Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Cziráky József: A hazai termális vizek

Czirákt) J.: A hazai termális vizek Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. 513 nagyon lehűti a tavat. A radioaktív tóvizen kívül a gyógyiazap, az ún. korpa is fokozza a tó gyógyhatását. A Gyógyfürdőkórháznak a tó mellett létesített két artézi kútja kénes termális vizű. Hasonló összetételű a SZOT Szanatórium három artézi kútjának, a Postás Szanatórium kútjának és a Vízmű kútjának termális vize. A Siklós— Villányi hegyek tövében, a Dráva fiatalkorú üledékén két artézi kúttal tárták fel Harkány gyógyfürdő kénes forró gyógyvizét. A két artézi kút a Gyógyfürdőkór házat, az Ilona fürdőt és a Strandfürdőt látja el termális vízzel. Az ezer méternél nem mélyebb dunántúli termális vizű artézi kutakat két csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba az egyszerű termális vizek tartoznak. Ilyen a barcsi, hidasi, sikondai és sümegi artézi kutak termális vize. A másik, gyógyászatilag értékesebb csoportba tartoznak az alkálihidrogénkarbonátos termális vizű artézi kutak. A nagyatádi gyógyfürdő 513 m mély artézi kútjának vize valószínűleg a pannon beltenger maradványa. Buzsák mellett, Csisztapusztán 1956-ban 594 m mély artézi kút létesült. Az alkalikus termális vizet sok beteg keresi fel az egyelőre szerény balneológiai viszonyok ellenére. Alkalikus jellegű még Decs, Magyarhertelend, Liget és Simontornya községek artézi kútjának termális vize is. A komlói bányatelepen létesített 874 m mély artézi kút termális vize a radioaktív vizek közé sorolható és a bányászok fürdővízellátására használják fel. Ezer méternél mélyebb és balneológiailag felhasznált termális vizű artézi kút kevés van a Dunántúlon. A csokonyavisontai mélyfúrású kút alkálihidrogén karbonátos és kénes termális vizét jelenleg csak szerény körülmények között használják fel. A büki mélyfúrású kút alkalikus vizét népfürdőben fogják hasznosítani. Számos zalai olajkutató fúrásban tártak fel jódos, brómos gyógyvizet, de a felhasználás elmaradt, mint pl. az oltárci (obornaki) kútnál. A Nagyalföld termális ásvány- és gyógyvizei (4. táblázat) A Nagyalföld termális ásvány- és gyógyvizeit fúrt kutakkal tárták fel. Az ezer méternél nem mélyebb kutak rétegvizei leginkább az egyszerű termális vizek és az alkalikus vizek csoportjába tartoznak. Egyszerű termális víz, vagyis olyan 25 C°-nál melegebb artézi kút vize, amelynek összes oldott alkotórésze literenként, kevesebb egy grammnál, látja el Abony, Hódmezővásárhely, Jászberény és Nagykőrös fürdőit. A gyógyászatilag jelentős alkalikus termális víz tör fel Balmazújváros, Békés, Eperjes, Oyopárosfürdő, Kisújszállás, Makó, Mezőtúr, Szarvas, Szeged, Szolnok és Tótkomlós fürdőjének, gyógyfürdőjének artézi kútjából. A Duna-menti Dávod község artézi kútja radioaktív vizű, a kalocsai fürdő vize kloridos melegvíz, a nyíregyházi és püspökladányi fürdő artézi kútjának vize a jódos termális ásványvizek csoportjába tartozik. A mezőkövesdi fürdő forróvizű artézi kútjának kéntartalma hazánkban a legnagyobb. Az ezer méternél mélyebb artézi kutakban gyakran a régi tenger jódos, brómos és sós vizét tárták fel. E csoportba tartozik Cegléd, Cse.rkeszöllő, Debrecen. Endrőd, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Kába, Karcag- Berekfürdő, Kiskőrös. Mezőkovácsháza, Mezőtúr, Sárrétudvari, Szolnok, Tótkomlós és Törökszentmiklós mélyfúrású kútjának termális, gázos vize. A hipertermális alkalikus vizek közé tartozik Békéscsaba, Biharnagybajom. Gyoma, Gyula, Kiskunhalas, Nagyszénás, SzegedU Algyő, Szentes, Szolnok és Túrkeve mélyfúrású kútjának vize. Kívánatos, hogy az olajkutató fúrások alkalmával feltárt termális vizeket ha mód van rá,— felhasználják balneológiai vagy ipari célra a fúrólyuk elcementezése helyett. Az északkeleti pereniliegység termális ásvány és gyógyvizei (6. táblázat) Az északkeleti peremhegységhez tartozik a Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk és a ZemplénTokaji hegység. A Mátra északkeleti dombvonulatához csatlakozik Bükkszék területe. Kutató fúrások alkalmával 1938-ban lithothamniumos mészkőből, 517 m mélyről tárták fel a híres alkalikus „Salvus" gyógyvizet. Az északkeleti peremhegység egyébként szegény termális vizekben. A Mátra nyugati szélén, a jobbágyi vízmű 310 m mély artézi kútjából alkalikus termális víz származik. A Bükk hegység déli lábánál, Bogács község fürdővíz-ellátására 467 m mélyről kénes termális vizet tártak fel. a vízhőfok 73 C°. A Bükk hegység délnyugati szélén a triaszkorú mészkőrétegek lesüllyedtek. Az így keletkezett törésvonal mentén fakadnak Eger langyosvizű karsztforrásai. A versenyúszoda-medencében 23, a gyógyfürdő-medencékben 14, a strandfürdőmedencében 8, a volt népfürdő-medencében 5, és a volt Erzsébet fürdő udvarán I forrás fakad. A termális gyógyvíz rádiumemanáció tartalma a mélységben levő kristályos kőzetek (gránit, diorit) anyagából származik. Az 1955-ben készült 71 és 182 m mély strandfürdő kutak vizének hőfoka hasonló a forrásokéhoz, vagyis 31—34 C°. Egyszerű hűvösvízű karsztforrások fakadnak a kácsi fürdő területén. Miskolc környékén Tapolcán és Diósgyőrön, tör fel meleg és hűvös karsztvíz. A miskolctapolcai f ürdőtelepet a triász korú mészkőből álló Várhegy barlangjában fakadó források, továbbá a fedettés nyitott medencékben fakadó radioaktív langyos források látják el gyógyításra is felhasznált vízzel. Diósgyőrön a Várrom tövében levő strandfürdőt a Tapolca-forrás szubtermális vize táplálja. A Szent György-forrás és a Boldogasszony-forrás időszakos működésű. A miskolci strandfürdő medencéit egy (>33 m mély artézi kút 43 C°-os vize tölti meg. A Szalonna község kőbányája melletti hűvösvízű karsztforrások, vizét részletesen még nem elemezték. Hazánk termális ásvány- és gyógyvizeit röviden áttekintve ismételten megállapíthatjuk, hogy valóban gazdagok vagyunk e téren termé-