Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
5. szám - Szigyártó Z.: Kiépített szelvények a vízhozamnyilvántartás szolgálatában
364 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Szigyártó Z.: Kiépített szelvények a vízhozamnyilvántartásban A vízhozamgörbe megállapításánál felhasznált mérések elemzése tehát azt mutatja, hogy műtárgyunk megfelel a vele szemben támasztott igénynek. A vízhozamgörbe szerkesztésekor azonban nem vettük figyelembe az összes mérést. Közelebbről: kihagytuk a 2. táblázatban csillaggal megjelölt négy mérés eredményét. 2. táblázat X műtárgy befagyásának hatása TaÖA. 2. BAüHHue 3a.Mep3a .HIIR coopyMcenun CTOJIBQBI : 1. Bpeiufl H3MepeHHfl. 2. M3MepnTeJibHbiíí pacxoA BOAH. 3. Pacxo>KfleHHe OT KPHBOÍÍ pacxona. 4. PaAHaiwOHHbiií MHHHHÍM Ha 3ape 3a 1, 2, 3, flufl nepeA H3MepeHneM. 5. 3aMenaHHe. TeKCT B 5. CTo/iőue : npw nocTpoeHHH KPHBOÍÍ pacxona He yuHTbiBajiocb ; B 4. CTpoKe : coopy'/Kenne, ocBoöo>KAéHHoe OT jibAa. Table 2. Effect of icing Columns : 1. Data of observatlon, 2. Observed discharge, 3. Deviation from rating curve, 4. Radiation minima at Ist, 2nd and 3rd morning preceeding observation, 5. Note. Text in Column 5: * Disregarded during the construction of the rating curve ; in line 4 : Structure deiced Időpont A mért vízhozam Eltérés a vízhozamgörbétől Radiációs minimum a mérést megelőző 1., 2., 3. hajnalon Megjegyzés [l/s] [l/s] [%1 [C°] ] 1 2 3 4 5 1958. I. 7* 23.* 27.* 38 170 62 —222 — 59 — 46 85 25 43 — 9 — 7 —13 — 5 — 5 —14 —16 0 —11 * A vízhozamgörbe szerkesztésénél nincs figyelembevéve. 30. 41 — 2 5 —15 —17 —17 A műtárgy jégtelenítve II. 8.* 129 —152 54 —10 — 1 + 3 Ezeknek a méréseknek az időpontja az 1957/58-as tél leghidegebb időszakára esik, amikor a hőmérséklet erősen 0 C° alá süllyedt. Tájékoztatásul a napi időjárási jelentések térképei alapján [16] minden mérés mellett feltüntetjük a mérés időpontját megelőző három hajnal radiációs minimumát is. Végül összevetve ezeket az adatokat a mérést végző személyzet feljegyzéseivel, megállapíthatjuk, hogy —10 C° körüli radiációsminimumok esetén, a tiszta vizű kisvízfolyásokon létesített beton vízhozammérő műtárgyakra már jelentékeny vastagságú jég rakódik. A műtárgy befagy, s emiatt a vízhozamgörbe az eredeti helyéről a kis vízhozamok irányában eltolódik. A megváltozott és az eredeti vízhozamgörbe közötti eltérés számottevő lehet. Kedvezőtlen esetben a vízhozamok csökkenése elérheti a 90%-os értéket is. Amíg tehát jégmentes időben a kiépített szelvények minden körülmények között teljesítik feladatukat, addig — a mi éghajlati adottságaink mellett — a tél leghidegebb időszakaiban ezek a vízhozammérő műtárgyak már különleges kezelésre szorulnak. Evvel kapcsolatban az egyedüli biztos megoldás a műtárgy jégtelenítése. Ha ezt megfelelő gondossággal végzik el, a kiépített szelvény működése még a legkedvezőtlenebb időszakban is kifogástalan maradhat, mint ahogy azt a 2. táblázat I. 30-i mérése igazolja. Ez azonban meglehetősen nagy munka. Mindenesetre lényegesen több, mint a mércék szokásos jégtelenítése, hiszen a teljes műtárgyat, sőt esetleg az alatta levő kisebb mederszakaszt is meg kell tisztítani a lerakódott jégtől. Éppen ezért ezekben a kritikus