Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Medgyesi Iván–Zahorán János: A talajvízmosás meghatározása radioaktív izotópokkal

IVledgyesi I. és Zahorán J.: A talajvízmozgás meghatározása Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. 465 1. kép. Radioaktív izotóp és eszközök előkészítése a betáplálási munkához rPomo 1. ílodeomoeKa paduoaKmuenux luomonoe u rtpncnocoöAeHUü k paöome no enumaHum III. 1. Preparation of the radioactive isotope and the instruments for injection 2. kép. Radioizotóp behelyezése a törószerkezetbe <t>omo 2. ynjiadaa paduou3omona e pa3A0MHbtií Mexanu3M III. 2. Insertion of the isotope intő the breaking deviee jiik el, majd a törőberendezés le-felhúzásával az izotópot a vízadórétegben elkeverjük. A betáplálás munkafolyamatait és az alkal mázott sugárvédelmi ellenőrzést az I—4. kép szemlélteti. Ennek a módszernek az alkalmazása esetén a fúrólyukon kívül, üzemzavar vagy baleset kivételével, más helyre izotóp nem juthat. Magát az olcsó törőberendezést a fúrólyukban hagyjuk veszni és így a fiirólyuk egyben a szennyezett anyagok ,,temető"-jének is felhasználható. Megjegyezzük, hogy nyomással történő adagolás esetén a sugárvédelem is lényegesen nehezebb, az ampullát felszínen kell törni, több edényt és eszközt kell izotóppal szennyezni, majd az eszközöket és az injektort sugármentesíteni kell, ami olyan helyeken, ahol elegendő víz (kút stb.) nem áll rendelkezésre, igen bonyolult, külön szállítást igényel. Ezeaikíviil izotóptemetőt kell létesíteni szennyezett anyagok, mosóvíz számára. Az észlelő lyukak fúrására is különös gondot kell fordítani. Fxírás után és az észlelés alatt megfelelő módszerekkel azokat rendszeresen tisztítani szükséges. Radioizotóp meghatározása, követési távolság meghatározása Az észlelő lyukba jutó izotóp aktivitása nem azonos a betáplált aktivitással, mert 1. A radioizotóp bomlik, aktivitása az áramlási idő alatt csökken. 2. A fúrólyuk vízcseréje, tapasztalataink szerint, a legtökéletesebb előkészítés esetén is késleltetett, £LZ£LZ cl jelzett víz nem pillanatszerűen, hanem folyamatosan a betáplálástól kezdődően kerül be az áramló vízbe. 3. A víz áramlása a talajban nem egyenes irányú, nemcsak a vízszíneséstől függ, hanem a repedések, kapillárisok, mikropórusok méretétől, szerkezetétől is. Ezért főleg a kötöttebb talajokban, a kúttól távolodva, általában elipszis mentén terjedő. :i. kép. Törőszerkezet leengedése az injektáló lyukba (pomo 3. CnycK PÜ3AOMHOZO npuöopa e nneKmaiiuoHHbui AWK 111. 3. Lowering the breaking deviee intő the injection hole 4. kép. Sugárvédelmi ellenőrzés betáplálása után <l>omo 4. KoHmpoAb saufumu om Ayneü nocAe enumbieamm III. 4. Checking radiation after injection