kút természetes vízhozama idővel csökkenni fog. - Termelő kut [ff] (29) a (25), (24), (28) és (29) képleteket Q

rre megoldhatjuk. Abban az esetben, ha b

2 = b

3 = b ; /', = r

2 = r

3 = r. kapjuk, hogy (H — H

1)2 nmk j r! ; / v<3 5. ábra. Három kút esetében használt jelölések 0ue. 5. O603HaieHue e CAyiae mpex KOAOdijee [a] np0H3B0ACTBeHHb!H KO/IOAeu Fig. 5. Notations used in connection with three wells [a] : yielding well Ha a (30) egyenlet által megadott vízhozamot arányba állítjuk a körgyűrűs galéria által kapható hozammal, úgy a i b Qi Qg P x x~v

y (31) képletet kapjuk. (Itt H = H

2 = H

3; 6

2 = b

3 ri=

r2 = rz) Az említett esetben ln P = 20 W 6,91 2,62 7,57 = 0,78 2,8 E) Háromnál több kútvíz hozamának meghatározása E helyen nem vezethetünk le minden esetre egy formulát. Annyit kell csak megjegyeznünk, hogy a leírt eljárás a sebességpotenciálok összegezése, minden esetben használható. Ez matematikailag igen egyszerű formulát eredményez, egy lineáris egyenletrendszert kell megoldanunk, amely egyenletrendszer mindig eggyel több egyenletet tartalmaz, mint amennyi a kutak száma. A megoldásban nehézség csak ott mutatkozik, hogy az együtthatók összevonása nehéz. Több kút esetén ezért adott szám értékek ismeretében egyszerűbb az egyenletrendszert determinánsokkal megoldanunk. F) További megyjegyzések Ismét leszögezzük azt, hogy mivel az R érték az időben változó, ezért a kiszámított vízhozamok csak egy adott időtartamon belül érvényesek. Ez az időtartam gyakorlatilag annál hosszabb, minél közelebb vannak a kutak egymáshoz. E helyen nem foglalkozhatunk a kutak körül kialakuló áramlási viszonyokkal sem, olyan szempontból, hogy az előálló sebességek a vízadó rétegben