Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 195 OXIGÉN „ fogyasitbs w Oi [mg/l] fi !I BOJ s 0,[mg/l] a\sose 11 so so so asostso pfí n.—ffifl— i wu OXIGÉN so teli fenség f g [X] « iooiX>íi>5oa^tf { 0 y 50 505050 "s s assPp "se '8 .5 S^^ÍS^S "Üt 9. ábra KLORID [mg/l] $3 ^ ^ 10. ábra 9—10. ábra. Az Északi-hegyvidék (nyugati rész) felszíni vizeinek minősége <t>ua. 9—10. Kaiecmeo noeepxHocmubix eod Ceeepmio lopnoeo paüona (3anaónaH nacmb) Figs. 9—10. Water quality of surface waters in the Northern mountainous region (western port) tatódik, de Tass és Sztálinváros alatt újból kissé szennyezettebbé válik, majd tovább délre — még Mohács alatt is — újra tisztának bizonyul. Jel­lemző a Duna egyes szakaszainak bakteriológiai tisz­taságára, hogy a coliszám minimumját több helyen, így a mosoni Duna-ágban, Dunaremeténél, Gönyü­nél, Esztergomnál, Nagymarosnál, Dömsödnél és Mohácsnál 0,2-nek, tehát ivóvíz minőségnek megfe­lelő értékűnek találtuk. Jellemző a nagy víztömegekre és az ezáltal bekövetkező nagy hígulásokra, hogy az oxigén­fogyasztás középértékei nagy ingadozást nem mutatnak. Az oxigénfogyasztásból következtetve, a Duna vize oldott organikus anyagokat tartal­mazva érkezik az országba és — kisebb ingadozá­sokkal — ugyanolyan mértékben szennyeződve hagyja is el az országot. Az oxigéntelítettségi szá­zalék értékei közül a minimumok jellemzők, ame­lyek különösen a Soroksári úti és a Csepel-Fémmű­vek szennyvízcsatornáinak hatására majdnem 60%-ra csökkennek le. A Duna vizének klorid tartalma (12. ábra szerint) a mintavételi helyek középértékeit tekint­ve, csak kis mértékben ingadozik. Általában a Duna vize kloridban kissé szegény víznek minő­síthető. A szulfát tartalom ingadozása már jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents