Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János
192 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége anyagok hó! álló szennyeződést. Aránylag tisztának bizonyult még a Berettyó pocsaji szakasza és a Maros vize is. Ezért élelmiszeripar és ivóvízellátás céljaira előnyösen használhatók fel. Az oxigénfogyasztás alapján mérve, a legszennyezettebb vízfolyásnak a Tocó, majd a Kösely és ezt követően a Szárazér bizonyult. Ezeket a vizeket az organikus anyag és a coli megközelítően szennyvíz jellegűvé tette, ezért ennek megszüntetése egészségügyi és vízgazdálkodási szempontból egyaránt kívánatos. A biokémiai oxigénigényre vonatkozó meghatározások a vizsgálatok szerint nem adnak megbízhatóan reprodukálható eredményeket és ezért ezek kevésbé értékelhetők. Az oxigéntelítettség százalékának középértékei a tiszta vízfolyásokban túlnyomórészt 80% fölött vannak. A szennyezett vízfolyásokban — a középértéket tekintve — kereken 5 és 30% között változnak, de a minimum a Tocó esetében nullának, a Köselynél pedig csak 7 és 22%-nak bizonyult (jelezvén, hogy az organikus anyagok nagymennyisége a víz oldott oxigéntartalmát nagy mértékben csökkentette, sőt teljesen elfogyasztotta, ami öntisztulásuk és ennek folytán a bakteriális szennyeződések terjesztése szempontjából igen kedvezőtlen, sőt aggályos). A 4. ábra adatai szerint legkisebb a kloridkoncentrációja a Körösök vizének, legnagyobb a Kösely, majd a Szárazér és a Tocó vizének. Ezekben a szennyezett vízfolyásokban a klorid-tartalom lakótelepi szennyvizekre utal. Érdekesen alakul a Maros és a Keleti-főcsatorna kloridkoncentrációja, mely a Körösök és a Berettyó vizétől eltérően, nagyobb átlag kloridkoncentrációval tűnik ki, de messze alatta marad a szennyezett vízfolyások kloridtartalmának. Ebben a két folyóvízben a kloridkoncentráció ásványi eredetre, nem pedig szennyeződésekre vezethető vissza, mert hiszen egyidejűleg organikus anyag tartalmuk és coliszámuk nem nagy. Legkisebb szulfáttartalmúnak a Kettős-Körös, a Sebes-Körös és a Keleti-főcsatorna vize bizonyult, míg a legtöbb szulfátot a Szárazér tartalmazza. A vizek lúgossága az erősen szennyezett vízfolyásoktól (Tocó, Kösely, Szárazér) eltekintve, alacsony értékű. A keménység szempontjából a Körösök, a Maros, a Berettyó és a Keleti-főcsatorna vizei minősíthetők viszonylag lágyaknak. Tehát a szennyezettek nem. Oldott sótartalom szempontjából — a három erősen szennyezett vízfolyás kivételével — a tiszántúli folyók vizei sószegényeknek bizonyultak. 3. A Tisza A Tiszából 21 helyen vettünk vízmintát. A vízmintákból meghatározott alkatrészek száma 5066. Az 5. ábra adatai szerint a Tisza vizének felső folyása mentén a coliszámok alig szennyezett felszíni vízre utalnak egészen Tokajig, ahol nyilván a Bodrog hatására a bakteriális szennyeződés emelkedik és maximumát Tiszaszederkénynél, a Sajó torkolata alatt éri el. Polgártól már megtisztulva folyik egészen Szolnokig, ahol a szolnoki szennyvizek hatására coli szenyezettsége emelkedik. Csongrádnál már újra tiszta és ezt a tisztaságát megtartja Szegedig, ahol a szegedi szennyvizek hatása már érezhetővé válik. Tehát a Tisza vize jelenleg a Sajó, a szolnoki és a szegedi szennyvizek hatását érzi meg bakteriológiai szempontból a legerősebben. Az oxigénfogyasztás értékei a Tisza felső 500' COUSZAM 1 ml-bet] 100M „ a OXIGÉN, 'f t\ jvi'fiBtit g: is 3i r -"•KS7IS" \ nm BBIfiosmo SSal.»flfil mlhtonl WWB, UQ2 /4»I'» 33 N 33 A U R R K SH - SO Í SB V 75 SS 7t o,[mg/1] \ 1 ,-^HBwaHwflBBnwHlHwB B OXiBÉN 'Z telítettség [X] 't 50S050SSSDCSWSS3733SISS-3I 8H08CC030 50 - ^ J? -cl & JiPbíSg ^ ÖSSZES 20-t 31 s7sr usrana HSI»SOUTÍ5IGST73SBU a B^B nHHHHflHnBBMMHn nnW ÖSSZES M] x 3ss U37a vemu x33softVJ^r. ícso SZILÁRO H/'J ÖSSZES »as anascsiuítS33ttii t'*ni0ímü ffif '"hzMwmmmá. SÉ fe 5. ábra 6. abra 5—0. ábra. A Tisza vizének minősége — ®U2. 5—6. Katecmeo eodbi penu Tucca Figs. 5—6. Water quality of the Tisza River
