Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Zsilák György L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálata

Zsilák Gy. L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 61 koriságát, a vízkivétel szelvényében, az alábbiak szerint határoztuk meg. A vízkivétel szelvénye alatt 50 m-rel a VITUKI mérce szelvényében rendelkezésünkre állt egy 5 éves idősor a vízállásokra, amelyeket megfelelő fenntartással vehettünk csak át, és amelyeket vízhozamidősorrá kellett átalakítani. Azonos körülmények között végzett vízhozammérésekből vízhozamgörbét szerkesztettünk. Ennek adatai alapján rajzoltuk meg a vízhozam idősort. Az idősor rövidsége miatt a várható minimális hozamok és azok gyakorisága még nem határozható meg, ezért a csapadékadatokból 1938-ig visszamenőleg a vízhozam idősort a későbbiekben tárgyaltak szerint grafikus korreláció segítségével meghosszabbítottuk. Grafikus korrelációhoz szükséges csapadékadatokat a következő meggondolással gyűjtöttük össze : 1938-tól a Bükkfennsíkon és a környező völgyekben, valamint Szilvásváradon több, rendszeresen észlelő állomás működött. A késleltetéseket figyelembevéve a maximális csapadékadatok alapján a 3 meteorológiai állomás adataiból (Feketesár, Hollóstető, Szilvásvárad) kiválasztottuk az egyezőket. A völgyben levő két állomás (Feketesár és Szilvásvárad) adatai mutatták a legjobb egyezést, így a vízfolyásra a sz lvásváradi csapadék-állomás adatait fogadtuk el. A grafikus korreláció előkészítéseként mindenekelőtt a lefolyásra ható tényezőket határoztam meg : 1. Esőmentes napok indexszámai, 2. a megelőző csapadékos időszak csapadékösszege, 3. a megelőző 6 hónap csapadékösszege, 4. csapadékmentes időszak naptári ideje, 5. a csapadékmentes időszak átlagos hőmérséklete, 6. a csapadékmentes időszakot megelőző esős idő átlagos hőmérséklete. Ezek alapján a mérés eredményeit 2 koaxiális háromváltozós redszerben ábrázoltuk. A nagyfokú szórás miatt azonban a két rendszer helyett mindössze egyet alkalmaztunk, még ez esetben is el kellett tekintenünk az esőmentes napok indexszámaitól és az időszak, valamint a megelőző Megelőző B hónap csapaiékossiege, [mm], i § S § § 1 I II Vízhozam, 0 [l/p] 1 1 | 3. ábra. A csapadék és lefolyás közötti összefüggés 0ue. 3. 3aeucuM0cmb Meoicdy ocadnoM u cmonoM Abb. 3. Zusammenhang zwischen Abfluss und Niederschlag időszak átlagos hőmérsékletétől. Többszöri átdolgozás után végül a helyes megoldást a következő módszerrel kaptuk : A grafikus korreláció előkészítése során először a rendelkezésre álló idősorból 56 minimum helyet választottunk ki. Ezekhez minden egyes esetben megkerestük a legkisebb vízhozamot, a megelőző csapadékos időszak naptári idejét, a csapadékmentes időszak naptári idejét, a megelőző időszak csapadékösszegeit és a megelőző 6 hónap csapadékösszegeit. A jelentkező 56 minimumból a további vizsgálatokhoz kiválasztottunk 19 pontot, melyek viszonylag a legtisztább hidrológiai körülményeket mutatták. Az előzőkben felsorolt tényezőkből és a vízhozam-minimumokból grafikus korrelációval a fenti jellemzők és a lefolyó vízhozam között összefüggést kerestünk. A többszöri közelítéssel megrajzolt görbesereget a 3. ábra szemlélteti. A görbék megszerkesztésének a módja röviden a következő : A kiválasztott időszakhoz tartozó legkisebb vízhozamot kikerestük a jobboldali térfél abszcisszáján, majd az ordináta tengelyen levő 6 hónapos csapadékösszeg vonalával metszésbe hozott pont mellé beírtuk a megelőző időszak csapadékösszegét. Az így kapott pontok közé húztuk be a 10, 50, 100, 150, 200 és 250 mm megelőző csapadék vonalait. A függőleges tengelyt a második térfél abszcissza tengelyeként alkalmaztuk, majd megkezdtük a jobboldali térfélről a pontok átvetítését a baloldalra. A jobboldalon felkerestük a pontok görbéihez tartozó helyet és átvetítettük a baloldali térfél függőleges tengelyén a megelőző 6 hónap vonaláig. Az így átvetített ponthoz beírtuk a csapadékmentes időszak naptári idejét, vagyis hónapját. Ezt rendre minden pontra elvégeztük, a pontok közé húztuk be a hónapok görbéjét. Megfigyelve a görbéket azt láthatjuk, hogy a hónapok vonalai felülről lefelé a legmelegebb hónaptól a leghidegebb hónapig következnek, amint azt vizsgálatunk elején fel is tételeztük. A pontokat ezután visszaellenőriztük, az ellenőrzés eredményeit a 4. táblázatban találhatjuk meg. Itt vizsgáltuk a ténylegesen mért és a grafikus korreláció útján számított vízhozamok közötti százalékos eltérést. A táblázatban levő 19 pontból négyet nem találtunk jónak (2., 11., 13., 14. sorszámú), a maradék 15 pontból egy alkalommal teljes egyezést, a többieknél -f- vagy — eltérést tapasztaltunk. A százalékos eltérés közötti különbségből (30) és a vizsgálatok számából (14) -f- 2,14%-os végeredményt kaptunk, tehát a vízhozamok redukálása a karszt telítettségének figyelembevételével indokolt. Ezt a telítettségre jellemző korrekciós tényezőt úgy állapítottuk meg, hogy a 20 év átlagos téli csapadékaiból kiválasztottuk a téli félév átlagos csapadékait, ezt CA-val jelöltük, majd ezekből görbéket rajzoltunk. Ezeken a görbéken egy átlaggörbét fektettünk át, amelyen felkerestük az évekhez tartozó Ci értékeket, és a d\c

a hányadosból számítottuk az xt tényezőt. Ugyanezt elvégeztük az évi csapadékokra, és kaptuk az x

e tényezőt. A két tényező számtani közepe adta az x korrekciós tényezőt.