időszakokban a mérőműtárgyak az üzemben tartó Vízrajzi Szolgálat részéről is fokozott ellenőrzésre szorulnak. A —5 C°-nál nagyobb hidegek beköszöntésekor feltétlenül központi ellenőröknek kell bejárni ezeket a műtárgyakat, egyrészt a jégtelenítés, másrészt a szelvények vízszállításának ellenőrzésére. Ezekben a hideg időszakokban minél több szelvényben, minél nagyobb számú vízhozammérést kell végezni, hogy a vízhozamgörbék esetleg bekövetkező időszakos megváltozását nyomon lehessen követni. A kiépített szelvények létesítésével egyidőben, ezekhez kapcsolódva meg kell azonban szervezni a téli napok radiációs minimumainak rendszeres mérését is. Csak ezeknek az ismeretében lehet ugyanis a vízhozamgörbe esetleges megváltozásának időpontját megbízható módon becsülni. Összefoglalásul, a kiépített műtárgy vízhozamgörbéjének változásával kapcsolatos vizsgálatok eredményét, megfigyelési körülményeinket figyelembe véve, így összegezhetjük: A tisztavizű kisvízfolyásokon létesített kiépített szelvények, vízhozammérő műtárgyak a fagymentes időszakban kifogástalanul működnek. Télen, a —5 C°-nál alacsonyabb radiációs minimumú napokon azonban ezeken a vízfolyásokon a műtárgyakra jég rakódik. Ez a lerakódó jég mennyiségétől függően, lényeges módon lecsökkentheti a szelvény vízszállítását. Ezért a téli időszakban e műtárgyak üzemeltetése mind az észlelő, mind az észleltető részéről fokozott gondosságot igényel. Összefoglalás A Magyar Vízrajzi Szolgálat megkezdte a kisvízfolyásokon létesített vízhozamnyilvántartási szelvények kiépítését. Az első ilyen műtárgy hitelesítése kapcsán végzett vizsgálatok főbb eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze : Azoknál a kisvízfolyáson létesített kiépített nyilvántartási szelvényeknél, amelyeknél a vízhozammérést derékszögű négyszög szelvényű beton csatornában, forgóműves sebességmérővel végzik, ha a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízhozammérési utasítását [10] betartják és a vízállást és vízmélységet milliméter pontossággal határozzák meg, a kis- és középvízállások mellett végzett mérések vízhozamgörbe körüli szóródása gyakorlatilag független a vízhozam nagyságától. Ugyanakkor a mérési eredmények és a vízhozamgörbe közötti eltérés, mint valószínűségi változó, igen jól közelíthető normális eloszlással. A vízhozamgörbék meghatározása érdekében végzett vízhozamméréseknél a véletlen jeUegű hibából adódó vízhozamgörbe körüli szórás két részből tevődik össze : az egyik rész a vízhozammérés hibájából származik, a másik az ahhoz rendelt vízállás meghatározásánál elkövetett hibák hatását tükrözi. A kétfajta hiba mint valószínűségi változó függetlennek tekinthető, s így az együttes hatásuk következtében előálló szórás számítható az (5) egyenlet alapján. A vízállás meghatározásából adódó szórás korlátjai számíthatók a (7) egyenlet, annak pontos értéke becsülhető a (8) egyenlet segítségével. A tiszta vizű kisvízfolyáson létesített kiépített szelvények a fagymentes időszakban kifogástalanul működnek. Télen azonban, nagyobb fagyok esetén, a lerakódó jég a szelvény vízszállítását lecsökkenti. Ezért a gondos jégtelenítés mellett, gyakori vízhozammérések útján, szükséges a vízszállítás fokozott ellenőrzése is.
