Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szolnoky Elemér: Budakeszi község és a budapesti tüdőszanatórium-övezet szennyvíztisztító berendezése

74 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Szolnoky E.: Budakeszi község szennyvíztisztító berendezése 2. kép. Szellőztető medencerész tiszta vízzel való próbaüzemeltetés közben. Az előtérben látható habképződést a víztérben felfelé áramló intenzív légbuborék-áramlás okozza. (Kefe burkolat eltávolítva) <t>omo 2. Vacrrib a3pu3aiiu.0HH0a0 óacceüna npu onbimHOii paőome c lucmoü eodoü. 06pa3oeanue netm, Komopoe eudno na nepedHCM nAane, 8bi3bi6aemc.i unmeHCuenbiM deuMcemieM eo3dyumbtx ny3bipbKoe eeepx e BOÖHHOM npoempanemse (Ufemua cnama) Bild. 2. Teil des Lüftungsbeckens uáhrend des Probebetriebes mit Reinivasser. Die im Vordergrund sichtbare Schaumbildung winl durch die im Wasserraum aufwártsströmende intensive Luftblasenströmung verursacht f) Előülepítő. (Az 1. képen látható.) Függőleges átfolyású tölcséres medencék, egyenként 100 m

3 hasznos térfogattal, 7,0x7,0 m belső mérettel. Az ülepítőtér magassága 2,0 m. A medencében a felszálló sebesség : 100 [m

3/ój = 2,04 [m/o] 49 [m

2] g) Szellőztető medence (2. kép). Kessenerrendszerű felületi szellőztetéses medencék, egyenként 260 m

3 hasznos térfogattal. Egy medence szellőztető-kefe hossza 1(5 m. A medence keresztmetszeti területe 13 m

2. A medencében szennyvíz tartózkodási ideje 1 órás csúcslefolyással számítva 2 ó 45'. A kefék működtetésére beépített energia szükséglet 0,35 kW/fm. A tervezés során felvett viszonylag nagy terhelése merész, az ajánlott szabványtól eltérő megoldást jelentett, de ma már a hazai üzemi méretű kísérletek és külföldi üzemi tapasztalatok a feltételezéseinket helyesnek igazolták. Sajnos a szellőztető kefék kádmiumozással való korrózióvédelmét, amelyet előirányoztunk, kiviteli nehézségek miatt nem sikerült megvalósítani. h) Utóülepítő medence (1. képen látható). Függőleges átfolyási! tölcséres medencék, egyenként 250 m

3 hasznos térfogattal, 10,0x10,0 m belső mérettel, az ülepítőtér magassága 2,5 m. A medencében a felszálló sebesség : 100 [m

3/ól , „

r L

r ' •

' = 1,0 [m/ól 100 [m

2] L ' 1 Az iszapot az iszapgyűjtő zsompokból mammut szivattyúk emelik fel az elosztó aknába, ahol üzem közben állítható, mérőberendezéssel ellátott csordulóélekkel lehet azt visszatérő, illetve fölös iszappá szétosztani. A medencék egyenként négy iszapzsompos kiképzése szerkezeti anyagmegtakarítást jelent. A helyes üzemeltetést megkönnyíti és elősegíti a beépített fotocellás iszapszintmérő. i), j) Fertőtlenítő medence (1. képen látható). A I. kiépítési ütemben egy órás tartózkodási időre van méretezve. A fertőtlenítés általában klórgáz adagolással történik. Beépítésre került 2 db BUSZER gyártmányú klórgázdagoló berendezés. Üzemzavar esetén a fertőtlenítés nátriumhipoklorit adagolással is végrehajtható. k., 1. Rothasztó medencék (3. kép). Épült 1 db. elő- és 1 db utórothasztó medence, egyenként 250 m

3 hasznos térfogattal. A szokatlanul hosszú 180 napos rothasztási időt az egészségügyi hatóságok előírásai tették szükségessé (a tbc. kórokozók minél hathatósabb elpusztítása érdekében). Az iszapkezelés módja fűtetlen medencékben, ún. hidegrothasztás. Az utórothasztó tetején levő 180 m

3 hasznos térfogatú gázharang, az I. kiépítési fokozatban 3 napi gázmennyiséget képes tárolni. Az iszapgáz a későbbiek folyamán a kezelőépület, gépház és a klórozó berendezés épületeinek fűtőberendezéseiben és a laboratóriumban kerül hasznosításra. Az előrothasztó medence iszapgázüzemű mammutszivattyúja nemcsak az üzemzavarokat okozó úszókéreg összetörésére alkalmas, hanem a Finály Lajos által közölt ún. biokatalikus eljárás révén az iszap kirothadási idejét is valószínűleg lecsökkenti. 3. kép. Jobboldalt az előrothasztó medence, baloldalt az utórothasztó medence leeresztett gázharanggal. A két medence között háttérben a gépház 0omo 3. C npaeoü cmoponbi euden npedeapume.ibHbiü eHUAbHbiü öacceüH, a c Aeeoü cmoponu OKomameAbHuü eHUAbHbllí ÖacceüH c OnyUfCHHblM K0A0K0A0M ea30Abdepa. Mencdy deyM.i SacceünaMU Ha (pone eudeH MatuuHHbiü 3ÜA Bilcl 3. Rechts : das Vorfaulbecken, links : das Xachklárbecken mit herabgelassener Gasglocke. Zwischen den beiden Becken im Hintergrund das Betriebshaus