Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szolnoky Elemér: Budakeszi község és a budapesti tüdőszanatórium-övezet szennyvíztisztító berendezése

76 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Szolnoky E.: Budakeszi község szennyvíztisztító berendezése Építési rész Y^TX Gépészeti rési fvs3 Elektromos rési I I Berendezés 2. ábra. I. Kiépítési fokozat egyes műtárgyainak létesítési költsége, a létesítési összköltség százalékában 1. Homokfogó. 2. Rácsakna és rácsszemét rothasztó. 3. Mérőcsatorna és nyílt csatornák. 4. Vízosztó. 5. Előülepítő medencék. 0. Szellőztető medencék. 7. l'tóiilepítő medencék, 8. Fertőtlenítő medence. 9. Iszaprothasztó medencék. 10. Iszapszikkasztó ágyak. 11. Belsőcsatornahálózat. 12. Iszap- és esurgalékvíz-gyíljtő akna. 13. Transzformátor és külső elektromos berendezés. 14. Klórozó berendezés. 15. Gépház. l(i. Vízellátás. 17. Tereprendezés. 18. Kezelőépület. 19. egyéb munkák (út, parkosítás stb.). 20. Műhely felszerelés és berendezés. 21. Csőszerelés (külső). 22. Felvonulás <t>ue. 2. 3ampambi no co3danuio omdeAbiiux coopyMcenuü 1. onepedu cmpoumejibcmea e npoiienmax om noAHOeo KanumaAoeAoxceHUJt 1. riecKOJíOBHTeJib ; 2. fHOHTejib pemeTOMHoro Mycopa h rp«3H ; 3. M3MepHTe^bHbiíí KaHaji H OTKpbiTbw KaHa.i. 4. PacnpeaejiMTeJib BOAbi ; 5. flpeflBapHTeJibHbie OTCTOíiHbie öacceííHbi ; G. A3pM3aunoHHbie CacceHHbi. 7. OKOI-maTeJibHbie OTCTOHHbie őacceHHbi. 8. Ae3HH4>nmipyioiunii öacceiiH. 9. THHjibHbie őacceiíHbi n.na. 10. KOMKH JYIN BbicyujMBaHHíí mia. 11. BHyrpeHHan ceTb KaHajioB. 12. LUaxTa AJIH 3axBaTa <}m.iibTpaun0HH0H Boflbi m iijia. 13. TpaHciJiopMaTop II Biieumee 3-neKTpnueCKoe o6opyfloBaHHe. 14. vXjiopHpyioiuee oöopyflOBamie. 15. MauiHHHbiü 3aji. 16. BonocHaőweHHe. 17. ILnaHiipoBKa 3eMJiH. 18. 3naHHe oőcJiywHBaiouiero nepcoHajia. 19. npoyne paőOTbi (CTPOHTeJibCTBO «oporH II napKOB H T. n. 20. MacTeptKHe npiiHaa.rie>KHOCTH 11 OŐOpyflOBaHHH. 21. MOHTaW TpyÖbl (BHeUIHHÍÍ). 22. IlOflrOTOBHTeJIbHbie paöoxbi Abb. 2. Errichtungskosten der einzelnen Objekte der I. Ausbauphase 1. Sandfang, 2. Grobrechen und Reehengut-Faulbecken, 3. Messkanal und offene Kanale, 4. Verteiler, 5. Vorklarbecken, 6. Lüftungsbecken, 7. Nachkl&rbecken, 8. Entkeimunsbecken, 9. Faulbecken, 10. Schlammtrockenplütze, 11. Inneres Rohrnetz, 12. Schlamm- und Überflusswasser-Sammelschaft, 13. Transfonnator und aussere elektrische Einrichtung, 14. Chloranlage, 15. Betriebshaus, 16, Wasserversorguug, 17. Planierung, 18. Verwaltungsgebáude, 19. Sonstlge Arbeiten (Wege, Parkanlagen etz.), 20. Ausrüstung und Einrichtung der Werkstátte, 21. (aussere) Rohrmontage, 22. Aufmarsch Próbaüzemeltetés A tervezés idejétől a megvalósításig sajnos hosszú idő telt el, így a rohamosan fejlődő szennyvíztisztítási technológia legújabb eljárását, az időközben megvalósult és mindjobban beváló ún. nagyterhelésű eleveniszapos rendszert nem tudtuk még megvalósítani. Az épülőfélben levő délpesti szennyvíztiszító telep már az utóbb említett eljárással fog üzemelni. Ily módon a két eljárás összehasonlítására kedvező mód kínálkozik. A berendezés elkészülte után, megkezdődött a tiszta vízzel való próbaüzemeltetés. Feladata a berendezés beszabályozása és a kiviteli hiányosságok felderítése, illetőleg azoknak még a szennyvízzel való üzemeltetés megkezdése előtti kijavítása. Ez alatt az időszak alatt készülnek a szellőz4 tető medence különböző kefebemerülési mélység melletti oxigén- és energia felvételi, áramlási vizsgálatai. A próbaüzemeltetési vizsgálatok befejezése után kerülhet sor a szerzett tapasztalatok és adatok ismertetésére. OMHCTHTEJlbHOE OBOPY^OBAHHE BY^AKECM M By^AriElLITCKOPí 30HBI CAHATOPHER .qjlfl TyEEPKyJlE3HBIX EOJlbHBIX 3. COAHOKU KaHajni3amiOHHa>i ceTb JJIH ONJOJIA CTOMHUX BOA H OHHCTHOe 060pyfl0BaHiie caHaTopiieii, pacnojio>KeHHbix BAOJib rpaHHUbi fl. Ey^aKecH n Eojibiiioro By^aneuiTa, riocTpoeHbi. Bee coopyM<eHiiH Kpan<o ii3JiaraioTCH B CTaTbe, 3ATEM B NOAPOÖHOCTII PACCMATPIIBAETCÍI OMHCTIITeJibHoe oöopy/ioBaHiie CTOMHbix bo^. rjiaBnan coőnpaTejib KaHajiH3anii0HH0H cerii caHaTopiiefl Ty6epi<yjie3ni.ix őonbHbix npoxoaiiT nepe3 rjiaBHyio Jiiimiio fl. By^aKecii n rai<HM 06pa30M npuroAHa fljiH npneMa aepeBeHbCKiix ctomhux boa. OuicTiiTejibnoe oőopyaoBaHne ctomhi.ix bo/i paöoTaeT no MeTOfly ai<TiiBH0r0 HJia CHCTCMbi Keccenepa. noCTpOtHHblM OŐOpyflOBaHIieM B liepBOlí 0Mepe«H CTpOIITeJlbCTBa OHHCTHTCH 1860 ,M

