Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bartha I.: Hozzászólás Blum Anna cikkéhez Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 119 a 40 t szerves szárazanyag 90%-a, azaz 36 t hasznosítható lenne, ami rothasztó berendezésekben napi 7200—15 000 m

3 metángázt biztosít. A gázzal a hidrociklonok működtetéséhez, ezzel a szennyvizek mechauikai tiszításához, az iszapkivételhez szükséges energia biztosítható. Tiszta nyereség tehát a visszamaradó iszap, ami egyrészt a befogadó tisztántartásában ki nem mutatható, de nagyon értékes víztisztítási költségben jelentkezik, másrászt az így kitermelt iszap trágyaértékben mutatható ki. Budapesti viszonylatban a napi 144 t 75% nedvességtartalmú humusz, amit az iszapból elő lehetne állítani 26 000 Ft/nap, illetve 9 709 000 Ft/év hasznot jelentene. A Fővárosi Csatornázási Művek Soroksári-úti átemelőjének rácsszerkezete után beépített kísérleti hidrociklonokkal az 1954-ben végzett kísérletek nem hozták meg a várt eredményt. Ennek okai az alábbiak : 1. Az adott helyen a hidrociklon méreteknek megfelelő vízmennyiséget nem tudtuk átemelni — kellő nagyságú és teljesítményű szivattyú hiányában — olyképpen, hogy a hidrociklonokba való beépítésnél szükséges minimális többletnyomást az átemeléssel egyidőben biztosítani tudtuk volna. 2. Az elméleti ismeretek alapján megtervezett hidrociklonok — a mai ismereteink szerint — túlméretezettek voltak. Ma már tudjuk, hogy minél kisebb méretű a hidrociklon, annál kedvezőbb a teljesítménye. A tisztítandó szennyvízmennyiség növekedését, tehát nem a hidrociklon méret növeléssel, hanem a helyesen megválasztott méretű ciklonok számának növelésével kell követni (Multiciklonok, batériák). Az 1954-es kísérletek a fekáliás szennyvizek hidrociklonnal történő mechanikai tisztítására nem szolgáltatták a méretezéshez szükséges elégséges adatokat, ezzel szemben bizonyítást nyert az, hogy a hidrociklonnal történő szennyvízkezelés, mint pelyhesítő eljárás kiválóan alkalmas. A kísérletek során igen nagy szemszerkezetű pelyhek keletkeznek, amelyeknek ülepedési sebessége nagyon kedvező volt és így a szokványos ülepítési időtartam, az ilyen módon előkezelt szennyvizek mechanikai ülepítésénél, kb. %-re csökkenthető. Mindezekből látható, hogy a fontos kísérleteket egy tervező vállalat laboratóriumának személyzete hajtotta végre. Sajnos, a kísérletekre döntően kihat az, hogy egy tervező vállalat csak megrendelésre és csak szerződésben foglalt kérdések egyszeri tisztázására végezhet vizsgálatokat. A továbbiakhoz szükséges kísérletek végrehajtását feltétlenül a VITUKI-nak kellene átvennie. Az eddig végrehajtott kísérletekből levonható gyakorlati tanulságok Blum Anna vegyészmérnöknő kiváló és szorgalmas munkájának köszönhetők. Az 1955 és 1957 között ipari szennyvizekkel végrehajtott kísérletek már nyújtottak bizonyos adatokat a fekáliás szennyvizek hidrociklonokkal történő mechanikai tisztításához is. Ezek azonban még nem elégségesek. Minden hidrociklonnal történő mechanikai tisztítási feladat megoldásához — véleményem szerint — egyébként is szükséges az elméleti méretezés után, üzemi kísérlet végrehajtása. Szükségesnek tartom, hogy a budapesti példán bemutatott kedvező gazdasági eredményeket ígérő megoldás tisztázására az illetékesek megfelelő lehetőséget biztosítsanak a további kísérletek elvégzéséhez. Indokolt ez annál is inkább, mert az élelmiszer- és nyersanyagelőkészítő iparágakban az utóbbi években szemszerkezetben és faj súlykülönbségben a fekáliás szennyvíz szennyezéséhez hasonló vízzel kedvező hidrociklonos kísérletek, sőt üzemi tapasztalatok is állanak már rendelkezésre. Függőleges aszfaltbeton szivárgók* I. I. Bityukov és L. I. Zsizsov A Szovjetunió számos nagy műtárgyának építésénél a talajvízszín süllyesztéséhez sikerrel alkalmaztak porózus aszfaltbetonból készült függőleges szivárgókat (1. ábra). A szivárgó 10 cm belső, 30 cm külső átmérőjű, 25 cm hosszú előregyártott elemekből épül fel. Alapanyaga 1—3 mm szemnagyságú durva homok és (> súly% bitumen. Az elemek szilárdsága 30 kg/cm

2, k = 80 m/nap, finom homoknál k = 12—40 m/nap. Az eíőregyártott elemek gyártási technológiája egyszerű, nem igényel nagyméretű berendezéseket és bárhol elkészíthetők. Az elemek könnyen károsodás nélkül szállíthatók. Ez ideig 30 m mélységig alkalmaztak aszfaltbeton szivárgókat. Az új szerkezet igen nagy előnye, hogy acélt ós színesfémeket nem igényel. Szabó Márton * Oidrotechnika i Melioráciju. 1960. 8. 1 — peremes tömött aszfaltbeton blokk ; 2 — tömött aszfaltbeton blokkok : 3 — aszbesztcement túlfolyócső; 4 — porózus azsfaltbeton blokkok : 5 — iszapgyűjtő és fenéklap : í> — durvaszemű homok vagy zúzalék : 7 — faléc : 8 — kitöltés helyi homokból Porozus aszfaltbeton blokk A-A metszet < , _ ^Peremreszet 4 tömött V/. aszfaltból *2SÖ-19,50 iszapfogó TO.OO