Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről

164 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről a következőket írja: ,, . . .az As nyomoknak a daganatok keletkezésében lenne szerepe (ciga­rettában, kátrányban, detergensekben, műanya­gokban). Az eddigi vizsgálatok felhívják a figyel­met arra, hogy a gyenge minőségű kénsav As szennyezése számos termék útján (pl. sörrel, mosó­szerekkel) rákkeltő mennyiségben jut el az ember szervezetébe, másrészt az As tartalmú insecticidek (táplálékban, dohányban) ugyancsak jelentős ká­ros hatást fejtenek ki." Egyelőre, sajnos, nem tudjuk, hogy mennyi az az arzén mennyiség, ami biztosan rákkeltő és nem tudjuk pontosan, mennyi az időtartam, amíg a behatásnak tartani kell, hogy daganat keletkezzék. Nem ismerjük továbbá az embernél valószínűleg hosszú lappangási időt sem. Tudjuk azonban, hogy a táplálék és por naponta juttat arzént^ a szervezetünkbe, s hogy arzén a legtöbb természetes vízben bizonyos mennyiségben előfordul (Papp Szilárd [24]). így pl. Püspökladányban az egyik olyan ásott kút vize, amelyet a lakosság az artézi kutak beállítása előtt használt a múlt században (Kesely), 15 gamma/l, a Rózsám nevű artézi kút vize 67 gamma/l arzén tartalmúnak bizonyult [36], Igaz, hogy ez az arzéntartalom messze elmarad az ún. arzénes vizektől, amelyek literenként minimálisan 700 gamma arzént tartalmaznak, mégis nyomok­ban nyújtják ezt az elemet. Egyelőre rendkívül nehéz az ivóvizek arzéntartalmáról népegészség­ügyi szempontból véleményt alkotni és állást fog­lalni. Talán — összevetve a rendelkezésre álló valamennyi adatot — pillanatnyilag az a felfogás látszik reálisnak, amely arzén szempontjából azt az ivóvizet tekinti legelőnyösebbnek, amely sem­mit vagy minimális arzént tartalmaz. Ilyen szem­pontból tehát annál előnyösebb az ivóvíz, minél kevesebb az arzéntartalma. A kadmium (Cd) általában elősegíti növények fejlődését. A bélbe került kadmium-sókból arány­lag kevés szívódik fel, legnagyobb részük a bél­sárral kiürül (Spector [33]). Állatkísérletben fel­függeszti a réz (Cu) hatását, s így vérszegénységet okoz. Ez réz adagolásával ellensúlyozható. Visel­kedésében van a cinkhez (Zn) valami hasonlóság (Vallee [43]). Igen érdekes Margoshes és Vallee [43] adata, amely szerint a ló vesekérgében van egy proteid, amely 4% kadmiumot tartalmaz. Schroeder [28] ennek kapcsán felvetette azt az egyelőre még nem bizonyított lehetőséget, hogy a vese kadmiumtartalmú proteidje volna esetleg a vese eredetű magas vérnyomás létrejöttéért felelős. Egyik-másik természetes vízben (ásvány­vizekben) bizonyos mennyiségű kadmium kimu­tatható (Papp Szilárd [24]). Nagyon érdekes volna tervszerű vizsgálatokkal arra törekedni, hogy nagyobb kadmiumtartalmú ivóvizeket fel­ismerjünk s ilyen körzetek populációját vizsgáljuk. A kobaltot (Co) az élő anyag különböző for­mációinak egyes speciesei igénylik (Spector [33]). A bélcsatornába jutva a kobaltsók 5—70%-a felszívódik és eljut a szövetnedvekbe és a szöve­tekbe. Az anyagcsere-kobalt kiürítése főleg a vizelet révén történik (Spector [33]). Kobaltban leggazdagabb a thymus (Csecsemőmirigy). A vér­ben