Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Sebestyén O.: Élővizek biológiája Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 265 biológiai indikátorokkal elkülöníthető alcsoportokat állítottak fel, az eredeti felosztás gerince a régi maradt. Ma már elfogadottnak tekinthető az a vélemény, hogy még egészségesnek és minden tekintetben felhasználhatónak lehet tekinteni azt az élő vizet, amelynek szapróbiafoka nem haladja meg a yS-mezoszapróbia fokozatát. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak a fenntartása vagy visszaállítása igen fontos feladata a vízgazdálkodásnak. Hiszen teljesen tiszta, élőlénymentes, azaz katharób víz igen kevés s csupán a mélyről előtörő forrásokat tekinthetjük ilyeneknek. A kisebb mértékben szennyezett vizek öntisztulása is jó részben biológiai folyamat. Az öntisztulás hasonlít az élő szervezet betegségeinek önálló leküzdéséhez, vagy pedig szerveinek regenerációjához. A Duna budapesti szakasza is erősen szennyeződött, de a fővárostól 20—30 km-re lefelé már visszaállította eredeti tisztasági állapotát. Az öntisztulás is annál gyorsabb és hatásosabb, minél változatosabb és fajokban gazdag életközösség él a szennyezett szakaszon. A Balaton nagy víztömege is gyors öntisztulást mutat. Ahol azonban mérgező anyagok, savak, lúgok kerülnek a vízbe, ahol hirtelen fellépő 0

