Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

204 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége s *> v

</ .••/" sröR "> í V •• SZOLNOK )*(! X « a. / ^ »c > /w JELMAGYARAZAT-• Oxigénfogyasztás mg/l 0, [a] Tiszta [A] /tó szennyezett [c] Szennyezett [Í/] Erősen szennyezett [e] 0- 2,5 IS - 6,0 6,1 - tn,o 10,1 24. ábra. Magyarország felszíni vizeinek oxigénfogyasztása <Pue. 24. nompeöMHue KucAopoda noeepxnocmHbix eod Bempuu [a] noTpe6^eHHe KHC^opona Mr//i 0

2, [b] MMCTajj, [c] cnaöo 3arpH3HeHHa>], [d] 3arpa3HeHHaa, [e] CHJibiio 3arp«3He»HaH Fig. 24. Oxygen consum.ption of Hungary's surface waters [a] oxygen consumption mg/1 Og, [b] clean, [e] moderately polluted, [d] polluted, [e] highly polluted Felszíni vizeink minőségének feltérképezése A megadott határértékek figyelembevételével felszíni vizeink bakteriális és organikus szennyeződését, klorid és szulfát tartalmát, keménységét és összes oldott sótartalmát feltérképezve a 23—28. ábrán mutatom be. A 23. ábra felszíni vizeink bakteriológiai szenynyezettségét tünteti fel. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a baktériumos szennyezést általában az ivóvíz szempontjából szokták lényegesnek tekinteni, pedig ebben az esetben nem ez a döntő szempont, mert felszíni vizeket kezelés és fertőtlenítés nélkül amúgy sem lehet ivóvízellátás céljaira felhasználni. Bakteriálisán erősen szennyezett, vagy fertőzött vizek esetében a víztisztítás technológiáját, illetve a fertőtlenítés módját és mértékét szükséges úgy megválasztani, hogy az kellő biztonságot nyújtson és ezzel a kérdés megoldást nyer. Egészen más a helyzet és ezért sokkal nagyobb fontossága van a baktériumos szennyezéseknek a fürdőzés és a vízisport szempontjából, amiért a felszíni vizeket ilyen cél esetében sokkal szigorúbban kell megítélni. Óvatosnak kell lenni, hiszen a kockázat a felszíni vizekben előforduló enterális baktériumok (tífusz, paratífusz, dizentéria stb.) és vírusok (hepatitis, poliomielitis stb.) jelenléte miatt igen nagy lehet. Ezért a 23. ábra főleg a fürdőzés, üdülés és vízisport országos lehetőségeinek a megítélése szempontjából jelentős. A 23. ábra szerint jelentékenyebb vízfolyásaink közül csak a Tisza egyes szakaszai bizonyultak bakteriológiai szempontból tisztának. Jelentékenyebb tavaink a Balatonnal az élen és vele együtt a Velencei-tó, a Fertő-tó, a Fehér-tó, a Csörge-tó, valamint a Nagy-tó vize bakteriológiai szempontból mind tisztáknak minősültek. A Duna (a budapesti Duna-szakasz kivételével), a Dráva, az Ipoly, a Rába és a Körösök nagy részének vize a második osztályba került. Tehát mind ivóvízellátás, mind fürdés, vízisport, üdülés céljaira is még felhasználható. A térképen szaggatott vonallal jelölt folyók azok, amelyek bakteriológiai szempontból oly mértékben szennyezettek, hogy már sem fürdés, sem vízisport szempontjából nem jöhetnek szóba. A tömör vonallal jelölt szennyvíz jellegű vízfolyások esetében, mint amilyen a Rákpatak, Ikva, Zsidódi-, Bükkösd-, Szilas-, Tarján-, Eger- és Vadász-patakok, részben a Sajó, Szerencspatak, Bodrog, Ér-patak, Tócó, Sió, Kaszárnyapatak, Kapós, Cigány-csatorna és a Csuha-árok, a további bakteriális szennyezettségüknek megakadályozása érdekében intézkedések megtétele szükséges. A 24. ábra felszíni vizeink organikus szennyezettségét, illetve tisztaságát tünteti fel oxigénfogyasztásban kifejezve. Legtisztábbak közé a Tisza felső folyása, a Bükk-hegység egyes patakjai, a Rába tartoznak. A pont-vonallal jelölt,