Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására

442 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Salamin F.: .4 do:nborzat befolyása a hó halmozódásóra 2. táblázat A hótakaró vízháztartás! adatai (Hátra, 1956. február—április) TaÓA. 2. JJannbie no eodnoMV óanancy cnezoeozo nonpoea (Mampa, (fieepajib—anpenb 1956. e.) Table 2. Waterhousehold data of the snow cover (Mátra rangé, from February to April, 1956). Időpont A terület jellemzése II. 13—15.|ll. 23—26.1 II. ?ü—III. 3 | III. 6—8. Ilii. 12—14,'lH. 19—22.llII. 26—29.1 IV. 2—5. A víztartalom értéke h [mm] Mellékvölgy 27,8 33.2 34,0 35.3 52,0 67,4 73,4 64,4 59,7 66,0 73,7 62,7 62,2 61,9 73,5 69,4 67,0 65,0 82,8 78,2 72,3 61,0 76,1 75,5 52.3 54.2 66.4 66.3 33,8 58,7 (64,5) Ny—D—K-i fekvésű területek ÉNy fi ÉK-i fekvésű területek 32,3 34,7 64,8 69,4 70,0 71,0 67,5 73,0 75,1 79,0 76.4 72.5 65,7 65,7 (48,4) (60,0) 350 m-nél alacsonyabb területek 350 és 500 m közötti területek 500 és 650 m közötti területek 650 és 850 m közötti területek 850 m-nél magasabb területek 24,9 30,9 33,4 39,9 37,3 60,3 70.1 77,8 60.2 43,0 58.4 71,8 81,0 60.5 44.8 53,5 68,0 85,0 73.9 57,9 73.8 93,3 73.9 51,3 68,0 96,7 86,2 44,2 54,8 84,8 75,2 (32,5) 46,6 60,9 64,3 Erdő Csemetés, bozótos, ligetes Bét, kaszáló, szántó Átlag 32,2 33,4 34.1 33.2 66.4 67,9 65,9 66.5 65.0 71.1 68,3 67,7 63,3 73.5 70.6 68,5 70,8 80,4 77,7 75,7 64.2 76,5 77,9 72.3 59.0 63,5 66,3 63.1 A 2. lábláz 48,0 59.6 66,9 58.7 at íolytatása A terület jellemzése Időpont A terület jellemzése II.'.IS—15. II. 23—26.1 II. 29—III. 3. III. 6—8. III. 12—14. III. 19—22JlII. 26—29.| IV. 2—5. A terület jellemzése A térfogatsúly értéke y (kg A) Völgyfenék Mellékvölgy Hegyoldal Fennsík 0,132 0,135 0,132 0,142 0,260 0.217 0,204 0,220 0,317 0,260 0,251 0,269 0,326 0,318 0,291 0,309 0,285 0,292 0,280 0,286 0,346 0,343 0,327 0,322 0,328 0,345 0,318 0,333 0,348 0,406 0,408 Ny—D—K-i fekvésű területek ÉNy—É—ÉK-i fekvésű területek 350 m-nél alacsonyabb területek 350 és 500 m közötti területek 500 és 650 m közötti területek 650 és 850 m közötti területek 850 m-nél magasabb területek 0,131 0,137 0,134 0,134 0,136 0,139 0,221 0,212 0,292 0,234 0,209 0,210 0,195 0,267 0,250 0,385 0,278 0,254 0,260 0,232 0,306 0,299 0,379 0,331 0,296 0,294 0,287 0,290 0,266 0,296 0,292 0,273 0,275 0,336 0,321 0,359 0,334 0,300 0,303 0,326 0,325 0,347 0,330 0,312 0,338 0,396 0,404 (0,394) 0,375 0,413 0,408 Erdő Csemetés, bozótos, ligetes Rét, kaszáló, szántó 0,133 0,133 0,140 0,213 0,219 0,226 0,263 0,260 0,275 0,311 0,287 0,315 0,290 0,276 0,286 0,338 0,330 0,322 0,340 0,319 0,327 0,410 0,370 0,429 Átlag 0,136 0,220 0,266 0,307 0,286 0,329 0,330 0,405 időben hull-e le. Szél esetén több vagy kevesebb hó jut a völgyfenékre, mint a nyílt területekre (az oldalakra és fennsíkokra) aszerint, hogy milyen a szél iránya, erőssége, a völgy iránya, térbeli helyzete. Szélmentes időben viszont több hó hull a közelítőleg vízszintes völgyfenékre, mint a ferde oldalakra. Az így jelentkező többlet azonban nem lehet túl nagy. A völgyfenékre mái" lehullott hó a szél hatásával szemben védettebb helyzetbe kerül, mint a nyíltabb területekre esett hó. A völgyfenékre jutó hó mennyiségét szabályozza még a növényzet és a magassági helyzet is. A széles fővölgyek alsó része általában nem erdősült, de ligetes, és szegélye bokros, erdős. Ennek megfelelően aránylag több friss havat tarthat vissza, mint más területek [9]. Ugyanakkor a völgyfenék mélyen van, s így már érvényesül a későbbiekben részletezendő magassági hatás, a mélyebb területekre kevesebb hó jut. Ez a hatás azonban csak kis mértékű az adott esetben, mert a lehullott hó mennyiségét nem a völgyfenék mélysége határozza meg magassági szempontból, hanem annak a hegységrésznek a magassága, amelybe a völgy bevágódik. A völgyfenékre hulló friss hó mennyisége a nyíltabb területeken keletkező hótakaró víztartalmánál tehát nagyobb vagy kisebb is lehet. A hótakaró tömörödése, olvadása, vagy másképpen öregedése során már egyértelműbben állapítható meg a hótakaró víztartalmának és párhuzamosan a térfogatsúlyának a jellege. Általában kisebb a völgyfenéken levő hótakaró víztartalma* és nagyobb a térfogatsúlya, mint az oldalakon és fennsíkokon levőé. A kedvező égtáji fekvésű széles völgyekben igen jól érvényesülhet a napsugárzás hatása, a hővezetés a talajból stb., aminek következtében a hótakaró gyorsan olvad, víztartalma csökken, térfogatsúlya növekszik. Kivételt jelenthet 8bZ clZ eset, amikor a friss hó halmozódása során már eleve sokkal több hó rakódott le a völgyfenéken, mint az oldalakon és a fennsíkokon. Ebben az esetben is azonban az olvadás előrehaladásával a völgyfenéken levő hótakaró víztartalma előbb-utóbb lecsökken az * A víztartalom fogalmába beleértettük a folyékony és a szilárd halmazállapotú vizet is. Ennek megfelelően szabatosabb lett volna a nehézkesebb vízegyenérték kifejezést használni.