Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Papp—Bolberitz—Gregács—Hegyessy—Schiefner: A Balaton vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 315 4. The polluting effect of sewage discharged into Laké Balaton does not extend at present to distances greater than 150 to 200 m (Tables 2, 3, 4 and Figs. 4, ó). This is probably due to the fact, that densegrowths of reed developed as a result of entrophyzation óver large areas around the sewage inlets, where, owing to the extensive growth of plánt life and spreading of algae, tho amount of oxygen produced attains, and even greatly exceeds in many instances the saturation limit (Table 3). In water saturated and even oversaturated with oxygen, anaerob baeteria are short-lived, organic mattérs are destroyd rapidly, so that the rate of self-purification is high. Neglecting aesthetical aspects, and from the purely sanitary point of view, the introduction of at least biologically treated sewage beyond 200 to 250 m from beach baths, and 500 to 600 m from drinking water intakes does not appear objectionable, if there is no other possibility for sewage disposal, and provided, that the sewage inlet is in reed areas. 5. On the basis of simultaneous chemical, bacteriological, physical and biological investigations, it could bo ascertained, that results of chemical and physical analyses were valuably supplemented by biological investigations (Tables 5, 6). 6. Radium-emanation is introduced into the water of Laké Balaton by the karstic waters discharging into the Laké on the nortliern shore. Somé of the findings should be supported by additional investigations and the more detailed comprehensive study of riparian waters closely related to adjacent settlements. (Folytatás a 303. oldalról) Makón az újonnan épülő lakások telepén az építéssel egyidejűleg kezdi meg a csatornahálózat fejlesztését, illetőleg létrehozását a Vízműépítő Vállalat. V. I. A Vízügyi Igazgatóságok területén 1960. tavaszán is árvédelmi gyakorlatokat tartottak. A győri, budapesti és szegedi VIZIG-ek gyakorlatáról, amelyeken az elméleti és helyszíni oktatáson kívül a kiürítési, mentési és árvédekezés szervezési munkálatokat is gyakorolták, a napi sajtó is széles terjedelemben beszámolt. V. I. Jugoszláviában, Újvidéken a vízellátás hiányainak megoldására további partiszűréses, illetőleg közvetlen vízkivételi kutakat létesítenek a Duna mellett. A munkálatokhoz tartozik a tisztítótelep bővítése, illetőleg újabb tározó medencék építése is. V. I. Eger városa az egykori török női fürdő feltárásával és rekonstruálásával nagy jelentőségű műemlékkel gazdagodik, amoly tudományos értéke mellett valószínűleg komoly idegenforgalmi jelentőségre is szert fog tenni a jövőben. A medencét ásatások alkalmával tárták fel. A munkálatok 1958-ban kezdődtek meg s még folyamatban vannak. V. I. A Borsodnádasdi Lemezgyár és Szilvásvárad között 12 km hosszúságú vízvezetéket fektetnek. A munkálatok felét fejezték be eddig. Előreláthatólag 196l-re lesz kész a csővezeték, s ezzel a gyár vízellátási nehézségei megszűnnek. V. I. A pécsi, Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság területén megalakult Dél-Dunántúl egyik legnagyobb vízrendezési társulata. A közelmúltban jött létre az Almás— Okorközi vízrendezési társulat, amely, mintegy 25 ezer hold vízjárta terület belvízrendezését végzi. V. I. A Halászat c. folyóiratban Fóris Gyula megemlékezik tógazdaságaink 15. éves fejlődéséről. Megállapította, hogy az 1944. év végéig kiépített 18 ezer kh halastóból 1945 nyarán mindössze 3 ezer kh-ban volt üzem. Az 1944-es halastóterületet csak 1953-ban sikerült ismét biztosítani. Az azóta eltelt 6 évben azonban