Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
1. szám - Laczkó Ágnes–Starosolszky Ödön: A palástos vízadagoló és helyszíni vizsgálata
Laczkó Á.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 19 lemzőit a francia adatok [2] alapján az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban megadjuk a ±5 ós ±10% vízhozamhibát eredményező felső vízállásokat (//min és H ma x), illetve vízszínváltozásokat, (rlHdlír,%) a megkövetelt legkisebb vízlépcsőt (/min) (a francia adatok szerint !) és a legkisebb fenékküszöb magasságot (jP mín). A vízadagoló előírásos méreteit a 3. ábrán mutatjuk be. A fenékrész beépítéséhez a betonrészt ennek megfelelően kell kialakítani a szélességet a kiválasztott sorozat határozza meg. A Neyrpic-intézmény a vízadagoló jó működéséhez szükséges állandó felső vízszintet különleges vízszínszabályozó, ún felső és alsó vízszinttartó berendezésekkel biztosítja. A vízszínszabályozókat és műszaki jellemzőiket másutt ismertetjük [3], Helyszíni mérések Helyszíni kísérletekre a tiszafüredi öntözőrendszer VI. mellékcsatornájának kezdeti szakasza látszott alkalmasnak. A főcsatorna 5-ös számú redőnyös zsilipjének szabályozásával közvetlenül a csatorna kiágazásánál nagyjából állandó felső vízszint biztosítható, így az állandó vízszinttartás különleges vízszínszabályozó nélkül is megvalósítható. A mellékcsatorna vízadagoló feletti oldaltöltésének kismértékű megemelésével biztosítható a szükséges vízlépcső. A helyszínen az adottságok szerint 50—800 liter/s vízhozamot kell kiszolgáltatnunk. A kísérleti példány terveit a 4. ábrán mutatjuk be. A vízadagoló méreteinek megállapításánál nem tudtuk követni teljesen az eredeti típust, hanem egyes méreteket saját elképzeléseink alapján kellett felvennünk. A változtatások — mint kiderült — a vízszállítóképességet kedvezően befolyásolták. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kisminta nyílás jelölései eltérnek a fokivitel vizsgálatánál alkalmazott jelölésektől, de a cikkben a főkivitel jelöléseivel azonosítottuk a kismintánál alkalmazottat. Elképzelésünk az volt, hogy 50 liter/s.dm fajlagos vízszállító képességű, vagy ehhez közelálló vízadagolót tervezzünk, amely egy 10 cm-es, egy 15 cm-es, egy 20 cm-es és négy 30 cm-es nyílásból áll. A műtárgy betonrészének fő méreteit részben a VI. mellékcsatorna betonlappal burkolt szelBeépités előtt [o] -Állandó feívhszintJ Beépítés után [£] Járópalló 3= II 1 l II l II II l l 3. ábra. A Neyrpic-féle vízadagoló előírásos méretei [a] Beépítés előtt, [b] beépítés után, [c] állandó vízszint 0ue. 3. npednucauHbie pa3Mepbi pacnpedeAumeAH, muna Neyrpic [a] nepen bctpohkoh, [b] nocjie bctpohkh Fig. 3. Specified dimensions of the Neyrpic-type water distributor [a] before installation , [b] after installation vénye és a benne kialakuló vízmélység döntötte el. A fémrészeket hegesztéssel állították össze. A kísérleti példány helyszíni beépítéséről készült a 2—3. kép. A vízadagoló fölé és alá még a függőleges oldalfalra közös nullpontú vízmérce lapokat szereltettünk, a helyszíni mérések időtartama alatti vízállások megfigyelésére. A műtárgyat a Középtiszavidéki (Szolnoki) Vízügyi Igazgatóság készítette és építette. A vízhozam méréseket a vízadagoló alatt 35 m-re a betonmederben Zsesztovszkij-rendszerű sebességmérő szárnnyal hajtottuk végre. A lehetőségekhez mérten igyekeztünk különböző vízhozamokat előállítani és így a méréseket minél több táblanyitás kombinációnál elvégezni. A mérések eredményeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban és a további feldolgozás során az alábbi jelöléseket alkalmaztuk. Balpart Jobbpart Nyílás jele 1 2 3 4 5 6 7 Szélessége [cm] 10 15 20 30 30 30 30 (Jelölés a kisminta 5 4 3 2 1) A metszet M „ ú10 kísérletnél 4. ábra. A nagyméretű kísérleti példány terve <t>ue. 4. npoeam onumHoeo oöpa3ifa öoAbuiozo pa3Mepa [a] 3H3K OTBepCTHH Fig. 4. Plans of the large-scale experimentál model [a] mark of opening
