Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására

448 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Salamin F.: .4 do:nborzat befolyása a hó halmozódásóra íf 900 BOO t 100 § 600 ^ 500 0,350 0,250 -I >5; 0,200 Makradomborzat [j] + + + + -1- + +' + + + ++ + + + tgúj M + + + + + + + + + + ++ + Magasság [r] + + + + + + ++ Növényzet [á] + + + + + + + + + 7. ábra. A domborzati, tényezők egységes hatása a térfogatsúlyra, a mátrai vizsgálati út mentén 0u<'. 7. CosMecmnoe áeücmeue (panmopoe peAbeifia na oöteMHuü eec eöoAb uccAedyeMOü őopmu e. eopax Mampa |a] MaKpopeJifaeifi, [6] CTpana CBeTa, c BbicoTa, fo] pacreHHe, [ej paccTomiHe OT Bepmmibi flHCKeui, [/] ofi-beMiibn'í Bee, BbicoTa, [AJ CKOcorop, [IJ BHO aojiHHbi, [j] BTopocTeneHHaH nojiHHa, [K[ B03BbiujeHH0CTb, [1] xpeíeT, [M] cenno, [N] BepuiHHa ríHCKeui, [P] cpenHee Fig. 7. Combined effect of topographical conditions on density along the test road in the Mátra rangé |al basic type of surface contour, [b] cardinal point, [c] altutide, |d] vegetation, [e] distanee from l'iszkés peak. [f] density, [g| altitude, [hl hiilside, [ij valley bottoni. ]j[ side valley, |k] piateaii, [ÍJ ridge, [n,[ saddie, [nl Piszkés peak, [pj average vizsgálati út egy része mentén (1—2. ábra) a (lótakaró térfogatsúlyának változását, három eltérő mérési időszakban. A térfogatsúly értékének alakulására a legerősebben ható domborzati és növényzeti tényezők szerepét az ábrán külön is feltüntettük. Az ábra tüzetesebb szemlélete jól mutatja a domborzati és növényzeti egységes hatások szerepét. Itt csak egy-két érdekesebb helyzetre utalunk példaképpen. A Piszkés-tetőn a domborzati (fennsíki) és égtáji (DNy) hatás tompítja a magasság hatását. A Piszkés-tetőtől 3,9 km-re levő ÉK fekvésű, erdős észlelési helynél a domborzat, égtáj és a növényzet együttesen eredményezi az igen alacsony térfogatsúlyt. Ugyanakkor a Csörgő völgy alsó részén a domborzati (völgyfenék) és a magassági (ez a legmélyebb észlelési pont) hatás nagy térfogatsúlyra vezet. Kísérletet tettünk a domborzati tényezők hatásának valószínűségszámítási vizsgálatára is (6. táblázat). Ez a vizsgálat nem járt olyan egyértelmű eredménnyel, mint az összes mérési adat előzetes valószínűségi vizsgálata [9], Ez természetes is, mert itt az eredeti teljes adathalmaznak egyes kiragadott részeit vizsgáltuk felül, s ezeknél a már kisebb adatszámú részeknél nem biztosíthattuk az adatoknak valószínűségszámítási szempontból megfelelő eloszlását. Még így is kiolvashattunk azonban néhány megállapítást a valószínűségi vizsgálat eredményeiből. Például a fennsíki adatokból megállapított aszimmetria tényezők, a fennsíki változatos helyzetnek megfelelően a legnagyobbak. Ugyancsak nagyok a Ny—D—K-i fekvésű területekre levezetett aszimmetria tényezők, amelyek csak az olvadás végső időszakában csökkennek az ÉNy—É—ÉK-i területek aszimmetria tényezői alá. Ez is kifejezi a D-i fekvésű területek változatosabb képét. A 650 m-nél alacsonyabb területeknél az aszimmetria tényező már eléri — a gyorsabb olvadásnak megfelelően — a negatív értéket. A fennsíki, a Ny—D—K-i, valamint a 650 m-nél alacsonyabb területek variációs tényezői — egyetlen kivételtől eltekintve — nagyobbak a többi terület hasonló tényezőinéi. Ez a tétel is kifejezi ezeknek a területeknek változatosabb szerepét. K K DNY D DNY/EK DNY NY ÉK ÉK ^Hegyoldol[h] Mellékvölgy [/] Fennsík [Á] J Hegyoldal [A] NY NY DNY DNY DNY DNY Fennsík [/r] Hyereg [m] íe & Fennsík [k] £ lávo/ság a P/szkes lelátói i 4