Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára

Ollós G.: Inhomogén talajok hatcisa a kutak vízhozamára Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 41 magyarázható, hogy a C változat esetén a felső, durvábbszemcséjű talajréteg, vizét nagyobbmértékű leszívás esetén, már nem tudja közvetlenül a kútba szállítani, hanem csak az alatta levő, finoinabbszemcséjű talaj közvetítésével, ami természetesen azt jelenti, hogy a nagyobb leszívásoknál egyébként fellépő vízhozamnövelő hatását nem tudja érvényesíteni. b) Az agyagrétegek vastagsága és a szivárgási térben elfoglalt magassági helyzete döntő fontosságú (D és E változat összehasonlítása). c) A b pont alatti megállapításból következik, hogy legkisebb a kútvízhozam akkor, amikor az agyagréteg, vagy rétegek a vízadó talajtér alsó részében találhatók [5], ll\

renkor ugyanis a kútbeli leszívás növelése során a leszívási görbe már rendszerint metszi a réteghatársíkot vagy esetleg síkokat, ami azt jelenti, hogy a felső rétegből származó összes vízmennyiség, csak az alsó rétegen keresztül jut a kútba, tehát a felső réteg bő vízadóképessége nem tud érvényesülni. d) Az agyaglencsék jelenlétéből származó hatások, a lencsék által elfoglalt talaj térfogatnak az áteresztőbb talaj térfogatához viszonyított arányától, valamint a szivárgási tényezők arányától függnek. Ugyancsak döntő hatást gyakorol a lencsék talaj térben elfoglalt helye. Mennél inkább a kúthoz közeleső térben helyezkednek el, hatásuk viszonylag annál nagyobbá válik. Érdekes megfigyelni az ábrán, hogy a B, C cs D változatok esetén a kútból termelhető vízhozam maximuma nem a teljes kútbeli leszívás, hanem egy ennél kisebb leszívás mellett jelentkezik. A vízhozamgörbének ez a sajátossága már minden valószínűség szerint az inhomogén talajszerkezet által megszabott belső határfeltételek hatásaként jelentkezik. Az inhomogén talajszerkezetnek a kút vízhozamára gyakorolt hatását a 13. ábra helyett a 14. ábra még szembetűnőbben mutatja. Az egyes változatokhoz tartozó, a 1500log Q = a + b • log s (15) függvénykapcsolatnak megfelelő egyenesek egymással gyakorlatilag párhuzamosak. Az egyenestől való eltérés csupán a teljes leszívás környezetében jelentkezik. Az egyenletben levő b iránytangens értéke — az inhomogén talaj hatását tartva szem előtt — elsősorban a szivárgási rendszer külső határfeltételeire jellemző geometriai tényezőktől (H, hb, hk, R, r„) függ. Az inhomogén talajszerkezetnek a homogén talajtól eltérő vízhozamra gyakorolt hatását az egyenlet a ^ const tagja fejezi ki. Van ugyan némi szerepe az a tényező értékének befolyásolásában a geometriai tényezőknek is (pl. a 9. ábrán a teljes kútbeli leszíváshoz tartozó leszívási görbék egymástól némileg eltérők), azonban az a hatás viszonylag csak kisebb mértékűnek tekinthető. Az egyenesek párhuzamos volta arra mutat, hogy a (12) egyenlet elvileg az inhomogén talajban lejátszódó szivárgás vízhozamának a meghatározására is alkalmazható, csupán a k tényező értékét kell az adott feltételeknek megfelelően megválasztani. Az ábrán, amit tulajH~ 1,5,0 cm r

0 = 10,0 Cm k görbékhez tartozó betűk a kísérleti változatok jelzései sfcmj 13. ábra. A kísérleti változatokhoz tartozó vízhozamgörbék Ouz. 13. Kpueue pacxoda no onbimHbiM sapuaHmaM Fig. 13. Discharge curves pertaining to various test arrangements donképpen a 13. ábrával kapcsolatban már említettünk, a B. és C változatot képviselő egyenesek gyakorlatilag egybevágók. A vízhozamnak a kútpalást magasságában való eloszlását a 16a—b, 17. és 18. ábra szemlélteti. Szivárgási tényező Vizsgáljuk meg a továbbiakban a vízhozamadatok alapján a (12) egyenletből, a vizsgált leszívásokhoz tartozó, számított szivárgási tényezők értékeit (1. táblázat). Az A változatnál a k tényező értéke gyakorlatilag állandónak tekinthető. ISOO i 5 S 7 89'P s [cm] 14. ábra. A kísérleti változatokhoz tartozó ,,vízhozamgörbék" (kettős logaritmus-rendszerben ábrázolva) 0ue. 14. Kpueue pacxoda no onurnnbiM eapuaHmav (u30öpayicenue e deoüHOü /loeapucpMWiecKoii cucmeMe) Fig. 14. Discharge curves pertinaing to various test arrangements (plotted on a log-log chart)