Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Kallós Imre: A talajvízállás változása a talajvízmélység és a meteorológiai elemek függvényében

150 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Jelentés Cs egyik rendezőjeként a hányadost célszerű választanunk, mert ha a tényezőket különválasztva kívánnánk a vizsgálatokat elvégezni, akkor vagy kilépnénk a számsíkból, vagy a nehézkes és pontatlan grafikus korrelációt kellene alkalmaznunk. Ugyanazon talajvízállás azonban egyaránt bekövetkezhet kisebb és nagyobb emelkedés eredményeként. tehát a téli időszak talajvízállásváltozása (M—to) nem lehet alkalmas az összefüggések kifejezésére. A legkisebb talajvízmélység számértéke (to) egymagában ugyancsak alkalmatlannak bizonyult erre. Az egyes eseteket képviselő pontok jó elrendeződéséhez akkor jutottunk, amikor a talaj vízmélység legnagyobb (M) és legkisebb (TO) értékeiből képzett viszonyszámokat választottuk a számsík másik rendezőjéül. Engedve a tapasztalati tényeknek, átmenetileg tehát felhagyunk a fizikailag értelmezhető fenti kifejezés kifejtésével, de nem adjuk fel azt a kitűzött célunkat, hogy megkeressük a várható talajvízállás kiszámítását lehetővé tevő matematikai formulát. Az egyszerűbb tárgyalásmód kedvéért az — hányadost a — reciprok értékével hozzuk összefüggésbe, vagyis az adatok feldolgozását a TO \usj szimbolika szerint végezzük el úgy, hogy az évi maximális (M) és minimális (to) talajvízállásokat a háromnaponként észlelt talajvízállásadatokból a hónap megjelölésével írjuk ki. A továbbiakban vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a csapadék mennyiségét, mely időponttól a legelőnyösebb számítani. Ezek a vizsgálatok arra a megállapításra vezettek, hogy a talaj vízállás emelkedésének megindulását megelőző hónaptól célszerű összegezni a havi csapadékokat. Éspedig a délibb, magasabb talajvízállású vidékeken levő figyelőkutaknál elég februárig, a többieknél márciusig. Amennyiben ugyanis a talaj víz mélység minimuma később áll is be, a további hónapok csapadékának számításbavétele nem vezet pontosabb eredményre. A hányadosok kiszámításakor a mért talajvízállásokat minden esetben a figyelőkutak terepből kiemelkedő részével csökkentettük. Az 1. ábra pontjainak koordinátáit tehát egyrészt az őszi M/Cs i

V ÉKESFl mm '(1922) — H 2 1 0 0 1 M/Cs h KtSKL INHALA S (926) 8-n —O 1 9 M/m fO 0 NAGYH/AN (226)M/Cs 3 M/Cs KFFRKFMFT (17Í7) M/Cs t NYIRE6YHA1A f° (88) *s o u_ 0cMto-8 M/l77 i,M/m 0 4 M/m 5 0 1 M/Cs |° SIEREP (307) M/Cs MAKÓ (495) 1 o \ M/m M/m 0 1 ? c 5 V 0 r M/m i -JÁSI ZKISER (723)> V M/m M/Cs 9 8 V 6 5 3 2 1 0 - OCSA (678) — M/m M/Cs 6 M/m 7 DEBRECEN-J m ^ M/m j 0 M/Cs 4 ' 3 2 1 0 M/m . . om(. 160) om(. 160) > M/m 1. ábra. Az őszi legnagyobb (M) és a tavaszi legkisebb talajvízmélység (m), valamint a, téli évszak alatt lehullott csapadék mennyisége (Cs) közötti összefüggés, 13 megfigyelökút és ezek közelében levő csapadékmérő állomások adataiból számított hányadosok szerint Oue. 7. 3aeucuM0cmb Mencdy ocennuM MaKcuMaAbHbiM (M) u eeceHHUM MUHUMaAbHbiMU (m) znyöunaMU epvHmomx eod, maiuice u KonimecmeoM ebinadennbix ocadKoe (Cs) 3a 3UMHUÜ nepuod zoda, no omHOuieHUHM, pacciumauHbiM no dannbiM 13 HaÖAwdameAbUbix KOAOdqee u HaxodmifeücH eŐAU3u HUX doítcdeMepnux cmanifuü Abb. 1. Zusammenhang zwischen der grössten Grundwassertiefe (M) im Herbst und der kleinsten Grundwassertiefe (m) im Frühjahr, sowie der Niederschlagsmenge (Cs) in der Winterperiode auf Grund der aus den Angaben von 13 Beobachtungsbrunnen und der in deren Náhe befindlichen Fluviometer-Stationen berechnelen Quotienten