Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei

Juhász J.: A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4.QQ valószínűséggel várható számottevő vízmennyiség egy-egy karsztaknától, vagy tárolótól. A következőkben az egyes forrásokat északkeletről délnyugat irányban haladva vesszük sorba. a) Malomvölgyi forráscsoport A források a fődolomitból a tektonikus eredetű Malomvölgy alján a mészköves márgák határán 212 m A. f.-i magasságban fakadnak. A forráscsoport a 6. ábra szerint a mintegy 60—80 m széles völgyfenék 150—200 m hosszú szakaszán szétszórva található. Koncentráltan megjelenő nagy forrás nem akad közöttük. A források egyik csoportja egy magasan maradó patakágat táplál és a lejjebb lévő malom részére szolgáltatta az üzemvizet. A másik csoport 7—8 m-es kaszkádos szakasz után az előzőnél mélyebb szinten folytatja útját, de később ez is csatlakozik a malom felvizéhez. A Malomvölgy fődolomit rétegei 20—25°-os dőlésűek. A tektonikus völgy iránya nagyjából megegyezik az északnyugati-délkeleti dőlési iránynyal. A forráscsoport magán viseli a dolomitforrások jellegzetességét, amennyiben az apró repedések sokaságából szivárog elő. A délről határoló márgás rétegsor a fődolomit vizét megduzzasztja és a völgyfenéken, ahol a magassági viszonyok megfelelőek, a felszínre kényszeríti. Ennek következtében a források nagy területen szétszórtan jelennek meg. A karsztvízszint természetes ingadozása, amely az időjárási periódusok következménye — az ilyen jellegű forrásoknál—, éppen a duzzasztás miatt kisebb mértékben jelentkezik, mint a leszálló karszt egyéb forrásainál. Ezzel magyaráz• • * j JELMAGYARAZAT: 1. Forráscsoport 2. Jobboldali kaszkádos patak 3. Baloldali felső pofok 4. Száraz ág, csatornahíd elszökő vizét hozza <=- Csatornahíd A'teresz

i Szekérút Nagyon mereaek oldal Meredek oldal Sziklák -*» Vízesés Erdő határa £ Erdő Bozót Víz mérés helye 6. ábra. Malomvölgyi forráscsoport Abb. 6. Quellengruppe bei Malomvölgy Fig. fi. Group of springs in the Malom-valley ható, hogy a havi közepes vízhozamok aránya mindössze 1 : 3—1 : 5 között ingadozik. A forráscsoport hozamára vonatkozó eddigi méréseink adatait az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat A malomvölgyi forráscsoport jellemző vízhozamul Tabelle 5. Charakterische Ergiebigkeiten der Quellgruppe im Malomvölgy Table 5. Charaeteristie yield of the group of springs in the Malom-valley Adat megnevezése A mérés időpontja A baloldali (magas vezetésű ágban) A jobboldali ágban Összesen Adat megnevezése A mérés időpontja [l/p] Legkisebb vízhoz. 1955. X. 28. 840 250 1090 Legnagyobb vízhoz. 1953. II. 12. 5100 Saját mérés, vízhoz. 1954. XII. 20. 1520 370 1890 Közepes vízhozam (a mérési adatok felrakása és kiegyenlítése útján meghatározva) 2070 A Malomvölgyi forráscsoport vizének a foglalása, víz tisztaságának megőrzése és a természetes vízhozamok igénybevétele felszíni foglalással is megvalósítható. A meszes márgák és a fődolomit határán a völgy irányával kb. párhuzamos repedések vizét esetleg egy aknával és egy 50—60 m hosszú kereszttáróval lehetne megfogni. Ez a vízbeszerzési mód azonban, amely a vízjárás kiegyenlítése szempontjából feltétlenül előnyös lenne, csak akkor javasolható, ha a forrásterületen végzett részletes feltárások alátámasztják azt a feltevést, hogy a tektonikus repedések nagyobbjai egészen a márgák határáig húzódnak, sőt abba bele is nyúlnak. Ellenkező esetben — ha tehát a repedések a márgák felé különböző távolságokban eltömődnek, bezáródnak, vagy megszűnnek — az aknás-tárós foglalás nem vezetne a kívánt eredményre. b) Pecei kút, Kör éti kis forr ás Mindkét forrás a Malomvölgy északi ágában ered (260, illetve 250 m A. f.-i magasságban), az előbbi középső triász mészkőből, az utóbbi a fődolomitból. Vízhozamuk jelentéktelen. A pecei kútnál eddig mindössze két mérés volt : 1955. X. 28-án 84, és 1954 VII. 18-án pedig 42 1/p-et állapítottak meg. Valószínű, hogy az átlagos vízhozam is ilyen értékek körül mozog. Legnagyobb hozamot 1957. áprilisa és augusztusa között mérték, amikor négy alkalommal is elérte a forrás hozama a 240 1/p-et. A kőréti kisforrást még nem mérték. Medrét a Malomvölgybe való betorkolásnál 1954. dec. 20-án teljesen száraznak találtuk. A forrás hozama tehát a legjobb esetben is csak igen csekély kehetett. c) Királykút A malomvölgyi forráscsoporttól délnyugati irányban kb. 600 m-nyire a gerinc túlsó oldalán, a nóri fődolomit és a márgák határán fakad a Királykút. Völgye Lovastól északnyugatra 1 km távolságban egyesül a Malomvölggyel. Aránylag magas (236 m A. f.-i) fakadási szintje folytán eredetileg csekély hozamú forrás volt. A Balaton