3 CTOMHblX BOfl b flenb, a IlOCJie nojínoro nocTpoeHHH Sy^eT OMHCTiiTbCH b aenb 3900 m

3 CTOMHblX BO«. (íljiaH OMHCTIiTCJlbHOrO 060pyA0BaHHH npiiBe^eH Ha <puz. 1). B CTaTbe H3JiaraioTCH CTerieHb CTpoHTtíjibCTBa nepBOii oqepean OMHCTiiTejibHoro oöopy/l0BaHii5i, ero coopy>i<eHiiH 11 iix raőapinbi 11 pacMeTHbie AaHHbie, 3aTeM pacc.MaTpiiBaiorcíi pacxoflbi no KamiTaJlOBJlOMfeHUIO FLJIH OTftejlbHblX BHFLOB paÓOT [I flaiOTCH yflejibHbie KANIITAJIOBJIOHCEHHH, xapaKTepii3yiomne OTíiejibHbie coopyweHiiH. Ha 4"

lr

yP

e noKa3biBaioTCH pacxo/ibi no co3AaHino OTAejibHbix coopy>KEHIIII B npoucHTax OT nojiHoro Kaninaji0BJi0>KeHHH (fim. 2). Flocjie 3Toro H3JiaraeTCH 3a/iaMa onbiTHOfi paQoTbi oöopy/iOBaHiiíi 11 HaKOHen ripiiBOAHTca KpnniKa nocTpoeHHoro OMHCTHTejibHoro OŐOPYFLOBAHHH CTOMHMX BOA. Klaranlage der l'mgebung der Gemeinde Budakeszi und der Budapester Lungenheilanstalt E. Szolnoky Es wurde das Kanalnetz für Abwasserbeseitigung und die Kláranlage der lángs der Grenze von GrossBudapest und Budakeszi befindlichen Ijungenheilanstalt errichtet. Die Abhandlung gibt die ganze Einrichtung in zusammenfassender Weise bekannt und befasst sich eingehend mit der Kláranlage. Die Hauptsammelstelle des Kanalnetzos der Lungenheilanstalten führt an der Hauptverkehrslinie der Gemeinde Budakeszi durch, sodass dieselbe aueli zur Aufnalime der Gemeinde-Abwásser geeignet ist. Oie Kláranlage arbeitet mit Belebt-Seblamm laut des Kessener-Svstems und wird in der ersten Ausbauphase táglich 1860 m

3 und nach dem vollstándigen Ausbau 3900 m

3 Abwásser kláren. (Der Situationsplan der Kláranlage ist in Abb. 1 ersichtlich.) Die Abhandlung bespricht die erste Ausbauphase der Kláranlage, ihre Objekte und wichtigere Abmessungen sowie die Bemessungsdaten und befasst sich weiters in arbeitsgangmássiger Aufteilung mit den ínvestitionskosten und den die einzelnen Objekte cliarakterisierenden spezifischen Errichtungskosten. Die gesamten Errichtungskosten sind für die einzelnen Objekte prozentmássig in Abb. 2 ersichtlich. Die Abhandlung bespricht weiters die Aufgabe des Probebetriebes und zum Schluss befasst sie sich mit der Kritik der errichteten Kláranlage.