2-hiány lép fel, ott már elpusztul a biocönózis, öntisztulás nem lehetséges s az élővíz holt vízzé válik. Alkalmatlan az élővilág számára, de egyéb felhasználási célokra is. A hidrobiológia tehát mind elterjedtebben és hatékonyabban képes segítséget nyújtani a korunkban annyira égető kérdésnek: a jó állapotú, jó természetes tisztaságú vizek megóvásának, a szennyezett vizek meggyógyításának, de főként a szennyezetté válás minden erővel való megelőzésének megoldásában. YKA3BMAET na TO, MTO SAICJNOHEHHÍI II N3JIO>KCHHBIE 3aK0H0McpH0CTM flOKJiafla Ojibra IIleöeujTeH 0mH0cnmcn K npupodtto iiicmuM eodaM. OflHai<o .B CTpanax ÖOJlbWOií HaeeJICHHOCTH, BblCOKOÍÍ KYJlbTypbl H HHflyCTpna^H3anHH y>Ke iiMeioTCfl Becbiwa Majibix npnp0AH0 MHCTblX CT05IMHX BOA H PCK. „CaMOil öojibuioft 3a60T0ti EBporibi — IOK neaaBHO yMepBIUIlfi, H3BCCTHblH TUHeMÜHH CKa3aji flBJlfleTCH öbicTpoe 3arp>i3HeHiie H eBTpo(}>ii3auiiH BOA, T. e. 3a6ojieB3HI1C BOA." Guojioeun ,,3a6oAeeamuiux" eod HBJineTca coBceM Apyrott, NEM ÖHOJTORHH npnpoAHO MHCTWX HCHBWX BOA. Mx cooömecTBo nocTeneHHO H3MensieTCíi. 3a MHorwe CTOJICTHH O(})OPMJIHIOMAJ!CH HX ŐHONEHOJIORHÍI npeBpaniaETCA, HX 6N0UEH0JI0RHMCCKHIÍ SAJIAHC pa3pyujaeTCíi. HeCKOJIbKO H3 P0A0B HCMC3HHT, II B03HHI<aiOT HOBblC pOAbl. Booöme C 60J7bUIHM MHCJI0M EAHHHIJ C(})0pMHpyeTCÍI 6HONEHOJIONIÍI, cocTOflmasi H3 HeSojibmoro qncjia POAOB. 3TH poAw npcACTaBjiínoT coöoíi sypneK H aypnTon opraHH3M0B, HMdOIHHX paCIllHpCHHOH 3K0JlOIHMeCKOÍÍ BaJieHUHH. HeCKOJIbKO H3 3T1ÍX pOAOB MO>KCT HRPATB GllO.norHMecKoro HHAHKaTopa B pynax HccjieAOBaTejiH. Tai<HM 0öpa30M M0>weT SBITB ORIPEAEJIEHA c HHMM CTENEHB canpoö. CaMOOMHmeHiie BOA JIBJIHCTCH TaK>Ke ÖMOJIOCHMCCKHM npoueccoM. Hy>i<no eTpeMHTbeji K TOMY, MTO6M CTeneHb eanpoÖHH namiix >KHBHX BOA ne npeB030uuia nojio>KeHM5i ME3OCANPO0HH. BojrbHbie, 3arpa3HeHHbie BOAW cHOBa ny>KHO CAEJIAIB 3AOPOBI>IMH c noMombio BCÍIKOH, ÖHOJIO™MeCKOH H TeXHUMCCKOH CMJlbl B HHTepecax HejlOBCKa H >KHBOrO MHpa BOA. It is hinted at the fact, that the statements made in Dr. O. Sebestyén's study, as well as the rules derived apply to waters having natural purity. In densely populated countries with advanced culture and industry, however, standing or running waters with natural purity are very scarce. As the well-known expert Thienemann, deceased a year ago expressed: Europe's greatest trouble is the eutrofization and contamination i. e. „loose of health" of her waters. The biology of the, „ailing" waters is entirely differing from tbat of the fresh waters having natural purity. Their biocoenosis undergoes a graduaí change. Their biocoenosis developed in the course of centuries will be transformed and the bioeoenetic equilibrium upset. Many a species disappear, whereas somé new species appear. In generál a biocoenosis consisting of few species with a very great number of entities pertaining to the same variety develop. These species are eurioec and eurytop organisms having a wide oecologic valeney. Many species may serve as biologic indicators in the hand of the researcher, by the aid of which the degree of the saprobia can be determined. The selfpurification of waters is alsó a biologic process. It should bo endeavoured, that the saprobia degree of the country's fresh waters should not surpass the state of mezosaprobia. The ailing and eontaminated waters should be turnéd, by every possible biologic and technical effort, wholesome for man and the living world of the waters. Az Iparigazgatóság c. folyóirat szeptemberi számában jelent meg Szitkey László: Iparvállalati vízgazdálkodás c. tanulmánya. A szerző ismerteti az OVF 1958-ban végrehajtott adatfelvételét az ipari üzemek vízgazdálkodásával kapcsolatosan. Részletesen foglalkozik a hazai vízellátás és szennyvíz elvezetés problémáival, mennyiségi adataival, továbbá a következő 5 éves torv és 15 éves távlati terv feladataival. Felveti a vidéki, elsősorban az alföldi városok iparfejlesztésével kapcsolatos vízellátási kérdéseket, a bányaés iparvidékek vízproblémáját s az ezzel kapcsolatos víztakarékossági szempontokat. Hasonlóan tér ki a szerző a vizek védelmére és a szennyvíztisztítás eredményesebbé tételének fontosságára is. Sürgoti az ipari vízgazdálkodási szervezet kiépítését és az ipari vízgazdálkodási szempontok beruházásokban történő érvényrejuttatását. V. I. Románia vízmüveinek száma 1958 végén 139 volt, 4637 km-nyi elosztóhálózattal. Az évi víztermelés 230,4 millió m

3-re rúgott, amiből kereken 80 millió m

3 szolgált háztartási célokat. A legnagyobb a bukaresti vízmű 926 km vezetékkel és 89 millió m

3 víztermeléssel, amiből 35 millió m

3 volt háztartási víz. (A város lakosainak száma 1958. júl. 1-én 1,270 000 volt). A további vízművek elosztásáról a következő adatok tájékoztatnak : Vízzel Vezeték- Víztermelés Lélekszám ellátott hossz összesen háztartási község km millió m

3 -= 5 000 34 212 6,1 1,4 5— 10 000 23 258 7,8 2,2 10— 20 000 41 543 14,2 5,0 20— 50 000 25 1002 36,2 10,7 50—100 000 5 382 15,1 5,0 100—200 000 10 1314 61,4 19,6 (Anuarul Statistic al R. P. It. 1959. Bucuresjti). L. W.