több mint 60%-k:il emelték meg az előző évtized ben létesült tógazdaságok területét. Ennél is jóval nagyobb eredmény, hogy az 1945 előtti évek átlagos tógazdasági bruttó halhozamát 1959-ben már közel háromszorosára, 100 ezer q-ra fokozták. A hazai adottságok indokolják halászatunk további fejlesztését, és a második ötéves tervben 65 ezer kh-ra növelik tógazdaságaink területét. V. I. A győri Vízügyi Igazgatóság területén Vitnyéd és Kapuvár helységek határában mintegy 13 km szakaszon szabályozzák a Répce folyót. V. I. A Hanság mocsaras területein 1960-ban is folynak a KISZ-fiataíok önkéntes munkálatai. Az egyik tábort a Hanság délnyugati részén, Pusztasomorja község határában, a másikat Horvátlcimle község határában telepítik. V. I. A Meteorológiai Világszervezet folyóirata, a WMOBulletin kimutatást közöl az egyes országokban a meteorológiai téren elért tudományos eredmények jutalmazására rendszeresített díjakról és kitüntetésekről. Mellőzve a tisztán meteorológiai természetű kitüntetések felsorolását, közöljük a Szovjetunióban a hidrológusok részére is kiadható tudományos díjakat : a 10—10 ezer rubeles A. I. Vojejkov- és a B. P. Multanovszkij-díjat 3 évenként ítélik oda a legkiemelkedőbb hidrometeorológiai munkák szerzőinek. Évente adják ki az ugyancsak 10 ezer rubeles./. M. Sokalszk-díjat és további két, ugyancsak évente kiadható 5 ezer rubeles díj is van a meteorológiai, agrometeorológiai, hidrológiai és tengeri előrejelzésekre vonatkozó módszertani munkák jutalmazására. A hidrológusok kitüntetésére a Lenindíj szolgál. Angliában a Királyi Meteorológiai Társaság rendszeresített többek közt a 10 Guinea pénzjutalommal együtt járó, két évenként kiadható Hugh Róbert. Mill-érmet, amelyet a csapadékkutatás terén végzett eredeti munkával lehet kiérdemelni. L. W. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség kiadványainak 41. füzeteként most jelent meg dr. E. Remy-Berzenkovich tanulmánya a vízfolyások hordalékszállításának elemzéséről. (Analyse des Feststofftriebes fliessender Gewasser). A karintiai vízrajzi szolgálat vezetője e kitűnő munkájának ismertetésére még visszatérünk. L. W. A Gépipari Tudományos Egyesület 1960. május 7 és 14 között rendezte a II. Magyar Gépipari Hetet. Ebből az alkalomból az Egyesület különböző szakosztályaiban ankétokat rendeztek. A Vízgépészeti Szakosztály ankétjának napirendjén a következő előadások szerepeltek : Trenka Ernő : A magyar vízgépgyártás eredményei és feladatai, dr. Varga József : A tudományos kutatás helyzete és feladatai a vízgépek területén, Fűzi Olivér : Közel radiális átömlésű járókerekek lapátozásának tervezése, Pázmány László : A vízierőmű automatizálásának főbb irányelvei, Kisbocskói László : Beszámoló a hidrodinamikus tengelykapcsolóval elért műszaki eredményekről, Hajdú Sándor : örvényszivattyúk típussorozatainak kialakítása, Bérczy Jenő : Szivattyútelepek vízgépészeti berendezései. Az ankét nyitó és zárószavait Halmos T.ászló, Bánki Donát emlékéremmel kitüntetett gépészmérnök, a szakosztály elnöke mondta. V. I. * A nyugati sajtóközlemények megegyeznek abban a véleményben, hogy az 1959 decemberében bekövetkezett franciaországi, Fréjus-i gátszakadást és katasztrófát nem a völgyzárógát építési hibája okozta. Ámbár a világ legvékonyabb falú völgy zárógátjai közt emlegették, a katasztrófa oka nem a gáttest szilárdságának elégtelensége volt, hanem a sziklaalapozásnak valószínűleg szeizmikus eredetű elmozdulása. V. I. Az angliai Sunderland közeli Derwent-völgyben 50 millió m

2 befogadó képességű víztározó építését kezdték meg. A munkálatokat 6 évre tervezik. A víztározó ipari üzemek vízszükségletét fogja fedezni. V, I. (Folytatás a 323. oldalon)