Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Laczkó Ágnes–Starosolszky Ödön: A palástos vízadagoló és helyszíni vizsgálata

l.aczkó A.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 21 1,0 4?0,í 1 0,4 ;! 1 1 1 4 jeli! nyílás 7 jeli nyílás 4'7 jelií nyílás ií kísérleti néldánucn. 1 1 4 jeli! nyílás 7 jeli nyílás 4'7 jelií nyílás ií kísérleti néldánucn. M y .J* r 0 w 0,08 0, 1 6 OM a * 028 OM OM 0,40 OM 0,4 0,0 i Vízhozam, 0 [m

3/sec] 5. ábra. A helyszíni mérés vízhozamgörbéi [a] Nyílás sorszáma *Pue. 5. Kpuebie pacxoda no u3MepeminM HŰ Mecmnocmu [a] nOpHÖKOBblH HOMep OMBepCTHfl Fig. 5. Rating curves obtained by field test [a] current number of openíng vízállásig) szabad átbukás állt elő. A nyomás alatti átfolyás előállítására visszaduzzasztani nem sikerült. Az (1) és (2) képlettel számolt vízhozamtényezőket a 2. táblázatban adtuk közre. A vízhozamtényezőkkel számolt — és ily módon általánosított — vízhozamgörbéket az -5. ábrán közöljük. (Az 5. ábrán tehát számított értékekből származik a vízhozamgörbe.) 2. A különböző szélességű nyílások, illetve a különböző méretarányú kisminták vízszállító képességének összehasonlítására az ún méretnélküli ábrázolást alkalmaztuk. Ebben az értelemben az összefüggés • Q V 2 9 r.s/2 '8 8 7 £ 5 4 T— 5jelű nyilas 4 jeli7 nyitás 3 jelű nyílás Z jelú nyílás A modellen a f5kivi telnél használtjelölésekkel 0,3 0,4 0,5 O.S OA 1,0 H/'/TgbW 6. ábra. A méretnélküli vízhozamgörbék a nagyméretűhöz hasonló kisméretű kismintáról 0ue. 6. Ee3pa.iMepiibie Kpuebie pacxodoe no MaAoeaúapumHOÜ MoöeAu, IWÖOŐHOÜ na oöpa3eit c őOAbuiUMU pa3Mepauu Fig. ti. Dimensionless rating eurves obtained by the small-scalc model resembling the large-scale one A laboratóriumi kísérletekből származó K és n tényezőket a 3. táblázatban állítottuk össze és 3. táblázat Az 1 : 3.3 méretarányú laboratóriumi kismintáról és a kicsihez hasonló nagyméretű (helyszíni) prototípusról levezetett állandók a méretnélkiili egyenlethez Tü6a. 3. nocmoHHHbie k 6e3pa3MepnoMy ypaeHenuw, ebieedeHHbie no AaóopamopHoü ModeAU c MacuimaőOM 1:3,5 u no npomomuny (MecmHOMy) óoAbuioeo pa3Mepa, noáoÖHoeo k MaAoeaöapumnoMy Table 3. Constants derived by the 1 : 3,5 scale laboratory model and by the large scale (field) model resembling the small one for use with the dimensionless equation A nyílás jele K n A nyílás jele átbukásnál kifolyásnál átbukásnál kifolyásnál 5. kismintán 0,72 0,37 0,45 1,60 4. kismintán 0.04 0,46 0,45 1,15 3. kismintán 0,46 1,30 2. kismintán 0,36 1,40 5—3—2. kismintán 0,315 0,41 0,45 1,40 4 főkivitelen 0,86 0,46 0,45 1,15 110 100 70 ahol K és n tapasztalati állandók. Meghatározásuk oly módon történik, hogy a kísérletekből származó összetartozó Q/\ úgb'

1'

2 és h/b értékeket kettős logaritmus hálózatban rakjuk fel és itt leolvassuk az n iránytangenst és a h/h — l-hez tartozó K = <5/f2gö

5'

2 értéket. § 60 1 50 I $ 40 30 20 10 0 f \ [ f ; * * noaen l / 0 20 40 60 SO 100 120 140 150 180 200 220 240 260 280 300 Vízhozam, Cl [l/sec] 7. ábra. A helyszíni és laboratóriumi mérés összehasonlítása 0ue. 7. ConocmaeAenue Aaöopamopubix u Mecmaux u3MepeHuü Fig. 7. C'omparison of data of field and laboratory measúrements itt tüntettük fel a prototípusból számított tényezőket is. A 6. ábrán a méretnélküli vízhozamgörbéket tüntettük fel a kismintakísérletekből számolva (az 5, 4, 3 és 2 jelű nyílásra). A 7. ábrán az egyik közös eset helyszíni és laboratóriumi mérési eredményeit tüntettük fel. A 3. táblázat adatai alapján bármilyen, a vizsgáithoz geometriailag hasonló palástos vízadagoló vízszállítása számítható. Az egyes típusok vízhozam „egyenesei" segítségéve] bármilyen nyílás méretezhető. A nyílásba a szélesség és magasság viszonyának a kismintán levővel azonosnak kell lennie, különben az összefüggés nem érvényes. Minden típusra két egyenlet jellemző : az egyik a szabad átbukásra, a másik a kifolyásra érvényes, ha az utóbbi esetben is csupán a küszöbszint feletti felvíz állással számoltunk. Ha összehasonlítjuk az egyes nyílások egyenként számított vízhozamának összegét, az együtt nyitott nyílásokon át mérttel, azt tapasztaljuk, hogy az egymásrahatás miatt az utóbbi mindig