Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Papp Sz.–Bolberitz K.–Gregács M.–Hegyessy L.–Schiefner K.: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata

312 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Papp—Bolberitz—Gregács—tiegyessy—Schiefner: A Balaton vizsgálata 6. táblázat A Italatou néhány tömegesen előforduló szervezetének quantitatlv összehasonlítása különböző mintavételi helyeken TÜŐA. 6. KoAunecmeeHHoe cpaeHemie neKomopbtx Maccoeo ecmpenatouiuxcn opeaHU3Moe e EaAamoHe e pambix Mecmax e3HmuH npoö Table 6. Quantitative comparison of somé organism encountered in great quantitites at various sampling sites in Laké Balaton ÍN —< M •a í> <2 lo ® V. rí c3 IM S M •a > o oo 03 * ® m co * >o 'Ö OS 3 OJ <*-< M ö L O S « >> M o3 í> 9. 06 >í a> •3 V £ B 3 S ^J lO > Cl •Ö — O S Ceratium hirundinella Staurastrum gracile Staurastrum paradoxum .. Cyclotella eomta és oeellata Iiyngbya eircumcreta Gomphosphaeria lacustris . Padiastrum genus Cymatopleura elliptiea .... Cymatopleura solea Melosira genus Surirella genus 20 600 620 X 250 26 500 1 100 6 300 1 850 850 900 1 600 550 27 600 530 1 700 41 600 2 200 5 000 1 600 550 1 000 2 750 350 27 600 620 950 11 100 4 400 1 600 2 750 550 1 750 400 55 300 1 100 1 700 16 600 1 900 2 200 3 500 3 250 1 100 2 225 250 13 800 75 80 2 750 275 850 550 275 550 1 100 100 16 600 150 150 30 500 1 900 550 1 250 750 1 100 275 2520 550 150 2900 500 3 190 620 900 39 450 750 4 500 4 800 1 350 1 250 4 500 375 az altalajba történik. Mindkét módszer a talajt és a talajvizet szennyezi, ezért sűrűn beépített területen kutak közelében nem engedhető meg. Leghelyesebb a sűrűn beépített üdülőtelepeken a mechanikailag tisztított szennyvizet még biológiai eljárással — lehetőleg nagy egységekben — kezelni és sással vagy náddal benőtt partszakaszokon, amelyeknek altalaja általában iszapos, ezért fürdőzés céljára nem keresik fel, a Balatonba vezetni. Ezt a megoldást természetesen mi is csak addig tartjuk megengedhetőnek, amíg a szennyvizek elhelyezésére más (pl. körvezeték) lehetőség nem nyilik. Mind az új létesítményeknél, mind a régiek szanálásánál nagyobb csoportok szennyvíztisztítására kell törekedni, mert általában a kisebb tisztító berendezések üzemeltetése és hatásfoka mindig rosszabb és a felügyelet és karbantartás hiánya is nehezebben küszöbölhető ki. Hasonlóképpen figyelemre méltó még a víz lúgosságának és keménységének nagyobb értéke a szennyezett helyeken. így pl. Balatonföldváron 28,2, Keszthelyen 19,0 és Balatonfűzfőn 17,4 nkf-ot mértünk közvetlenül a szennyvízbetorkollások közelében. Ezek az értékek azután hasonlóan a szennyeződést jelző alkatrészekhez, 50— 100 m távolságon belül fokozatosan csökkennek és 200 m-re a különbség a Balaton vizéhez képest, melynek összes keménységét átlagban 14,7-nek találtuk, meg is szűnik. Ez a keménységnövekedes nem eredhet a bevezetett keményebb vizektől, mert pl. Balatonföldváron is jelentkezik, ahol pedig Balaton-víz táplálja a vízvezetéket. Úgy látszik, hogy mind a lúgosság, mind a keménység növekedése, hasonlóan a talavizek esetéhez, a szerves anyagok bomlásakor keletkező szénsav oldó hatásának a következménye. A balatoni vizsgálatok alkalmával először végeztünk az OKI-ban a kémiai, fizikai és baktetisztított szennyvizeknek nagy kiterjedésű sűrű nádasokba vezetése. Jelenleg a Balaton, víztömegéhez képest, csak igen kevés szennyvízzel van terhelve. Legtöbb esetben a szennyvízelhelyezés hézagos falazással ellátott pöcegödrökbe, vagy elszivárogtatással 1. kép. Balatoni kutatóhajó Puz. 1. HccAedoeameAbCKoe evő no na EaAamone III. 1. Explorer ship of Laké Balaton