Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Abos Bruno: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei

Abos B.: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 231 medencét elválasztó falra erősített csatornán keresztül folyik a szűrőkre. A lassú vízszintes áramlás közben a víz teljes derítése következik be. A kazettás iszapszűrős derítőnél a víz az alsó medencetérbe áramlik és 10 db egyenként 4 X 4 m vízfelületű kamrákban egyenletesen elosztódva felfelé emelkedik. A felfelé irányuló áramlás közben a víznél nagyobb fajsúlyú hidroxid derítőpelyhek a gravitációs erő folytán a vízben lefelé hullanak és kontaktszűrésű lebegő iszapréteget képeznek. Az iszapszűrő-rétegen átáramló derített víz, a kamrák felső szélén elhelyezett gyűjtőcsacsatornák élein átbukik és összegyűlve a szűrők felé folyik. Mind a két fajta derítő iszapkotrókkal van ellátva, melyek lassú mozgással a medencék alján létesített 4—4 alsó ürítőtolózárral ellátott tölcsérbe kotorják a medencék fenekén összegyűlt iszapot. A régi épület keleti oldalán egy lépcsőházzal összekötve található a 18 m átmérőjű és 13 m magas köralakú, függőleges áramlású iszapszűrős kontaktderítő reaktor. A vasbetonból készült (1. kép) reaktor hasznos térfogata 1400 m

3, a benne levő víz felülete 200 m

2. A dunavizet a reaktorba ömlés előtt közvetlen eljárással folyamatosan klórral sterilizáljuk. A reaktor legbelső hengerébe áramló vízhez derítő anyagot adagolva, propellerrel, keverővel flokkuláljuk. A hengerben a keverőpropeller a vizet felemelve a henger felső szélén átbuktatja a harang alatti térbe. Itt képződnek a nagy térfogatú, jól derítő hidroxidpelyhek. A belső henger alsó nyílásán keresztül a keverő a harang alatti pehelytartalmú víz egy részét beszívja és a beömlő dunavízzel összekeverve azt a jó és gyors pehelyképzés céljából beoltja. A víz kb. 15—17 percig tartózkodik a harang alatti belső térben . A harang alól kibukó pehelytartalmú víz a harang és a reaktor fala között köröskörül felfelé áramlik, miközben a víz sebessége fokozatosan csökken. A lassuló felfelé áramlás közben a víznél nagyobb fajsúlyú hidroxidpelyhek a vízben lefelé hullanak és 2—3 m vastag kontaktszűrő lebegőiszap-réteget képeznek. A derített víz a reaktor vízszínén elhelyezett vájúkba bukik, majd összegyűlve a szűrőkre folyik. A derítési idő kb. 2 óra. A reaktor fenekén összegyűlő iszapot a kotrók folyamatosan tolják a középső iszapgyűjtő zsompba, ahonnan az iszapot automatikusan eltávolítják. A derített víz 10 db nyitott, egyenként 25 m

2 szűrőfelületű gyorshomokszűrőre folyik. A szűrési sebesség 5 m/óra. Az 1,5 mm átlagos szemcsenagyságú homokréteg vastagsága 1,6 m. A szűrők vízzel és levegővel vegyesen öblíthetők. Az öblítőszivattyúkat és a rotációs légkompresszorokat a derítőmedencék alatti pincetérbe építették be, ahol a vegyszeroldó kádak is megtalálhatók. Az öblítővizet a szivattyúk az utóklórozó medencékből szívják. A szűrt víz a szűrők alatt létesített medencékbe gyűlik össze, ahol utóklórozás után a víz még kb. 25 percig tartózkodik. A tisztított klóros víz csővezetéken át gravitációval a főszivattyútelep szívómedencéibe folyik és kb. tízszeres mennyiségű kútvízzel keverve kerül a fogyasztókhoz. 1. kép. A felszíni kis víztisztító üzem függőleges áramlású iszapszűrős derítője @omo 7. Oceemume/ib c UAiicmbiM 0UAbmpoM u c eepmuKQAbHbiM deuMcenueM nomoKa onucmHoü cmamfuu noeepxHOcmHbtx eod iteöOAbuwii npou3eodumeAbnocmu Ill.l. Vertical-flow clarifier with silt filter at srnall treatment plánt for surface water A 200 000 m

3/nap teljesítményű felszíni nagy víztisztító iizem A főváros rohamosan növekvő vízigénye szükségessé tette, hogy az 1959. évben megkezdjük a 200.000 m 3/nap végleges teljesítményű nagy felszíni, víztisztító üzem első lépcsőjének (napi 100 000 m 3) építését. A kis felszíni víztisztító üzemnél szerzett tapasztalatok alapján, az ismertetett víztisztítási technológia betartásával készültek el a tervek. A vízkivételimű (3. ábra) a Szilas-patak torkolatától északra, kb. 1 km távolságra létesült a partvonaltól nyugatra 70 m-re a váci nagydunaágban. A mesterséges szigetre épült 24,7 m hosszú és 11,3 m széles vízkivételi pillér egyben a szivattyúház is. A 15,3 m al- és 9 m-es felépítménnyel készült pillérgépház, 91 m A. f. szintig lesüllyesztve 8 db Ganz—MÁVAG gyártmányú TO 500 típusú elektromotorral meghajtott vertikális tengelyű szivattyúval emeli majd a pillér nyugati oldalán levő gerebnyílásokon beszívott dunavizet a 2 db 1200 mm átmérőjű csővezetéken át a tisztítóteepre. A csővezeték ártéri terület felett pillérekre helyezett önhordó csőhíd és csak az országúti keresztezés előtt bukik a föld alá (2. kép). Az előülepítő házakba érkező nyers dunavíz 2—2 db dobszűrőn áthaladva a durva uszadéktól megtisztulva 4—4 db 4,7 X 14,2 m felületű és 3 m hasznos mélységű homokfogó medencéken áramlik keresztül. A víz előklórozása, a derítő vegyszer-adagolás, a dobszűrés és homokfogó medencék üzeme, kiépítése és alkalmazása teljesen hasonló a felszíni kis víztisztító üzemnél levőhöz. A klórral és derítővegyszerrel összekevert víz az elosztóberendezésen keresztül jut a 3—3, egyenként 26,5 m 0-jű köralakú, függőleges áramlású, iszapszűrős, kontaktderítő reaktorokba. Ezeknek a reaktoroknak a kiépítése és üzeme teljesen hasonló a felszíni kis víztisztító üzemnél működő kisebb átmérőjű