Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Szófogadó Pál: A göncz-szerencsi törés vízföldtani jelentősége, különös tekintettel az abaújszántói strandfürdő vízellátására

Szófogadó P.: A Göncz—Szerencs-i törés vízföldtani jelentősége Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 147 l/p vízmennyiséget nyertünk. Fajlagos vízhozama 70 1/fm (5. ábra). A strandfürdő területén lemélyített kút nemcsak a fürdőmedence vízszükségletét biztosítja, hanem a közismerten rosszul ellátott Abaújszántó lakosságának vízigényét is. V egy vizsgálati ered menyek A feltárt víz vegyi összetétele alapján ivásra és fürdésre egyaránt megfelelő : pH 6,8. Összes száraz maradék 276.0 mg/l, Oalcium (Ca) 49,5 mg/l, Magnesium 12,3 mg/l. lúgosság 4,55 ml n/10 HC1, összes keménység 9,74 n. k. f.. karbonát keménység 9,74 n. k. f., Clorid (Cl) 11,0 mg/l. Szulfát 0 mg/l. Vas (Fe) 1,57 mg/l, Mangán (Mn) 0,1. Szabad C0

2 80,8 mg/l, mészre agr. C0

2 37,4 mg/l, Na 31,7 mg/l. A víz hőfoka 23°, a levegő hőfoka 13,5 C°. Vegyi szempontból csak az 1,1 mg/l vastartalom esik kifogás alá. Gyógyvíznek nem minősíthető, mivel a benne levő oldott sótartalom igen csekély. Összetétele alapján a földes hidrogénkarbonátos vizek csoportjába tartozik. Hőmérséklete szabad kifolyás mellett 23 C°. Vízhozam növelés módja feltárással A bevezetőben említett Szerencs-völgyi források vízhozama egymáshoz képest igen változó, ami a hidrogeológiai települési viszonyokból adódik (nevezetesen a fedőréteg vízzáró képességétől függ). Az utóbbi években végzett hidrogeológiai feltárások ugyanis arra mutattak, hogy a források vízzáró fedőjének eltávolítása után a felszínen túlfolyó víz mennyisége az előzőleg kifolyt menynyiség többszörösére emelkedett. Példaként hozom fel, a gönczi hévforrást. A borsodi vízművek 1954 júniusában a forrást kb. 8 m mély csonkakúpalakú aknával feltárta. Megelőzően a forrás vízhozama 1953. szept. 6-án percenként 233 liter volt. A feltárás után a feltörő víz mennyisége rendkívül megnövekedett, percenként 1200—1300 liter túlfolyó vizet nyertek. Hasonló eredményt értünk el Abaújszántón is, ahol a forrásaknából a felszínen kifolyó víz mennyisége a fúrás létesítése előtt 40 l/p volt. A fúrással a kifolyóvíz mennyiséget 180 1/p-re növeltük. A Szerencs-völgybe települt községek vízzel való ellátottsága országos viszonylatban is igen rossz, bár a völgy csapása mentén több ponton langyosvízű hévforrások törnek fel. Vízhozamuk ugyan csekély, az abaújszántói és gönczi tapasztalatok alapján azonban megfelelő hidrológiai-geológiai előtanulmányok és feltárás segítségéve] valószínűleg növelhető. Összefoglalás A Szerencs-patak mint hegységszerkezetet jelző élő-vízfolyás és a felszálló langyosvizű hévforrások között határozott kapcsolat mutatkozik. A források genetikája Szerencs, Abaújszántó, Göncz vonalában húzódó töréshez kapcsolódik. A felszálló langyosvizek a törésmentén igen nagy területre kiterjedően az egységes töréses övben összefüggően mozognak. A forrásrendszer vizének L. *3.D '10 + 10 0.0-1.C -2.0 -S.0 -10 -S,0 -3,0 -H.O -17,0 —r—i j N L WC 300 W 10 SL V 600 100 SOO a [l/perc] 1 \ \ ., 'j \ \ X \ • > \ \ \ 1 ^' ; i — - -J ^' ; i 5. ábra. Törésre telepített mélyfúrású kút vízhozamgörbéje 0ue. 5. Kpuea.i deöuma Oypoeoü cneaucuHbi, pacnonoJICeHHOÜ Hü U3A0Me Abb. 5. Ergiebigkeitskurve eincs an einer Bruchlinie abgeteuften Tiefbrunnens utánpótlását a K-i hegységrészek csapadékgyűjtő területe szolgáltatja. A beszivárgó csapadékvíz a hegység törésein keresztül a mélybe húzódik, ott a kis geotermikus gradiens következtében felmelegszik. és mint felszálló langyosvíz jelentkezik a törések mentén. IRODALOM 1. Liffa Aurél : Göncz és környékének hidrológiai viszonyai. H. K. 1927—28. 2. Rozlozsnik P. : A Tokajhegyalja DNY-i részének stb. földtani viszonvai. Földtani Int. Évi jel. 1929— 32—4—937. 3. Hoffer A. : A Szerencs-i sziget földtani viszonyai. Tisza. A debreceni Tisza. I. Tud. Társ. III. oszt. munkái. I. 1937. 4. Földvári A.—Csajághy G. : Az abaújszántói sportuszoda hidrogeológiai viszonyai. MÁFI Évi. jel. 1941—1942. 5. Schréter Z. : A Fűzérradvány ós Göncz között levő terület földtani viszonyai. Jel. A. Jöv. Mélykút. 1947—48. évi munkálatairól. 0. Vadász E. : Magyarország Földtana. Akadémiai Kiadó. 1953. Budapest. 7. Lengyel Endre : Abaújszántó környékének földtani és kőzettani vizsgálata. MA FI. Évi jel. 1954. 8. Schmidt E. R. : Geomechanika. Akadémiai Kiadó. 1957. Budapest. THÍlPOrEOJIOnmECKOE 3HAMEHME I13JIOMA FEHH—CEPEHM B MACTHOCTH C TOMKH 3PEHMfl BO^OCHAB>KEHHH flJlSDKA ABAYfíCAHTO n. Cotpoeado ílojiHHa pym>fl CepeHM, npeiJiopMnpoBaHHaji TeKTOHHHeCKIIMH ABIDKCHHÍIMH, paCnOJiaraeTCí! BAOJlb npoflOUbHoro n3Jio.\ia, napaJuiejibHoro c jiHHHeii Toi<ai!cKHX rop. Ha ypoBHe h no KpoMKe 3po3HOHHOro 6a3iica HMelOTCfl MHOrOHHCJieHHblX TepMaJIbHblX HCTOMHIIKOB, H3BecTHbix c flaBHefiiiiHx BpeMeH, Tai< HanpiiMep B AjimOKeKea, Temt, <í>oHb, KopjiaT, A6ayiícam'o, rojion H B CepeHM (tpue. 1.). B reojiorHiecKOM — neTporpa<{)HMecKOM CTpoemiH 0Kpy>KH0CTH A6ayücaiiTO pyieíí CepeHM 03HanaeT rpa-