Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Cziráky József: A hazai termális vizek

508 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Cziráky J.: A h".za'- termiLis vizek t. táblázni Magyarország hipertermális (70 t!° feletti) vizei Tabelle 1. Die hyperthermalen Wasser (über 7t) C) Ungarns Table 1. Hyperthermal (warmer than 70 Centigrades) waters in Hungary WHKBSDFURBO , csiutcHcen £ D KÓMÁI l • Helység Vízhőfok [C°] Kútmélység [m] Megjegyzés Nagyszénás 84—78 3009 ('serkeszőlő 84—78 2311 Tótkomlós 83—82 211 fi Dugó 1640 m-ben Mezőkovácsháza 83—82 1602 Perforálva 1002 m-ben Endrőd 81 2941 Dugó 1600 m-ben Szentes 78 1736 Békéscsaba i i 2011] Bp.-Széchenyi k 76 1257 Csokonyavisonta 7<i 1317 Tűrkeve 75 1791) Hajdúszoboszló II 75 2032 Mezőtúr 75—7 1 1449 Bp.-Városliget I. k. ... 74 970 Bogács 73 167 'Gyula 71 24011 Hajdúszoboszló I 71 1091 A termális vizek közül a termális karsztforrásoknak legnagyobb a vízhozama : Tata 61 500 l/perc Hévíz 43 500 l/perc Miskolc—Tapolca 16 500 l/perc A budapesti termális vizű források és kutak összhozama mintegy 70 millió liter naponta. A hazai termális vizű források és kutak összhozama pedig mintegy 300 millió liter naponta. Hazánk három nagyobb tájegységén 16J előforduló termális vizeket geológiai eredet és kémiai összetétel szerint tárgyaljuk. Elsősorban a világhírű budapesti termális gyógyvizekkel foglalkozunk. Budapest termális ásvány- és gyógyvizei Budapest területén már a geológiai múltban is fakadtak hévforrások [7] bő vízhozammal, és a jelenlegi előtörési szintnél magasabban. Paleogén és miocén korú hévforrástevékenységre utal az aragonit, barit, fluorit, pirit, kén és kvarc előfordulása. A pliocén és pleisztocén korú langyos és meleg vizű forrásokból forrásvízi mészkő vált ki. A hévforrástevékenység nyoma ma is látható több helyen (Nagy és Kis Gellérthegy, Sashegy, Ördög-orom, Széchenyi- és Szabadság-hegy oldalán) a budai hegyekben. Az említett [4] paleozoós sávok közül az egyik Budapest déli része alatt húzódik. Ez választja el a budai karsztos hegységet a Bugyinál aránylag kis mélységben feltárt mezozoós sávtól. Az újabb mélyfúrások alapján megállapítható, hogy az Alföld felől termális víz-utánpótlás nem juthat a Budai hegységbe. A termális karsztvíz a Budai hegység ÉNy- DK-i irányú törésvonalain jut a hegység lábához, a Duna É—D-i irányú törésvonalához és itt tör elő 105 m magasan az Adria szintje felett. A hidrogeológiai adottságokból megállapítható [8], hogy a budai hévforrások csak a karsztos vízgyűjtőterületen beszivárgott csapadékból táplálkozhatnak. Jelenleg több termális vizet termelünk ki, mint amennyi 0BU0AI ARPAC F a Here!••' t l 3 km ® S2ABADSAG tOAGAÍY) F. ELEKTROMOS F • Si'CCHCftn II ti K. i inosnofn , ,w h JELMAGYARA1AJ • Forrás a Csókul l'iiho tok u 70 !S C <5 tB .'í -Jt C° a 4- 32 fC C° • « *CC° felett 1. ábra Budapest termális vizei Abb. 1. Die Thermahrasser Budapests Fig. ]. Thérmal waters in Budapest. a vízháztartási egyensúly megbontása nélkül megengedhető lenne. Ujabb hévízfeltárások csak nagy körültekintéssel végezhetők [9]. A túlzott igénybevétel miatt egyes artézi kutak termális gyógyvizének nemcsak a hőfoka csökkent 5—10 C°-kal. hanem a kémiai összetétel is kedvezőtlenül megváltozott [10J. A gyógyászatilag fontos alkotórész (pl. a szulfid-kén) csökkenése miatt gyógyfürdőink gyógyászati hatékonysága, jóhirneve veszélyben van [111. A statisztikai adatok [12J szerint gyógyés strandfürdőink forgalma évről-évre emelkedik. Budapesten már nincs felesleges termális víz [131, sőt a meglevő ipari hasznosítást kívánatos a balneológia érdekében csökkenteni [14]. Haladjunk délről észak felé, és tekintsük meg először a budai termális ásvány- és gyógyvizeket (1. ábra és 2. táblázat). A jelenleg nem üzemelő Erzsébet sósfürdő gyógyhatásának kiegészítésére 1943-ban egy 530 m mély artézi kutat létesítettek. Az 50 C°-os vizet a Tétényi úti kórház melegvízellátására és fűtésére használják fel. A Gellérthegy tövében egymás mellett sorakoznak a gyógyfürdők. A Gellért gyógyfürdő rádium-emanációs, termális gyógyforrásai a Szabadság-híd feljárója alatti kupolás medencében fakadnak. A zeg-zúgos betoncsatornákban jelenleg 13 helyen 18 forrásfeltörést figyelhetünk meg. A különböző hőmérsékletű források vizének keveredéséből 44 - 45 C° hőmérsékletű víz származik. A medencékbe és kádakba juttatott vízmennyiséget és a víz hő fokát elektromos műszerek papíron rögzítik. Nemcsak a Duna mentén, hanem a Duna medrében is fakadnak hévforrások, az ún. Szökevény források. Legutóbb a Szabadság-híd és a Rudas gyógyfürdő közötti partszakaszon 1959 október havá-