Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

460 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Kovács Gy.: Megcsapoló csatornák méretezése the width of the effeetive infiltration seetion of tlie canal. The drawdown center is shifted from the center line of the canal towards the waterside. Its exact position and thus alsó the magnitudes x, and x

s ean be determined by successive approximation from the criterion that various expressions denoted as Eqs. (17) should yield an identieal value for Y „. As revealed by the illustrative numerical examples, the method can be. applied readilv and consumes little time. If the number of cases to be solved is considerable, it may be found practieable to prepare graphical aids (Fig. 6). The boundary conditions adopted as underlying for the method agree very well with such commonly occurring in nature, especially in the case of drainage systems constrücted along backwater reaches. The relationsliips arrived at theoretically satisfy thus the demands of engineering practice and are believed to beeome of value in the future for the designers in determining the drainage capacity of similar canals. A Pécsi-medence vízháztartási vizsgálata Pécs városának és környékének ivó- és ipari vízellátása több évtizede csak részben megoldott feladat. Az utóbbi években a város rohamos fejlődése, valamint új nagy-vízfogyasztású üzemek telepítése miatt — a növekvő víztermelés ellenére is — a vízhiány egyre fokozódott. Ezt a hiányt a most megépült mohács—pécsi nyomóvezeték 40 000 m

3/nap vízhozama sem tudja teljesen megszüntetni. A fennmaradó többezer m

3/nap vízigény biztosítására a közeli vízbeszerezési lehetőségek vizsgálata látszott gazdaságosnak. Ennek végrehajtására a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kapott megbízást. A pécsi vízhálózatot — a már említett dunai nyomóvezetéken kívül — a Tortyogói- és a Pellérdi-vízmű kútjai, továbbá a karsztvizet szolgáltató Tettye forrás táplálják. A helyi vízbeszerzési adottságok vizsgálatakor elsősorban ezek felújítási és bővítési lehetőségeit ellenőrizték. Az ellenőrzés során a vizsgált területről tartósan és biztonsággal kitermelhető legnagyobb vízmennyiség meghatározása a feladat. Ez a vízmennyiség az utánpótlódás mértékétől függ. Pécs környékén a vízadó rétegek utánpótlódása elsősorban a beszivárgó csapadékvízből származhat. A vízművek vidékén évente utánpótlódó talaj- és rétegvízhányad számszerű meghatározása tette szükségessé a kb. 280 km

2 területű és természetes felszíni vízválasztókkal övezett teljes Pécsi-medence vízháztartási vizsgálatát. Ennek keretében a csapadékból a talajvízbe jutó vízmennyiséget a) a talajvíz feletti talajréteg nedvességtartalmának napi észlelésével, b) a talajvízszín ingadozásának rendszeres mérésével és c) a vízháztartási egyenlet megoldásával óhajtják meghatározni. A talaj nedvességtartalmának változásából a helyi csapadékbeszivárgás mértékére következtethetünk. A vízháztartási vizsgálat keretében két jellegzetes talajú kísérleti telepen vettek ilyen céllal másfél éven át naponta talajmintákat. A talajvízszin ingadozásának meghatározása érdekében a medencébe több mint 50 új, 3 naponkénl észlelt figyelőkutat telepítettek, ezenkívül kb. 400 meglevő ásott kútban negyedévenként határozták meg a vízállást. A vízháztartási egyenlet megoldásához a vizsgált területre hullott csapadék pontos ismerete szükséges. Ennek érdekében a medence meglevő meteorológiai állomáshálózatát hat új állomással sűrítették. A felszíni vizek vízállását és hozamát 8 kiépített szelvényben a vizsgálatok másfél év során rendszeresen mérték. A területi párolgást — hazánkban először — liziméterek adataival, a szabad víztükör párolgását pedig párolgásmérőkád alkalmazásával szándékoznak pontosabban meghatározni. A talajban tározódó vízmennyiség a talaj nedvességtartalmának már említett rendszeres észlelésével és a talajvizszín ingadozásának mértékéből lesz számítható. A kutakból kitermelt vízmennyiség ilyen szempontból természetesen készletcsökkenést jelent. Ezért a víztermelés adatainak rendszeres számbavétele szintén szükséges. Az előzőkön kívül a vízháztartási vizsgálat keretében ismételt izotópos és geoelektromos talajvízáramlásméréseket továbbá mintegy harminc régebbi mélyfúrású kúton (elsősorban a Tortyogó területén kaliberezéssel, gamma-szondázással és mélységi vízmintavétellel egybekötött teljes kútvizsgálatot hajtottak végre. Ezen munkálatok keretében készül a Tortyogói vízmű felújítási terve is. A meglevő vízművek fejlesztése és esetlegesen újabb víztermelő területek kijelölése természetesen a mélyebben húzódó vízvezető rétegeknek, a vetőknek és szerkezeti vonalaknak az ismeretét igényli. Ennek érdekében vízkutató fúrásokat mélyítettek, több helyen geoelektromos szelvényeket vettek fel és a más céllal lehajtott mélyfúrások vízföldtani adatait, is felhasználták. A másfél év során összegyűjtött adathalmaz értékelése még folyamatban van. A végleges adatok hiányában is megállapítható, hogy a Pécsi medencében a jelenleginél- nagyobb vízmennyiség termelhető ki. Szabó László Dr. R. Lipeolt : A Salzach vizének minősége. (österreichisehe Wasserwirtschaft. 1959. évi 4/5. sz. 3. o. 3 ábra, 1 tábl.) A Salzach 190 km hosszú völgye 2300 m magasan levő forrásától az Innbe való torkolásáig az Alpok legszebb völgyei közé tartozik. Kristálytiszta, pisztrángokban gazdag vizét a civilizáció és az iparosítás nagyon megváltoztatta az utóbbi időkben. És az egykor oly szép folyó egyes szakaszain ma Ausztria legszennyezettebb vizét szálhtja. A Bruck fölött még tiszta víz szennyezettségének első maximumát Bischofshofen fölött éri el, ahol a Lendi Alumíniumművek és a St. Johanni Textilmüvek szennyvizéhez a balparton beletorkoló Miihlbach a mittelbergi rézbányából napi 470 torma lebegő iszapot szállít a Salzachba. A jobbparti Fritzbach és a Lanner betorkollása után a folyó vize ismét tisztává válik. Halleinnál azonban gyökeresen megváltozik a helyzet. Szabad szemmel is látható a víz elszíneződése, a folyópart elgombásodása, és a víz színén tovaúszó gombatelepek sokasága. A 13 000 főnyi város csatornázása, a Cellulózegyár. a SolweyMűvek, a Műanyaggyár szennyvize 156 t/nap szerves és szervetlen anyagtartalommal még középvíz idején is rendkívüli szennyeződést okoz. A több mint l m/s sebességgel áramló, jól átszellőztetett folyóvíz öntisztuló erejének köszönhető, hogy a 120 000 lakosú Salzburg szennyvizét is fel tudja venni és a bajor határig aerob úton lebontja. Haliéin ós Salzburg alatt azonban a víz a szennyeződés olyan mértékét éri el, amely megfelel a szennyezettségéről hírhedt Mura Graz alatti szakaszának. A nagymértékű szennyezés veszélyezteti a közegészséget, pusztítja a halállományt, nehezíti a víz ipari felhasználását és csökkenti a vidék üdülési értekét. A vízminőségi vizsgálatok riasztó megállapításaira felfigyeltek a hatóságok és a szennyezést okozó szervek maguk is. Intézkedések történtek a bajok csökkentésére és megindultak a vízminőség javítására irányuló tervezések. Osobok Veronika