Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban

184 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban vízmű terve mielőbb rendelkezésre álljon és biztosítsa a sürgősségi sorrend miatt szétszórva létesülő művek jó beilleszkedését a regionális műbe. Ezen a téren az első legfontosabb feladat a regionális vízműveli tényleges adatokon alapuló műszaki előtervének elkészítése. A műszaki előtervek egyben lehetővé teszik a víztisztító berendezések iránti igények felmérését, azok messzemenő tipizálását, a gyártásuk megfelelő előkészítését, és a folyamatos, és egyben gazdaságos előállítását. PENCH3N>I 3aHHMaeTCH c BonpocaMH OMHCTKH BOAH, B03HiiKaioinnMn c co3AanneM pernonajibHbix B0A03a60piibix coopy>i<CHnií. YcTaHaBjuiBaeTCH, wo B cnyMae co3«aHMH peraoHajibHbix B0A03aG0pnbix coopy>KeHHH pacniHpaiorcíi B Bempiiii AO CHX nop npuBbmubie MeROFLBI NOJIYMCHHH BOABI nyreM HCII0JIB30BAHHH HOBHX HCTOMHIIKOB, nojiyqeHHbix sacieT 3aperyjnipoBaHiifl noBepXHOCTHblX BOA B xpaHHJimiiax. Peuen.'III5I IIOAPOGHO 3AHHMAETEN cpe/;n MCTOAOB nOJiyMCHHÍI BOflbl HanpHMep C B03MO>KHOCTHMH IICII0JIb30BaHiiíi BOfl ropubix waxT AJIH uejieií BOAOCHaöwemifl. ABTOP oGpaiuaex BUHManne na TO, ITO e eode, nonadawiqeü e npydu xpami/iuuja IIPOMCXO/WT KAMECTBEHHbie H3MeHCHII5I IIOA BJIHHHHCM nOrOAbl II SHOJlOrHHeCKOH >KH3HH, TAI< Kai< ywe NCPBOHAMAjibiio co;iep>KaTCH B nett 3arp>i3HeHiiH H MHHepajibnwe MacTHUhi. BBHAV 3T0R0 B GyAvmeM ny>I<HO yACJiHTb AOCTaTotHoe BHHMamie noAOÖHBIM HCCNEAOBAHUHM B BeHrpiiH. MHOroo6pa3Hoe KOMnjieKCHoe AOGBIBAHHE BOA pernouajibHi.IMII B0A03a60pHi>IMH coopy>I<EHIIFLMII anti o6ecneMeHMH OMHCTKH BOAH npe/;BHBJI>ieT 6ojibiiine npeTeH3HH no npeABapHTejibHMM paGoraivi n nccJiCAOBamiíiM. yi<a3biBaeT Ha TO, MTO Gojibiuee BHHMamie naAO yAejuiTb AJIJI noapoGnoii pa3eedKU eodnux pecypcoa cmpanbi. FIOAMepKiiBaeTCH 3HaMeHHc cpo'moro cocTaBJit'Hiui npoeKTOB pernoHajibHbix BOA03a6opoB. yriOMimat'TCíi npoBeACHiui THnn3auHH TexnojiorniecKitx oOopyAOBaHiüí oiHCTHbix CTaHuníí, cjiy>i<amnx p,JIH KOMMyHajibHoro BOAOCHaö>KCHITÍI. * The diseussion raises water treatment problems in connection with the establishinent of régiónál waterworks. It is stated, that the water diversion methods usual hitherto in Hungary may be widened by storing surface waters in storage reservoirs. The diseussion deals detailedly froin among the water diversion methods with e. g. that applying to mine water utilization for drinking water supply purposes. The author draws the attention to the fact, that water entering the, storage reservoirs, sinee it contains originally in generál pollution, mineral sediment, undergoes on aceount of the influenee ot the weather and biologieal life, a quality change and t.herefore researeh work in Hungary should be eonducted alsó in that direetion to the necessary degree. The variable complex water catchment pattern of régiónál waterworks set up a claim to more extended research and preliminary working program to ensure proper water treatment. It is stressed, that the detailed exploration of the country's water resources should be promoted to a degree exceeding even that of heretofore. The importanco of the urgent preparation of régiónál plans is pointed out. The problem of typifying the technological equipments of water treatment plánts serving the purposes of inunicipal water supply, is eventually put forward. ok!, mérnök, STELCZK R K iltOLY Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója K. IBTEJlbUEP HH>K., flupeKTop Boflxo3HÜCTBeHHoro HayMHO-Hcc^eAOBaTe^bcKoro HHCTH'ryTa e. E. H. STELCZK lt Director, Kesearcli Institute for Water Resources Vajda József előadásában igen részletesen elemezte a népgazdaság rohamos fejlődésével a vízellátás területén fokozódóan jelentkező mennyiségi és minőségi kérdéseket. Megállapította, hogy a mennyiségi igényeket csak a legkorszerűbb, tározásos vízgazdálkodás bevezetésével, a minőségi igényeket pedig, a vizek szennyezés elleni egyidejű védelme mellett, olymódon lehet kielégíteni, hogy minden vízigénylő a számára legmegfelelőbb vizet kapja. Hozzászólásomban a vízellátás és szennyvíztisztítás területén a vízgazdálkodási tudományos kutatásra váró sokrétű feladat közül, a tározásos vízgazdálkodás bevezetésével felmerülő hidrológiai és vízminőségi kérdésekről kívánok néhány szót szólni. A tározások létesítésével kapcsolatban, elsősorban hidrológiai, hidraulikai és vízkémiai kérdéseket kell tisztázni. A hidrológiai kutatások már évekkel ezelőtt elkezdődtek és az első lépés az ország hasznosítható vízkészletének számbavétele, a következő lépés a víztározási lehetőségek feltárása volt. A több éves munka — melyet az Intézet Vízgazdálkodási és Vízminőségi osztálya végzett Magyarország és vízkészlete címen több kötetes kiadványban közre is adott — eredménye, hogy elég megbízható adatok állnak rendelkezésre a felszíni és felszín alatti vízkészlet mennyiségére és minőségére, továbbá kijelölésre került mintegy 179 völgyszakaszt, amely topográfiai, geológiai, hidrológiai és ezeknek folyományaként gazdasági szempontból alkalmasnak látszik tározó építésére. A tározásos vízgazdálkodás bevezetését elsősorban a vízellátás nehézségei vetették fel, tehát a tározási lehetőségek feltárása elsősorban a vízellátás szempontjából történt. A feltárás során elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a tározás milyen szerepet tölthet be a vízellátásban, vagyis a tározás milyen mértékben segíti a felmerülő vízigények kielégítését, ill. a vízhiányok pótlását. E vizsgálat eredményeként megállapítást nyert hogy az ország területének kisvízkészlete (amelyre vízellátásunk jelenleg elsősorban támaszkodik) síkvidéki tározással 22 m

3/sec-mal, vagyis 370%kal, ill. hegy- és dombvidéki tározással további 24 m

3/sec-mal, vagyis 400%-kal növelhető. A tározók létesítésének hidrológiai előfeltételei kutatási szinten tisztázódtak. Évek óta folyik a kutatás a párolgás, a szivárgás és a hordalékmozgás kérdéseinek tanulmányozásában is. Azonban a kutatásnak további igen lényeges feladata a tározott víz minőségi kérdéseinek a tisztázása. A síkvidéki, ill. a hegy- és dombvidéki tározók vizének felhasználója általában más. Síkvidéki tározók feladata elsősorban a mezőgazdaság vízigényének a kielégítése, míg a hegy- és dombvidéki