Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Varró István: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből - Hozzászól: Szakáll Kálmán
216 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Varró I.: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből 1. táblázat A hazai jelentősebb folyók jellemző vízhozam- és hordalékadatai* TaőA. 1. XapaicmepHbie eeAUHUHU pacxodoe eodbt u nanocoe öOAee 3HanumeAbHbix pen Bempuu [a] qn(|)pa na i|inr. 1. coBnanaioT c nopaaKOBbiMH HOMepaMH, HaxoflHimiMH B03jie peK, [b] Ha3BaHHe peKH, [c] MecTo M3MepeHHH, [d] cpeaHnii "" M MHHHMajibHbiil pacxoa Boflbi, [e] MaKCHMajibHbifl pacxoa, [f] cpeaHHií pacxoa, [g] coaepwamie naHocoB B Boae Table 1. Charasteristic discharge and sediment data of Hungary's major rivers [a] the serial numbers are identical with the ciphers indicated beside the rivers in Fig. 1; [bj Nime of River; [cl Site of measurement; [d] mean resp. low-water discharge; [e] discharge, maximum; [fj resp. average; [g] sediment load Vízhozam Hordalék Sorszám Folyó neve Mérés helye Közép Kis Max. Átlag (a) [b] [c] m / sec g/m 3 (a) [b] [c] [dl [e] [f] [gl 1 Bodrog Felsőberek 120 4,0 — — 2 Bódva Szendrő 6,9 0,5 — — 3 Duna Pozsony Budapest Mohács 2025 2375 2400 570 615 618 700 1000 40 100 4 Körös Kunszentmárton 105 4,66 — — 5 Sebeskörös Körösszakáll — — lehet 9000 120 6 Rába Szentgotthárd Sárvár Győr 24 50 6,24 6,98 2,80 70 7 Sió Simontornya 9,5 0,55 — — 8 Sajó Sajópüspöki Felsőzsolca Ónod 4,5 32,4 63,1 0,78 2,40 5,60 600 40 9 Tisza Tiszabecs Szolnok Szeged 190,0 546,0 810,0 29,00 64,80 95,00 3500 560 10 Zala Zalaegerszeg Apáti Balatonhídvég 1,95 5,00 0,1 0,25 2000 66 11 Zagyva Zagyvanémeti Zagyvarékás Pásztó 0,40 9,40 0,01 0,24 1700 50 * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adatai alapján. A következőkben a részletes ismertetés keretében egyenként tárgyalom az említett felszíni vizeinket. A Duna vízminősége, mint azt a 2. táblázat mutatja, a vizsgált pontokon megfelelő. A víz összes száraz maradéka viszonylag kis sótartalomra utal. A víz összes keménysége a nem túl szennyezett folyóvizek értékének felel meg. A klorid- Cl~ és szulfát- SOf~ tartalom ugyancsak aránylag kis mennyiségű. Nitrát NO- és nitrit NO~ általában nem, vagy csak kis mértékben volt kimutatható. Ammónia NH^ minden esetben jelentkezett, de csak kis mértékkel szerepel. Az oxigén fogyasztási értékek általában nem nagyok. A vegyvizsgálati táblázatból, megállapítható, hogy a feltüntetett pontokon a vízben jelenlévő egyetlen komolyabb szennyeződést a fenol okozza. A nyersvízben kimutatott 0,10 mg/l fenolszennyeződés az ivó vízszerzés szempontjából gyakorlatilag még elfogadható érték. A víz minősége egyébként megfelel a követelményeknek, jó vízkezelési technológia alkalmazásával megfelelő minőségű ivóvíz nyerhető. (Ez a megállapítás a táblázatban feltüntetett négy helyre egyaránt érvényes. Meg kell azonban említenünk a Duna balpartjának Budapest alatti szakaszát, amelynek vize komoly mértékben szennyezett. A szennyeződés egy része ún. kenődő anyag. Ez szén és ásványolaj lepárlási termék, amely csatornákon keresztül jut a folyóba, kisebb mennyiségben az ásványolaj telepekről és hajókról, de a folyóba bejutó városi szennyvizek is szállítanak ezekből nagyobb mennyiséget. Ezek a kenődő anyagok keverednek különböző hordalékanyaggal, ezáltal fajsúlyuk megnő és az anyagi minőségtől, valamint a víz sebességétől függően különböző távolságokban a Duna fenekére és parti felületre leülepednek. Az ilyen folyószakasz nemcsak felszíni vízkivétel szempontjából válik használhatatlanná, de partiszűrésű kutak telepítésére sem a legalkalmasabb. Vannak még egyéb Dunaszakaszok, amelyekre nem célszerű a felszíni vízkivételi művet telepíteni ivóvízellátási célokra. Ezek főleg a települések és iparvidékek alatti (pl. Komárom, Szőny, Sztálinváros) részeken fordulnak elő. Felettük a vízminőség már kedvezőbb. Hazánkban a legjelentősebb felszíni vizet feldolgozó berendezések Budapesten és Mohácson találhatók. A Tisza szintén nagy mértékben jön számításba ivó, ipari és mezőgazdasági vízellátás szempontjából. (A részletes adatokat a 2. táblázat szemlélteti.) A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a víz vegyi szempontból megfelelő minőségű. A víz összes szilárd maradéka aránylag kicsi, összes keménysége, valamint klorid Cl- és szulfát SO] értékei még megengedhetők. Szennyezett-