standard kobaltszintet találunk (0,4—1,2 gamma%) (Bürger [7]). Kleinberg [33] szerint javítja a vérképzést. Hiánya állatban hypochrom anaemiát okoz, amely reverzibilis (Bürger [7]). Tartós adagolással (ezek nagyobb adagok, mint amit élelemmel bekebelezünk) a vörösvérsejtek szaporodása és a vérfesték mennyiségének növe­kedése következik be, majd bizonyos idő után polycythaemia (kórosan sok vörösvértest) lép fel (Bürger [7]). A kobalthiányra állatpopulációk­ban (kérődzők) már felfigyeltek. Ausztráliában, Floridában, New Zeelandban vették észre, hogy huzamosabb kobalthiány esetén birkák étvágy­talanok, lesoványodnak, szőrzetük rosszul fejlő­dik, kihullik, súlyos vérszegénység lép fel, nyálka­hártyáik és bőrük halvány, míg végül lassú sor­vadás (marasmus) tünetei között elpusztulnak. (Askev, Bell, Dixon, Fiimer, Underwood [4, 39]). A betegségnek több szinonimája van, éspedig enzootikus marazmus, bussicknes, saltsick, wasting disease, coast disease stb. Napi 1 mg CoN0 3 adagolásával napok alatt meggyógyítható. Ter­mészetes vizekben, ásványvizekben néha kimu­tatható (Papp Szilárd [24]). Püspökladányban pl. a Rózsám nevű artézi kiit vizében 0,7 gamma kobalt volt, más 6 kút vizében azonban nem sikerült kimutatni [36]. Több adat egybevetése alapján úgy látszik, hogy felnőtt ember kobalt­szükséglete optimálisan napi 10 gamma kobalt bevitelével biztosítható. Végérvényes állásfogla­lást azonban csak további vizsgálatok tehetnek lehetővé. Tartós kobalt gyógykezelés hatására főleg gyermekek esetében hypofunkciós golyva kialakulását figyelték meg (Kriss, Carnes és Gross [40]). E tény arra int, hogy a kobalt bevitel mértéktelen fokozása sem lehet a szerve­zetre közömbös. Nem nagyon régen fedezték fel, hogy a kobalt a B 1 2 vitamin alkatrésze. Számos adat szól amellett, hogy a kobalt jórészt a bél­csatorna baktériumflórájának anyagcseréjébe kapl csolódik be. Ezek a baktériumok, fajtájuktó­függően B 1 2-vitamint, illetve ehhez hasonló anya­gokat termelnek a kobalt segítségével. A B-­vitaminok azután felszívódnak a bélből. Ma azt hisszük, hogy a kobalt szükséglet, illetve kobalt hatás a magasabbrendű szervezetben majdnem kizárólag a B 2|-komplex révén érvényesül, s így a kobalt szükséglet csupán indirekt szükséglete a magasabbrendű szervezetnek (Underwood [40]). A réz (Cu) növények és gombák élete szem­pontjából feltétlenül szükséges, az élő anyag egyéb formációban számos species igényli (Spector [33]). A kataláz aktivátora (Bürger [7]). Alkatrésze a tyrozináznak, laktáznak és ascorbinsav oxydáz­nak. A CoA-dehydrogenáz nem más, mint cupro­flavo-proteid [40]. A bélbe kerülő rézsók 5—70%-a felszívódik. A fel nem szívódó rész a bélifrral kiürül. A szövetnedvekbe és szövetekbe kerülő anyagcsere-réz a vizelettel ürül ki. Az emberi vér meglehetősen állandó és jól reguláit rézsziijtet tart fenn (100—1^0 gamma % plasmában), amely bizonyos kóros állapotokban jellemzően változ­hatik. Egyes puhatestűek vérfestékében az a sze­repe, mint a vasnak magasabbrendű állatokban (haemocyanin). A vérképzésben az a szerepe, hogy aktiválja a vasat. Optimális arány Fe: Cu =

Next

/
Thumbnails
Contents