Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
4. szám - Szigyártó Zoltán: Az éghajlati valószínűségi függvény és a valószínűség
288 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Szigyártó Z.: Az éghajlati valószínűségi függvény. 3. ábra. Ha az időtartam helyzete tetszőleges, nem értelmezhető a hozzá tartozó második legnagyobb csapadékérték sem 0ue. 3. ECAU no/iomeHue npodoAwcumeAbHOcmu neAHemcn npou3eoAbHbiM, mo H£Ab3R moAKoeamb u emopyio MÜKCUMaAbHyw aeAUHUHy ocadna, omHocmiiywca K MMy [a] : TeKymee Bpeiwn, [b] : HHTeHCHBHOCTb ocanKa Fig. 3. If the location of the time interval is arbitrary, no interpretation can be given for the corresponding second highest precipitation [a]: current time, [b] : precipitation intensity fedhetik át egymást. Tehát ugyanaz a csapadékmennyiség, egy bizonyos időtartam szempontjából, mindig csak egy adatban szerepelhet. Ez a feltétel, amellett, hogy a függvények megszerkeszthetőségét lehetővé teszi, egyúttal azok gyakorlati alkalmazása szempontjából is előnyös. Azáltal ugyanis, hogy minden adat egyegy önálló, időben elkülönítve, egymásután következő eseményt jelent, biztosított az is hogy a csapadék előfordulását jellemző i szám értelmezése megegyezik az „előfordulás", „ismétlődés" gyakoriságának köznapi értelemben vett fogalmával. A c) típusú függvény tehát bizonyos, gyakorlati szempontból előnyös feltételek mellett már megszerkeszthető. Ennél is kedvezőbb a helyzet a b) típusú esetben, amikor a függvény független változója a csapadékhullás kezdetétől számított időtartam. Ekkor a maximumfüggvényekkel kapcsolatban már említett, a gyakorlat szempontjából teljesen kielégítő közelítéssel, bármely tetszőleges időtartamhoz meg lehet határozni azt az adatsorozatot, melyből a legnagyobb, az utána következő második, . .., . . ., t-ik érték kiválasztható, s ezek alapján a függvények meghatározhatók. Egyetlen körülmény, amire itt, éppen a gyakorlati alkalmazás szempontjából fel kell hívni a figyelmet, a következő : Az adatok értelmezése következtében, a csapadékhullást meg-megszakító szünetek miatt a vizsgált időtartam hosszának növekedésével mind gyakrabban előfordul az, hogy ugyanaz a csapadékmennyiség két adatba is belekerül. Például az 1. ábrán vonalkázással jelölt csapadék a 6 órás időtartamokat vizsgálva belekerül mind az „A", minda ,,B" kezdőpontú adatba. Erre a (bizonyos szempontból kellemetlen körülményre) a függvények gyakorlati alkalmazásakor feltétlenül figyelemmel kell lenni. Összefoglalás Az éghajlati valószínűségi függvények — elnevezésükkel ellentétben — csak igen laza kapcsolatban állnak a valószínűség matematikai statisztikai fogalmával. Nem alkalmasak arra, hogy segítségükkel valószínűségeket rendeljünk a különböző csapadékmennyiségekhez. Lényegük, alkalmazhatóságuk szempontjából e függvények kétfajta összefüggést fognak össze egy néven. Az egyiknek csapadék-maxiumumfüggvény, a másiknak csapadék-átlagfüggvény elnevezést lehetne adni. A csapadék-maximumfiiggvények alkalmasak arra, hogy bizonyos időtartamhoz megadják az az alatt lehulló maximális csapadékmennyiség közelítő értékét. A csapadék-átlagfüggvények bizonyos időtartamhoz megadják azokat a csapadékértékeket, melyekkel egyenlő, illetve melyeknél nagyobb csapadékmennyiség N évben z-szer (i = 1,2, . . .), tehát egy évben átlag i/N-szer vagy, más kifejezésmóddal átlag N/i évenként fordul elő. A tanulmány kimutatja azt, hogy a csapadékmaximumfüggvényeket csak akkor lehet egyértelműen meghatározni, ha a függvény független változójának a „csapadékhullás kezdetétől számított időtartamot" vagy a minden kötöttségtől független „tetszőlegesen felvett időtartamot" választják. A csapadék-átlagfüggvények esetében ugyanez a helyzet azzal a kiegészítéssel, hogy ha a feldolgozás alapja a „tetszőlegesen felvett időtartam", úgy a csapadékadatok összeállításánál az azonos hosszúságú, de eltérő csapadékmennyiséget adó időtartamok nem fedhetik át egymást. Ami végül a függvények gyakorlati alkalmazását illeti ; az előnyök és hátrányok egybevetésével célszerűnek látszik az, hogy általános használatra c) típusú függvényeket készítsenek. A csapadék-maximum- és átlag függvény eket tehát úgy célszerű megszerkeszteni, hogy a független változóként tekintett időköz oly cm „tetszőlegesen felvett időtartam" legyen, melynek kezdőpontja nem függ a csapadékhullás kezdetének időpontjától. Befejezésként szükségesnek látszik még megemlíteni azt, hogy a csapadék-átlagfüggvényekhez hasonló formában lehet szerkeszteni olyan h = — h (T) függvényeket is, melyek jellemző paramétere nem valamilyen átlag, hanem a csapadék előfordulásának valószínűsége. Ennek meghatározási módjával azonban majd egy későbbi tanulmány foglalkozik. IRODALOM ]. Németh E. : Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségeknek a csapadékból való számítására. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1934. 82—121. o. 2. Szilágyi G'y. : Városi csatornák méretezése. Vízügyi Közlemények, Budapest. 1937. 328-—344. o. 3. Németh E. : Hidrológia és hidrometria. Hungária M. T. E., Budapest. 1944. 4. Bacsó N. ; Módszer az esősűrűség adatainak megállapítására a városi csatornaméretezés céljaira. Beszámolók az 1951-ben végzett tudományos kutatásokról. 13-—25. o. Az Országos Meteorológiai Intézet Kiadványai. XIV. kötet. Budapest, 1951.