Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Kovács L.–Geleji F.: Poliamid szitaszövet felvitele szűrőcsőre

Kovács—Geleji: Poliamid szitaszövet felvitele szűrőcsőre Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 55 hipoklorit, káliumperraanganát, kénsav, klórecetsav, kloroform, krezol, krómsav, metilénklorid, nitrobenzol, salétromsav, sósav. A poliamid-szálak egyik felhasználási lehetősége az, hogy belőlük nagyszilárdságú szitaszöveteket készítenek. A hazánkban készült szitaszöveteket a kereskedelem ma még az egy bécsi hüvelyken (26,34 mm) található lyukak számával jelöli. Ez annyit jelent, hogy pl. a 10/70 sz. szitaszövetnél egy bécsi hüvelykre hosszanti (lánc) irányban 10, kereszt (vetülék) irányban 70 lyuk esik. Ha a szitaszövetet nem törtszámmal, hanem egész számmal jelölik — pl. 30 sz. —, akkor ez azt jelenti, hogy egy bécsi hüvelyken mind hosszanti, mind keresztirányban 30—30 lyuk található. A közeljövőben megjelenő MSZ 4941 szabvány azonban már a szitaszövetek számozását a tényleges lyukbőségre építi fel. Ez a szabvány megadja minden szitaszövet áteresztő felületének %-át is. A poliamid szitaszövet — a poliamid műanyagból készített egyéb tárgyakhoz hasonlóan — hegeszthető. A hegesztés úgy a nagyfrekvenciájú árammal, mint a poliamid olvadáspontja fölé hevített (220 C°) gáz- vagy villanyfűtésű pákával végrehajtható. A hegesztés során egyetlen fontos szempont — mivel a poliamidot az olvadáspont körüli hőmérsékleten a levegő oxigénje gyorsan károsítja (szenesíti) — az, hogy a hegesztési felületet lehetőség szerint valamilyen semleges gázzal, pl. nitrogénnel, védeni kell. Ebből a célból olyan hegesztő pákákat készítenek, amelyeknél a hegesztés forró nitrogénnel történik. A helyesen végrehajtott hegesztés folyamán az anyag nem károsodik és lebomlás útján nem keletkeznek benne olyan termékek, amelyek az egészségre nézve esetleg károsak lehetnek. 2. táblázat Szakadási terhelés adatai Taö.i. 2. /JaHHbie no npoiHocmu Ha pacmHMCeHue Table 2. Data on breaking strength Szál [ 0 , mm] Maximális teheí [kg] 0,15 1,1 0,20 1,8 0,25 2,2 0,:)0 3Í0 0,35 4,0 0,40 5,2 0,45 6,6 0,50 8,5 0,55 10,5 0,60 12,5 0,65 15,0 0,70 18,0 0,80 23,0 0.90 30,0 1,00 35,0 Tájékoztatásul a 2. táblázatban közöljük, hogy a különböző poliamid-szál vastagságnak elemi szálon hány kg szakadási terhelés felel meg. A kísérleti szűrőcsöveinket 60 mm átmérőjű acélcsőből készítettük. A szűrőfelület magassága 40 cm volt. A szűrőcsöveken annyi lyukat fúrtunk, hogy a nyílások felülete a szűrőcső szűrőfelületének 21,9%-át tette ki. A lyukak függőleges irányú középvonalainak egymástól való távolságát 1/8 ívre vettük. A vízszintes sorokban levő lyukak középpontjait a fölöttük és alattuk levő sorhoz képest úgy toltuk el, hogy az egymás alatt levő lyuksorok lyukainak középpontjai a felezővonalba estek (1. ábra). A szűrőcső, a szitaszövet alá, 2 mm átmérőjű, 8 mm emelkedésű horgany huzalt csavartunk és minden tekervényét a szűrőcsőhöz forrasztottuk. 1. ábra. Kísérleti szűrőcső 0ue. 7. Onbimubtü oöpa3eif tfiuAbmpyiouieü mpyöbi Fig. 1. Test filter tűbe A szűrőcsövek borítására a Sodronyárugyár által gyártott 10/70 és 30 sz. Perion szitaszövetet használtunk. Mindkét szitaszövetből megfelelő nagyságú darabokat vágtunk ki és a minták szélein a szálak rögzítését nagyfrekvenciás hegesztéssel végeztük. A 10/70-es szitaszövetet önmagában, a 30-as szitaszövetet 2,5 mm széles és 0,15 mm vastag Perion-szalag rátéttel hegesztettük. A szűrőcsöveket a borító szitaszövetekkel úgy készítettük el, hogy hosszirányban 2 cm átlapolást hagytunk. A szitaszöveteket a szűrőfelület mindkét végénél 3 cm-rel hosszabbra vettük. Az így elkészített szitaszöveteket a szűrőcsövekre csavartuk és hosszirányban 0,58 mm átmérőjű Perion szállal végigvarrtuk. A 10/70 sz. szitaszövet varrását két szállal, a 30 sz. szitaszövetét egy szállal végeztük. Varrás után a szitaszöveteket a szűrőfelület két végén szorítózárral rögzítettük. A 10/70-es szitaszövettel borított kísérleti szűrőcsövek az 1. kép bal oldalán, a 30-assal borítottak az 1. kép jobb oldalán láthatók. A varrás és a rögzítés módját a 2. kép ábrázolja. A szitaszövetek felvitele során a ragasztást — a Műanyagipari Kutató Intézet poliamid ragasztójának rezorcintartalma miatt — figyelmen kívül kellett hagynunk. A borítással ellátott kísérleti szűrőcsöveket az üzemi viszonyokat megközelítő laboratóriumi próbakútba helyeztük oly módon, hogy a szűrőfelület a kút egymással szemben levő alsó és felső nyomócsatlakozásától egyenlő távolságra került. A szűrőcsöveket 7—12 mm-es mosott folyami kaviccsal vettük körül. A laboratóriumi próbakutat a tömszelencével ellátott fedél zárta le. A próbakutat a beépített szűrőcsővel a 3. képen mutatjuk be. Mind a négy szűrőcsövet 8—8 órán át kis Wirth-szivattyúval próbanyomásnak vetettük alá. A szivattyú nyomása 1,5 atm, a percenként