Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Szigyártó Z.: Kiépített szelvények a vízhozamnyilvántartás szolgálatában

3C)3 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Kiépített szelvények a vízhozam nyilvántartás szolgálatában SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN, a műszaki tudományok kandidátusa, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest Előzmények A hazai vízhozamnyilvántartó hálózat megszervezését [1] követően szerzett kedvezőtlen tapasztalatok hatására, csakhamar felvetődött az a gondolat, hogy kisvízfolyásainkon a vízhozamnyilvántartó hálózat fejlesztését a nyilvántartási szelvények kiépítése útján segítsük elő [2]. A meginduló kutatások csakhamar igen szép eredményekre vezettek. Összegezték a hazai tapasztalatokat [3], [4], [5], összefoglalták a korszerű vízhozamnyilvántartó állomások kialakításának szempontjait [6], Megkezdték a kisvízfolyásokon használható kiépített nyilvántartási szelvények kísérleti példányainak tervezését [7], sőt ezek közül néhányat meg is építettek. Ugyanakkor bebizonyosodott az is, hogy a kisvízfolyások kiépítetlen szelvényeiben a mederingadozás, és ennek következtében a vízhozamgörbe folytonos változása általában olyan nagy mértékű, s olyan gyors ütemű, hogy ezt a változást a gazdaságosság keretein belül megvalósítható havonkénti ellenőrző mérésekkel követni nem lehet. A nyilvántartási hálózat fejlesztésének, a kisvízfolyások bekapcsolásának tehát elengedhetetlen feltétele a vízhozamgörbék, s így a kisvízfolyások medrének rögzítése, a nyilvántartási szelvények megfelelő kiépítése [8], Időközben megindultak az első kiépített szelvénnyel kapcsolatos hitelesítési munkák is. Az eközben szerzett tapasztalatok hasznos kiegészítői lehetnek a nyilvántartási szelvények kialakítására vonatkozó korábbi kutatásoknak. Ezért úgy gondoljuk, hogy mind az ezirányú gyakorlati, mind pedig az elméleti jellegű munkákat elősegítjük azzal, ha ezeket közreadjuk. A műtárgy és hitelesítése A következőkben ismertetésre kerülő vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztálya megbízást kapott a Borsodi Regionális Vízmű tervezésével kapcsolatban a Bán-patakon és annak mellékvízfolyásán, a Csernelyen levonuló vízmennyiségek nyilvántartására [8]. Ennek a megrendelésnek a keretében építettük ki, s kezdte meg az adatszolgáltatást a Csernely patakon a 77,4 km

2 vízgyűjtőterületű „Uppony III" nyilvántartási állomás, mint az első ilyen jellegű hazai műtárgy (1. kép). A szelvény kiépítését a lehető legegyszerűbb formában hajtottuk végre. A vizet 1 m széles*és 5 m hosszú betoncsatornába tereltük úgy, hogy annak kifolyási végén mintegy 20 cm esést biztosítottunk. A vízhozamot forgóműves sebességmérővel végzett sebességmérés útján határoztuk meg. A használt (Zsesztovszkij-féle) zárt műszer vitorlájának átmérője 12 cm. Tengelyét olajban futó golyóscsapágyak támasztják alá [9]. Mérés közben a műszert rúdra erősítették, úgy, hogy az e körül, mint tengely körül elfordulva a sebesség átlagos irányába önmagától beállhatott. A vízállást 2 cm osztásit, öntöttvas mércalap felhasználásával határozták meg. A mérce ,,0" pontja a kiépített szelvény fenekének síkjába esett. így a vízállásleolvasás egyúttal a szelvényben levő vízmélység meghatározására is szolgált. Ennek ellenére, az esetleges deformációk hatásának kimutatása érdekében, víz hozamméréskor a szelvényt egy centiméter osztású rúddal végzett szelvényfelvétel segítségével minden alkalommal ellenőrizték. Egyebekben a vízhozammérésnél követett módszerre a Magyar Vízrajzi Szolgálatnál, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztályán használt vízhozammérési utasítás ad tájékoztatást [10]. A méréseket gyakoriság szempontjából úgy szerveztük meg, hogy azokra legalább hetenként sor kerüljön. így gyakorlatilag minden árhullámnál végeztünk mérést az azt megelőző és az azt követő időszakban is, ami lehetővé tette az árhullámok levonulása következtében esetleg előálló változások meghatározását. A vízhozammérésen kívül a mérést végrehajtó személyzet írásbeli feljegyzéseket is készített a tapasztalt változásokról. A mérési eredmények értékelése A jelenlegi vizsgálat szempontjából a kiépített szelvényben végzett mérések elsősorban arra hivatottak választ adni, hogy egy ilyen kis műtárgy hitelesítésekor milyen különleges adottságokkal kell számolnunk. De választ kell adjanak ezek a vizsgálatok arra is, hogy a műtárgy milyen 1. kép. A Csernely patak Uppony III. elnevezésű 77,4 km

2 vízgyűjtőterületű kiépített nyilvántartási szelvénye 0omo 7. HcnoAb3oeanHbtü peeucmpaiiuoHHbni cmeop Ha pyibe lepHeAb nod Hü3eaHueM ynrtonb III. c eodocöopnoű nAOüiaöbw 77,4 KMIII. 1. Stabilized gaging section, denoted Uppony III, with a catchment area of 77.4 sq. km, on the Csernely Brook